Biharugra
Napjainkban a Biharugra olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Biharugra az emberek mindennapi életének alapvető elemévé vált. A munkahelyi hatásától a szórakoztatásra és kultúrára gyakorolt hatásáig a Biharugra olyan általános érdeklődésre számot tartó témaként pozicionálta magát, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Biharugra jelentőségét és hatását különböző területeken, elemezzük következményeit, és átgondoljuk a jövőjét egy egyre inkább összekapcsolódó és kölcsönösen függő világban.
| Biharugra | |||
 | |||
| Bölöny-kúria | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Békés | ||
| Járás | Sarkadi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Makra Tibor (Fidesz-KDNP) | ||
| Irányítószám | 5538 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 736 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 17,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 52,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 58′ 09″, k. h. 21° 35′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 09″, k. h. 21° 35′ 52″ | |||
 Biharugra
Pozíció Békés vármegye térképén
| |||
| Biharugra weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Biharugra témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Biharugra község Békés vármegyében, a Sarkadi járásban.
Fekvése
Békés vármegye északkeleti peremén fekszik, természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét keleti részén, a Sebes-Körös egyik holtága mentén található. Jelentős természeti értékét képezi a Biharugrai-halastavak tórendszere, amely a település és az országhatár között terül el.
Szomszédai: észak felől Körösszakál, északkelet felől Körösnagyharsány, dél felől Geszt, délnyugat felől Zsadány, nyugat felől Komádi, északnyugat felől pedig Magyarhomorog; kelet és délkelet felől Romániához tartozó területek határolják. A legközelebbi város Komádi, amely már Hajdú-Bihar vármegyében fekszik, de közelebb fekszik hozzá a szintén a szomszéd megyébe eső Biharkeresztes, mint saját járási székhelye, Sarkad.
Megközelítése
Központján végighúzódik a Körösszakál-Zsadány közti 4216-os út, közúton csak ezen érhető el mindkét végponti település irányából.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi üzemelő vasútállomás Okányban található, a Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal Okány vasútállomása, körülbelül 15 kilométerre.
Története
Biharugra területén az Árpád-korban már léteztek települések: Peszere, Peterd, Iregd vagy Nagyugra, Kisugra vagy Egyházasugra, Monostorugra. Ezek története a 12. század elején kezdődött egy kolostor megépítésével, ám a tatárjárás alatt alatt azonban ezek a területek elpusztultak és elnéptelenedtek. A hatalmas, birtokos nélkül maradt földeket IV. Béla szétosztotta vitézei között, így lett a környékbeli földek új tulajdonosa Danela, majd 1329-ben az ő fiai. A 14. századtól kezdve évszázadok alatt ezek a birtokok felaprózódtak, tucatnyi, egymással rokonságban álló család osztozott rajtuk, de többségük Danela leszármazottai, az Ugraiak kezében maradt.
A törökök 1566-ban, Gyula várának elfoglalása után Ugra vidékét is elfoglalták. Amikor 1598-ban Várad irányába indultak, útközben 13 falut, köztük az itt álló Nagyfalut is elpusztították, de Háromugra ezt a pusztítást még túlélte. Nem úgy az 1660-asat, amikor a törökök II. Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen indultak bosszúhadjáratra.
A törökök kiverése után a régi birtokos Ugray-család tért vissza. Ezután megerősödtek a földesúri család majorgazdaságai, ahol a lakosok részesművelést folytattak, mások alkalmazottként dolgoztak vagy béresnek szegődtek. A jobbágyfelszabadítás után viták támadtak a birtokviszonyok miatt, ezeket egy 1858-as per döntötte el, amelyet a kihalt Ugray család örököse, Bölöny Sándor rendezett.
Biharugrán 1827 óta éltek zsidó felekezetűek. Az 1860-as években hitközséget alakítottak. Számuk 1870-ben 54 fő volt. Az 1880-as években imaházat építettek, amely az Erzsébet utcán állt, de Trianon után egyre többen költöztek el a községből.
A második világháború során tankcsata zajlott Biharugránál, ebben 7 tank sérült meg. A háború során 6 ház égett le, megsérült a templom toronysüvegének déli része, valamint 1944-ben hat személyt is deportáltak a községből: Hartmann Lőrinc és felesége, Komlósi Sándorné és özv. Winkler Sándorné lettek a holokauszt áldozatai, a két Komlósi-lány hazatért. A háború után megindultak az építkezések: 10 évalatt 70 új ház épült, viszont elpusztult a Bölöny család szilaspusztai kastélya. Az első helyi termelőszövetkezet az 1951-ben alakult Előre volt, de ez 1954-ben megszűnt. 1959-ben alakult meg a Felszabadult Föld nevű tsz, amely 1976-ban egyesült a körösnagyharsányi Kossuth tsz-szel, majd később Szabó Pál nevét vette fel.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Makra Győző (MDF)
- 1994–1998: Kiss Zoltán (független)
- 1998–2002: Kiss Zoltán (független)
- 2002–2006: Makra Győző (független)
- 2006–2010: Vigh Ilona (Fidesz)
- 2010–2014: Vígh Ilona (Fidesz-KDNP)
- 2014–2016: Vigh Ilona (Fidesz-KDNP)
- 2016–2019: Makra Tibor (független)
- 2019-től: Makra Tibor (Fidesz-KDNP)
A településen 2016. július 24-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a korábbi polgármester is elindult, de négy jelölt közül csak a második helyet sikerült elérnie.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 963 | 948 | 945 | 828 | 736 | 736 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 1% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,3%, református 64,6%, felekezeten kívüli 10,7% (15,3% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% románnak, 0,3% szlováknak, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnek és cigánynak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,5% volt református, 6,5% római katolikus, 2,3% ortodox, 0,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 12,4% felekezeten kívüli (25,4% nem válaszolt).
Neves biharugraiak
- 1847-ben itt született Schreyer Jakab ügyvéd és jogi író, a fővárosi képviselő-testület, a Kereskedelmi és Iparkamara vezetőségi tagja, a Ferencz József Lovagrend kitüntetettje. Meghalt 1932-ben.
- 1893. április 5-én itt született Szabó Pál író. (Meghalt 1970. október 31.) 1949-ben Baumgarten-díjat, 1950-ben József Attila-díjat, 1951-ben és 1954-ben Kossuth-díjat kapott.
Nevezetességei
- A települést övező halastavak a Ramsari Egyezmény szerint, nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű vizes élőhelyek.
- A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
- Bölöny-kúria, eredetileg klasszicista stílusban épült, majd a 19. század végén romantikus stílusban átalakított műemlék.
- Református temploma az Árpád-kori monostor alapfalainak felhasználásával épült 1772-ben, tornya 1800-ból származik.
- Műemlék népi lakóház, egykori cselédház
- Zsidó temető, benne a falu kereskedőcsaládjainak síremlékeivel, a 19. század második felétől 1942-ig használták. A Bem utca és a régi temető sarkánál helyezkedik el.
- Világháborús emlékmű, rajta többek között a holokauszt áldozatainak neveivel.
- Szabó Pál Irodalmi Emlékház
- A településen áthalad az Alföldi Kéktúra.
Jegyzetek
- ↑ a b Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Településtörténet a falu honlapján
- ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
- ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
- ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
- ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
- ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
- ↑ a b Biharugra települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. július 24. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
- ↑ Függetlenek taroltak a vasárnapi polgármester-választásokon (magyar nyelven) (html). nol.hu, 2016. július 24. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 22.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Biharugra Helységnévtár
- ↑ Biharugra Helységnévtár
- ↑ A Bölöny-kúria a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
- ↑ A református templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
- ↑ A műemlék lakóház a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
- ↑ A Szabó Pál Irodalmi Emlékház a falu honlapján
