A mai világban a Johann Joseph Fux állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. Akár személyes, akár társadalmi, akár globális értelemben, a Johann Joseph Fux jelentős jelentőséggel bír az emberek mindennapi életében. Hatása különböző területeken érezhető, legyen szó politikáról, gazdaságról, kultúráról vagy technológiáról. A Johann Joseph Fux kulcsfontosságú elemmé vált a döntéshozatalban és a cselekvések meghatározásában egyéni és kollektív szinten. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Johann Joseph Fux jelentőségét és hatását jelenlegi társadalmunkban, valamint megvitatjuk a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat és megközelítéseket.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Johann Joseph Fux | |
Született | 1660 Langegg bei Graz |
Elhunyt | 1741. február 13. (80-81 évesen) Bécs |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Joseph Fux témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Johann Joseph Fux (Hirtenfeld, 1660 – Bécs, 1741. február 13.) osztrák zeneszerző, zeneteoretikus, karmester és orgonista. Az osztrák barokk zene kiemelkedő alakja. A bécsi császári udvar karmestere, orgonistája és zeneszerzője. Közel 400 művet komponált, köztük zenekari műveket, triószonátákat, operákat stb. Gradus ad Parnassum (A Parnasszus lépcsője) címmel 1725-ben zeneszerzés-tankönyvet írt, melyben összefoglalta és megfogalmazta az ellenpontozás szabályait. Ezen könyvén zeneszerzők több nemzedéke nőtt fel, többek között Joseph Haydn is ebből tanult fiatalkorában.