Ebben a cikkben a Kalmük nyelv témáját és a modern társadalomra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. A Kalmük nyelv eredetétől jelenlegi fejlődéséig alapvető szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein. A történelem során a Kalmük nyelv viták és viták tárgya volt, különböző véleményeket és ellentétes álláspontokat generált. Mély és kimerítő elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Kalmük nyelv szerepét különböző kontextusokban, igyekszünk megérteni a kultúrára, politikára, gazdaságra és a kortárs élet más területeire gyakorolt hatását. Történelmi jelentőségétől a jövőbeli vonatkozásaiig a Kalmük nyelv érdekes és releváns téma volt és továbbra is az lesz a mai világban.
Kalmük Хальмг келн | |
Beszélik | Oroszország, kisebb részt még: Ukrajna, Fehéroroszország stb. |
Terület | Európa, Ázsia |
Beszélők száma | kb. 150 000 (2002) fő |
Nyelvcsalád | Altaji nyelvcsalád Mongol nyelvek nyugati kalmük nyelv |
Írásrendszer | cirill és mongol írás |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Kalmükföld ( Oroszország) |
Nyelvkódok | |
ISO 639-3 | nincs |
A Wikimédia Commons tartalmaz Хальмг келн témájú médiaállományokat. |
A kalmük nyelv (saját elnevezéssel хальмг келн vagy өөрдин келн) az egyetlen altaji nyelvekhez, azon belül a mongol nyelvek közé tartozó európai nyelv, amit a Kaszpi-tenger térségében beszélnek. A közeli rokon ojrát nyelvvel alkotja az ojrát ágat. Két nyelvjárása a torgut és a dörvöd, melyek között csekély az eltérés. A Kalmük Köztársaságban hivatalos nyelv. A kalmük nyelv beszélőinek száma növekszik, ennek ellenére veszélyeztetett nyelvként tartják számon.
A kalmük az egyetlen buddhista nép Európában.
A mongol nyelvek kerülik a szóeleji mássalhangzó-torlódást, a jelző a jelzett szó előtt áll, ragokat használnak, és van bennük birtokos személyragozás is. A kalmükben a főnévnek kilenc esete van, a többes számot a -s, -d, -úd, -űd, -nar ragokkal jelöli. A mai mongol nyelvek a 14. századtól különültek el egymástól. A kalmüknek van saját írása, de 1930 és 1939 között módosított latin, azóta pedig módosított cirill ábécével írják. A nemzetközi szavak orosz közvetítéssel épültek be a nyelvbe.
A kalmükök által lakott terület, Kalmükföld Oroszország egyik tagköztársasága, ahol a nyelv hivatalos.
A kalmük írásbeliség a 17. századig megy vissza. A 18. században kezdődött el a kalmük irodalmi nyelv kora, amelybe számos kifejezést vettek át a mongol és tibeti nyelvből. A kalmük nyelv a második világháború utáni erőszakos deportálások következtében indult hanyatlásnak. A megbélyegzés megszüntette a generációk közötti nyelvátadást. 1957-ben megszűntek a diszkriminatív intézkedések és a kalmükök visszatérhettek hazájukba, a szovjet hatóságok viszont nem adták fel az oroszosítást, a kalmük nyelvoktatás pedig erősen korlátozott volt. Alapvető változást csak a peresztrojka hozott, amikor jóval nagyobb engedményeket adtak a kalmük nyelvnek.