Magyar Nyelvőr

Ez a cikk a Magyar Nyelvőr témával foglalkozik, amely nagyon fontossá vált a mai társadalomban. Különböző területekről a Magyar Nyelvőr érdeklődés és vita tárgyává vált, ellentmondó véleményeket és különböző nézőpontokat generálva. Fontos, hogy alaposan elemezzük a Magyar Nyelvőr-hez kapcsolódó szempontokat, a mindennapi életre gyakorolt ​​hatását, időbeli alakulását és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Ezzel a cikkel igyekszünk átfogó és kritikus látásmódot nyújtani a Magyar Nyelvőr-ről, azzal a céllal, hogy mélyrehatóan gondolkodjunk erről a témáról.

Magyar Nyelvőr
A lap első füzetének címoldala
A lap első füzetének címoldala
Adatok
Típusfolyóirat
OrszágMagyarország
Alapítva1872
KiadóAkadémiai Kiadó
Nyelvmagyar
ISSN
A Magyar Nyelvőr weboldala

A Magyar Nyelvőr 1872. január 15-én alapított magyar nyelvművelő folyóirat. Alapította Szarvas Gábor Pesten. Negyedévenként jelenik meg. (A nyomtatott változat ISSN-je: 0025-0236; internetes változat ISSN-je: 1585-4515).

Története

A folyóiratot Szarvas Gábor Hunfalvy Pálnak, Budenz Józsefnek és Gyulai Pálnak a kezdeményezésére, az MTA támogatásával indította útjára.

A nyelvművelés, a helyesírás, a népnyelv, a nyelvjárások megismertetése területén mind a mai napig nagy érdemeket szerzett. Számos magyar nyelvtani törvényt tisztáztak e folyóirat lapjain, az írói nyelv és a stílus kérdéseivel is sokat foglalkoztak. Nehéz időszakai is voltak a folyóiratnak, mindjárt az 1870-es évek elején, amikor az ortológusok kerekedtek felül, akik még a Kazinczy-féle nyelvújítást is feleslegesnek tartották, s teljesen a népnyelvhez akartak visszatérni, természetes, hogy nagy ellenkezést váltottak ki mind az írók, mind a tudósok többségének körében. 1940-től 1946-ig szünetelt a folyóirat a háborús körülmények miatt. Az 1960-as években ráirányították a figyelmet a rétegnyelvekre (pl. ifjúsági nyelv, diáknyelv stb.). Összességében betöltötte és betölti hivatását a magyar nyelvművelés területén. Az 1950-es évektől a Kossuth Rádió, később a Magyar Televízió is nagy teret adott évtizedeken keresztül a nyelvművelés kérdéseinek, mintegy tanították a lehetséges médiumokon keresztül a helyes magyar beszédet és kiejtést.

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottságának folyóiratát 1994-ig az MTA, 1994-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem adta ki a 2020-as évekig.

2020 után

A lap élére 2021-ben új felelős szerkesztőt neveztek ki. Ennek előzménye, hogy a folyóirat alapítói joga a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságához került, és az addigi szerkesztőbizottság kérésének ellenére azt nem adták át az ELTE BTK mint alapító részére.

Balázs Géza, az új felelős szerkesztő a folyóirat 150. évfordulója alkalmából írt rövid megemlékezésében felvázolta a lap eddigi útját, méltatta korábbi szerkesztőinek tevékenységét. Közvetlen elődje, a felmentett felelős szerkesztő neve a cikkben nem fordul elő. Véleménye szerint „Lőrincze Lajos halála után a Nyelvőr 1994–2021 közötti időszakára – némi egyszerűsítéssel – a nyelvműveléssel, a nagyközönséggel való szakítás, és a szigorú akadémiai tudományos normáknak való szolgai megfelelés a jellemző.”

Ebben az 1994–2021 közötti időszakban a folyóirat felelős szerkesztője Keszler Borbála, – 2004-től az ELTE professor emeritája –, a szerkesztőbizottság elnöke 1994-től 2008-ig Fábián Pál – 1996-tól az egyetem professor emeritusa –, a szerkesztőbizottság egyik tagja pedig a teljes időszakban Balázs Géza volt.

A folyóiratot a 2020-as évektől kiadja a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (MNYKNT). 2022-től a szerkesztőség címe azonos a kiadó címével: 1072 Budapest, Rákóczi út 38.

Szerkesztői

Néhány neves munkatársa

Jegyzetek

  1. A folyóirat címének szakmai rövidítése: Nyr.
  2. A Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságának állásfoglalása. Elte.hu (2021. szeptember 24.) (Hozzáférés: 2024. január 7.)
  3. Balázs Géza: Százötven éves a Magyar Nyelvőr. Várad, XXII. évf. 1. sz. (2023) 3–7. o. Hozzáférés: 2024. január 5.
  4. Magyar Nyelvőr, 118. évf. 1994/1–4. szám (Hozzáférés: 2024-01-12)

Források

  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1284. o. ISBN 963-05-6806-3  
  • Pedagógiai lexikon. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus István. 2. köt. Budapest, Keraban, 1997. Magyar Nyelvőr lásd 404. o. ISBN 963-8146-46-X

További információk