Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Jusin témáját, amely a tudás különböző területein tanulmányozás és érdeklődés tárgya volt. A Jusin felkeltette a tudósok, szakemberek és a nagyközönség figyelmét, mivel relevanciája és befolyása van jelen társadalmunk kulcsfontosságú aspektusaira. Az egészségre, a környezetre, a politikára, a gazdaságra, a kultúrára gyakorolt hatásától a történelemben és az emberi fejlődésben betöltött szerepéig a Jusin a mai világ vitáinak és gondolkodásának központi témájává vált. Ebben a cikkben a Jusin különböző perspektíváit és dimenzióit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és jól megalapozott képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.
Jusinuralom, Jusin-diktatúra, vagy Sivol Jusin (hangul: 시월유신, handzsa: 十月維新, RR: Siwol Yusin , ’októberi restauráció’) egy politikai irányvonal volt, amely Pak Csong Hi ( ) 1972 októberében önmaga ellen elkövetett államcsínye után lépett életbe.
Li Szin Man ( ) 1960-as száműzetésbe vonulása után egy ideig Jun Boszon ( ) volt elnöki pozícióban, azonban őt 1961-ben Pak Csong Hi ( ) megpuccsolta. 1961 és 1963 között katonai uralom volt a Koreai Köztársaságban, amely úgy végződött, hogy Pak ( ) megnyerte az 1963-as választásokat, így polgári elnök lett. Azonban a dél-koreai alkotmány Li ( ) elnök önkényeskedése miatt csak egyszeri újraválasztást engedett meg a mindenkori dél-koreai elnöknek, ezért 1969-ben Pak ( ) módosíttatta úgy az alkotmányt, hogy az feljogosítsa őt egy harmadik hivatali ciklusra. A hivatali időt is átírta 4 évről 6 évre.
Az 1971-es választásokon Pak ( ) képviselői csak a mandátumok 55%-át szerezték meg, ez az arány pedig nem bizonyult elegendőnek egy újabb sikeres alkotmánymódosításhoz. 1972. október 17-én Pak Csong Hi ( ) rendkívüli állapotot rendelt el, feloszlatta a Kukhö ( )t, hatályon kívül helyezte az alkotmányt, és statáriumot hirdetett ki. A hírszerzés, a sajtó- és szólásszabadság állami cenzorok felügyelete alá került.
Alig tíz nappal később érvénybe léptették az ország új alkotmányát, amelyet Pak ( ), aki csodálta Japán politikai reformjait a Meidzsi-restauráció (Meidzsi Isin) alapján „októberi restaurációnak” (Sivol Jusin ( )) nevezett el. Az új alkotmány, amely immáron élete végéig korlátlan hatalmat biztosított Pak ( ) elnöknek életre hívta a negyedik koreai köztársaságot.