A mai világban a Nagykamarás számos területen érdekes és fontos témává vált. Akár személyes, akár szakmai, tudományos vagy kulturális szinten, a Nagykamarás felkeltette azoknak a figyelmét, akik szeretnék jobban megérteni ezt a jelenséget, vagy megtalálni a módját annak hatékony hasznosításának. Ebben a cikkben a Nagykamarás-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a társadalomra gyakorolt hatásától a globális vonatkozásaiig. Elemezzük, hogy a Nagykamarás hogyan változtatta meg a minket körülvevő világhoz való viszonyunkat, és hogyan befolyásolta az egyének és szervezetek döntéshozatalát. Ezenkívül megvizsgáljuk a Nagykamarás-hez kapcsolódó jelenlegi és jövőbeli trendeket, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes áttekintést nyújtsunk erről a jelenleg aktuális témáról.
Nagykamarás | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Békés | ||
Járás | Mezőkovácsházai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pelle István (Fidesz-KDNP) | ||
Irányítószám | 5751 | ||
Körzethívószám | 68 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1114 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 31,16 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 43,1 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 28′, k. h. 21° 07′Koordináták: é. sz. 46° 28′, k. h. 21° 07′ | |||
Nagykamarás weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykamarás témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagykamarás község Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában. Közös hivatali székhely, körjegyzőséget alkot Medgyesbodzással és Dombiratossal.
A vármegye délkeleti részén fekszik, Gyulától mintegy 35, Békéscsabától 40 kilométerre. Szomszédai: északkelet felől Kétegyháza és Elek, délkelet felől Lőkösháza, dél felől Kevermes és Dombiratos, délnyugat felől Kunágota, nyugat felől Almáskamarás, északnyugat felől pedig Medgyesegyháza.
Éghajlata kontinentális, jellemző a hideg tél és a meleg nyár. Az évi napsütéses órák száma igen magas az országos átlaghoz viszonyítva.
Központján végighalad az Orosháza-Kevermes közti 4429-es út, ezen érhető el mindkét végponti település irányából. Kunágotával és Almáskamarással a 4437-es út köti össze, déli határszélét pedig egy egészen rövid szakaszon érinti a 4438-as út is.
Autóbuszjáratokkal a község a környező települések nagy része felől megközelíthető. Vasúti elérése nehézkes: északi határszélén elhalad ugyan a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonala, de annak megállási pontja nincs a település területén. A legközelebbi vasútállomás és vasúti megállóhely is Medgyesegyházán található (Medgyesegyháza vasútállomás, Bánkút megállóhely).
A régi Kamarás község romjain épül. Oklevélben már 1403-ban említik. A török időkben elnéptelenedik. 1841-ben telepítik be a környező falvakból. 1847-ig a bánkúti plébánia filiája. Ekkor egyesítik Almással, majd 1888-ban a két község különválik és Nagykamarás önálló lelkészség lesz. 1916-ban plébánia rangra emelik. Mai templomát 1883-84 között építik fel. 1995-től 1996 decemberéig mint fília ide tartozik Bánkút. 1996-ban a kevermesi plébános halála miatt a plébánost Kevermesre helyezik és Nagykamarást oldallagos ellátásra Kevermeshez csatolják. 1999-től ismét önálló lesz.
A 2014-es önkormányzati választásokon Pelle Istvánt, a Fidesz–KDNP közös jelöltjét választották polgármesterré, így Pelle egyike lett annak a 9 polgármesternek, akik a Mezőkovácsházai járásban (politikai élete) Fidesz-színekben váltak polgármesterré. A község képviselő-testülete a 2010-es választások óta héttagú, a polgármesterrel együtt. A testületből egyedül a polgármester viselt pártszíneket, a képviselők ebben a ciklusban valamennyien függetlenek voltak, így Nagykamaráson értelemszerűen egyetlen frakció sem alakult.
A község 2014-2019 közti vezetői, azaz a képviselő-testület tagjai:
A községben tehát két bizottság működik, ezek külön-külön is láthatóak lent.
A községben egy számottevő kisebbség él, a cigányság, akik saját önkormányzattal is bírnak.
Roma Nemzetiségi Önkormányzat:
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1426 | 1405 | 1383 | 1146 | 1109 | 1114 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 2%-a cigány és 2%-a román nemzetiségűnek vallotta magát. A községben a 2010-es évek közepén a cigányság az egyetlen számottevő kisebbség, ők saját nemzetiségi önkormányzattal is rendelkeznek, melynek 3 tagja (elnök, elnökhelyettes, általános képviselő) van.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,5%-a magyarnak, 3,8% cigánynak, 0,5% németnek, 1,4% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45%, református 3,8%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 17,8% (31,7% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,8% románnak, 0,1% németnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,9% volt római katolikus, 1,8% református, 1,1% evangélikus, 0,3% ortodox, 0,6% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 12,5% felekezeten kívüli (50,4% nem válaszolt).
A községben rendszeresen vegyesáru vásárokat szoktak tartani. Decemberben több program van, gyermekszínházi előadás, karácsonyi játszóház is szokott lenni karácsony előtt Nagykamaráson. Több civil szervezet, társaság is jelen van a községben.
A községben 24 vállalkozás/egyéni vállalkozó található. Van a községben gazdabolt, ügyvédi iroda kirendeltsége, takarékszövetkezeti kirendeltség, húsbolt, árufuvarozó, tüzép-telep, patika, postafiók, lottózó, de még presszó is.