Manapság a Kiegyensúlyozó mandátum olyan téma, amely az emberek érdeklődési körének és aggályainak széles körét fedi le szerte a világon. A politikai kérdésektől a technológiai fejlődésig a Kiegyensúlyozó mandátum olyan téma, amely a modern társadalom alapvető részévé vált. A társadalmi és kulturális dinamika gyors változásával a Kiegyensúlyozó mandátum egyre nagyobb szerepet kapott a mindennapi beszélgetésekben, valamint a személyes és kollektív szintű döntéshozatalban. Ezért fontos a Kiegyensúlyozó mandátum különböző oldalainak és dimenzióinak feltárása, valamint életünkre és a minket körülvevő világra gyakorolt hatásának megértése. Ebben a cikkben a Kiegyensúlyozó mandátum dimenziói közül néhányat megvizsgálunk, és átgondoljuk a jelentését a jelenlegi kontextusban.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A kiegyensúlyozó mandátumok egyes választási rendszerekben jelentkező többletmandátumok kompenzálására szolgáló mandátumok, amellyel a testület létszámát növelik, hogy ezáltal a többi párt (amely kevesebb vagy semennyi többletmandátummal rendelkezik), ne kerüljön hátrányba. Ez biztosítja, hogy a parlamenti pártok a listás szavazatok szerint arányosan legyenek képviselve.
A magyar vegyes választási rendszerek nem használnak kiegyensúlyozó mandátumokat, így a fellépő aránytalanságokat csak részben kompenzálják, a töredékszavazatok révén a pártok további többletmandátumokat is szerezhetnek, hasonlóan az árokrendszer típusú vegyes rendszerekhez.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Ausgleichsmandat című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.