Ebben a cikkben a Kilián György (katona) témával foglalkozunk különböző nézőpontokból és nézőpontokból. Elemezzük jelentőségét, hatását és relevanciáját ma, valamint időbeli alakulását. Megvizsgáljuk az üggyel kapcsolatos különböző véleményeket és álláspontokat azzal a céllal, hogy átfogó és teljes jövőképet nyújtsunk a Kilián György (katona)-ről. Ehhez olyan adatokra, kutatásokra és tanúvallomásokra fogunk támaszkodni, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy elmélyítsük ismereteinket és megértését ebben a témában. Kritikus és reflektív megközelítéssel feltárjuk a Kilián György (katona) következményeit és következményeit a társadalomban, a kultúrában és általában a világban.
Killián György (Kilián György) | |
Született | 1907. március 12. Kispest |
Elhunyt | 1943 (36 évesen) Lengyelország |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Martos Magdolna |
Foglalkozása | katona, eszperantista |
A Wikimédia Commons tartalmaz Killián György témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kilián György, olykor Killián (Kispest, 1907. március 12. – Lengyelország, 1943) kommunista aktivista, eszperantista, aki a nemzetiszocialista Németország hadserege elleni harcokban vesztette életét Lengyelországban, és ezzel a Kádár-korszak egyik legünnepeltebb partizánmártírjává vált.
Apja Killián György Antal, anyja Nagy Juliánna. Kilián eredetileg lakatosmunkás volt. 1927-től az Egyesült Izzó gyárban (későbbi nevén: Tungsram, GE Lighting) dolgozott, ahol a Vörös Tungsram című illegális kommunista hetilapot szerkesztette. Az 1930-as évekre a mozgalomban ismertté vált a neve, a vasas ifjúmunkások őt küldték az Ausztriában tartott kommunista ifjúmunkás kongresszusra.
Ezután Moszkvában tanult pártiskolán, majd visszatérése után az „Ifjú proletár” című kommunista periodika szerkesztője lett. Letartóztatták (Sallai Imrével és Fürst Sándorral egy időben), és izgatás vádjával egy év börtönbüntetésre ítélték, később rendőri megfigyelés alá került.
Ekkor ismét Moszkvába ment, katonai kiképzést kapott és ejtőernyős partizánként harcolt a németek ellen. 1943 júliusában (más forrás szerint novemberében) egy lengyelországi bevetés során eltűnt, sorsa ismeretlen.
1939. március 26-án Budapesten elvette Martos Magdolnát, Mandl Sámson és Breitner Teréz lányát, Martos Flóra testvérét.
Az államszocialista rendszer idején nagy számban neveztek el róla iskolákat (még zeneiskolát is), más intézményeket (mint például az 1956-os forradalom egyik főszínhelyévé váló Kilián laktanyát), utcákat, tereket. Ezeket a neveket az 1990-es években más nevekre cserélték.