Napjainkban a Kamut (település) a lakosság nagy része számára nagyon fontos és érdekes téma. Ez a kérdés felkeltette a szakértők, tudósok és szakemberek figyelmét különböző területekről, akik idejüket és erőfeszítéseiket szentelték annak különböző megközelítésekből történő elemzésére. Ezenkívül a Kamut (település) vitát váltott ki a társadalomban, amely ellentmondó véleményeket és eltérő álláspontokat szül. Ebben a helyzetben fontos, hogy elmélyítsük a Kamut (település)-ről szerzett ismereteinket, és feltárjuk a következményeit a különböző kontextusokban. Ebből a célból ez a cikk részletesen és kritikusan foglalkozik a Kamut (település) kérdéssel, hogy átfogó képet adjon erről az aktuális témáról.
Kamut | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Békés | ||
Járás | Békési | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Balog Imréné (független) | ||
Irányítószám | 5673 | ||
Körzethívószám | 66 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 940 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 16,45 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 60,48 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 46′, k. h. 20° 59′Koordináták: é. sz. 46° 46′, k. h. 20° 59′ | |||
Kamut weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kamut témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kamut község Békés vármegye Békési járásában.
Békéscsabától északnyugatra, Murony, Mezőberény és Mezőmegyer közt helyezkedik el.
Közigazgatási területének keleti szélén végighúzódik, észak-déli irányban haladva a 47-es főút, így Debrecen, Békéscsaba és Szeged irányából is ez a legkézenfekvőbb közúti megközelítési útvonala. Kelet-nyugati irányban a 4644-es út halad át a község területén, Kondoros (Kétsoprony) és a 44-es főút, illetve Békés és a 470-es főút felől is ezen közelíthető meg. Lakott területeit azonban az említett utak egyike sem érinti igazán: azok között csak a 46 167-es számú mellékút halad végig, amelynek kezdő- és végpontja is a 4644-es út egy-egy kereszteződésénél van, a falu keleti és nyugati szélén.
Kamut nevét már az Árpád-korban említették az oklevelek és a 12. században már templommal rendelkezett.
A mai Kamut határában, (tőle DNy-ra és ÉNy-ra), két Árpád-kori templom maradványa is előkerült. A középkori okmányok alapján két Kamut is volt egymás mellett: Kis- és Nagy-Kamut.
1295-ben Kamawlth, Kamaulther neveken említették, ekkor Theodor fia, Pethe volt a település birtokosa.
1469-ben Békés vármegye itt tartotta egyik törvényszéki gyűlését. A 15. században itt volt a központja a Kamuthy családnak, mely a Békés vármegyei nevesebb birtokos családok közé tartozott.
A fénykorát a 16. század első felében élhette. Ekkor a vármegye a közgyűléseit itt tartotta. 1517-től 1552-ig a vármegye székhelye volt.
A település később, a török időkben és később is többször elpusztult, azonban mindig újraépült.
A 17. század végén református vallású oláhok (románok) lakták.
1705-ben a rácok (szerbek) pusztították el. 1731-ben még fel lehetett fedezni az egykori templomnak némi maradványait, s a faluban kb. 30 ház volt.
A valamikori két Kamut helyett már csak egy, egységes kamuti pusztát ismertek. Ennek nagyobb részét (a régi Kis-Kamut falu határát egészen, s a régi Nagy-Kamut határának nagy részét) 1770 előtt Békés városához csatolták.
A 19. század végén pusztaként említették. Ekkor semmi épület nem volt már itt.
A mai Kamut 1949-1950-ben létesült.
Lakosok száma | 1050 | 1032 | 983 | 942 | 940 |
2013 | 2014 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,5%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,8% szlováknak mondta magát (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14%, református 30,3%, evangélikus 3,9%, felekezeten kívüli 34,4% (14,5% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 93,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% szlováknak, 0,2% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% ukránnak, cigánynak és románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,2% volt református, 8,6% római katolikus, 2,7% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 39,5% felekezeten kívüli (29% nem válaszolt).