Johan Baptista van Helmont
Ez a cikk a Johan Baptista van Helmont témával foglalkozik, amely különböző területeken volt érdeklődés és vita tárgya. A Johan Baptista van Helmont olyan téma, amely nagy várakozásokat generált, és felkeltette a szakértők és a rajongók kíváncsiságát. A történelem során a Johan Baptista van Helmont jelentős hatást gyakorolt a társadalom különböző aspektusaira, és relevanciája ma is a tanulmányok és kutatások tárgya. Egy részletes és kimerítő elemzésen keresztül a Johan Baptista van Helmont különböző megközelítései és perspektívái kerülnek feltárásra, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet nyújtsanak a témában.
| Johan Baptista van Helmont | |
 | |
| Született | Brüsszel |
| Elhunyt | 1644. december 30. (66-67 évesen) Vilvoorde |
| Gyermekei | Franciscus Mercurius van Helmont |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Johan Baptista van Helmont témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Johan Baptista van Helmont (Brüsszel, 1579. január 12. – Vilvoorde, 1644. december 30.) flamand orvos, alkimista, kémikus. (Jan Baptist van Helmont, Jan-Baptiste van Helmont, Johannes Baptista van Helmont, Johann Baptista von Helmont, Joan Baptista van Helmont néven is ismert).
Élete, munkássága
Kezdetben Leuvenben bölcseletet tanult, de nem végzett, hanem a jezsuitáknál folytatott filozófiai tanulmányokat, majd végül orvosként végzett 1609-ben. Közben hosszabb utazást tett Svájcban, Olaszországban, Franciaországban, Angliában. Hazatérése után elsősorban kémiával foglalkozott.
A kémiában elsőként végzett valóban tudományos kísérleteket, ezért tőle számítják az alkímia és a modern kémia közötti átmenet kezdetét. Vizsgálati eredményeit gondosan rögzítette, ügyelt kísérletei pontosságára és ismételhetőségére. A kémia története a gázok felfedezőjeként tartja számon. „Van Helmont felfedezte, hogy nem minden levegő, ami légnemű, vannak más légszerű anyagok is.” Ő vezette be a gáz (gas) szót a vegyi terminológiába.
Ő jött rá arra, hogy minden anyagnak különböző halmazállapotai vannak, és az ezek átmenetei nem változtatják meg az anyag kémiai minőségét. Vizsgálta az oldódás folyamatát is.
Arisztotelész, Galénosz tanaival és kora orvosi nézeteivel szemben saját teóriát alakított ki, mely szerint az élő szervezetben végbemenő folyamatokat a testet átható nem-anyagi jellegű alaperő (archeus) és néhány más alárendeltebb erő irányítja. Rendszere Paracelsuséval rokonítható, de annál világosabb.
Munkásságát az Ortus Medicinae című könyv foglalja össze, melyet fia, Franciscus Mercurius van Helmont adott ki 1648-ban.
Jegyzetek
- ↑ LIBRIS, 2012. október 24. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ Digital Library for Dutch Literature (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Biodiversity Heritage Library. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
- ↑ opac.vatlib.it (angol, olasz és japán nyelven)
- ↑ a b c ECARTICO (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.)
- ↑ a b Helmont, Johann Baptist von
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Biographie Nationale de Belgique (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
- ↑ Szabadváry Ferenc: A magyar kémia művelődéstörténete (Mundus Kiadó, Budapest, 1998, 23. oldal)
- ↑ [[Radnóti Katalin]]: Az atomfogalom történetéből. Fizikai Szemle 1997/5. 192.o.. . (Hozzáférés: 2019. április 30.)
Források
- Bokor József (szerk.). Helmont Johan Baptista, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Révai nagy lexikona IX. kötet (Gréc–Herold). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1913. 712. o. . MEK: 712. oldal
- Johannes Baptista Van Helmont (angol nyelven)
- Brockhaus and Efron Encyclopedic Dictionary (orosz nyelven) (1890–1907)