Kiss Viktor

Kiss Viktor
Született	1976. június 4. (47 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politológus egyetemi oktató újságíró
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (politikatudomány) Szegedi Tudományegyetem (kommunikáció) Budapesti Corvinus Egyetem (–2012, PhD, politikatudomány)
Sablon • Wikidata • Segítség

Kiss Viktor (Budapest, 1976. június 4. –) politológus, ideológiakutató, egyetemi oktató.

Tanulmányai, munkahelyei

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen politológus, a Szegedi Tudománygyetemen kommunikáció szakos bölcsész diplomát szerzett. A Népszabadság és a Napi Magyarország újságírójaként (1995-98), politikai tanácsadóként dolgozott (1999-2002), jelenleg egyetemi oktatói és kutatói tevékenységet folytat. A Zsigmond Király Főiskola adjunktusa volt (2004-2013). A budapesti Corvinus Egyetem politikatudományi PhD programjában szerzett fokozatot 2012-ben, jelenleg is itt tanít. 2014-től a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. 2016-tól a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájában meghívott tag és témavezető. 2016-tól a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének ösztöndíjas kutatója, a Műhely tudományos programjáért felel. A Fordulat című folyóirat tanácsadó testületének tagja.

Tudományos tevékenysége

Kiss Viktor a posztmarxizmus egyik első hazai képviselője.

Korai esszék, könyvek, publicisztikák (1999-2011)

Első írásainak középpontjában az úgynevezett "poszt-baloldali szituáció" elemzése áll. Eszerint a baloldal azért van válságban, mert "az utópia, a lázadás, a politizálás, az alternatíva hagyományos formái – a baloldali, a marxista, a humanista, a progresszív és a társadalomkritikai tradíció – a régi módon reménytelen, használhatatlan és elavult.” Véleménye szerint baloldalnak nem a múlt, a létező szocializmus, hanem a jövő kell, hogy legyen a viszonyítási pontja: "arra az időre kellene készülnie, amikor a kapitalizmus ténylegesen kiépül majd régiónkban, elsősorban a globalizáció, az elitkritika és a fogyasztói társadalom kérdéseire koncentrálva." Nagy reményeket fűzött az alterglobalizációs mozgalmakhoz is. 2006-ban, az Öszödi beszéd kiszivárgása után megjósolta Orbán Viktor hosszú ideig tartó kormányzását, amelynek okát abban látta, hogy a balliberális oldal a rendszer kritikáját teljes egészében átengedte a jobboldal számára – így a jobboldali populizmus megerősödhetett. Ezért egy független, baloldali pólus létrehozását sürgette. Ebben az időszakban keletkezett esszéiből és publicisztikáiból jelent meg válogatás Leértékelt társadalom címmel 2009-ben.

2011-ben „Marx & ideológia” címmel jelent meg monográfiája. Ebben amellett érvelt, hogy Marx középponti témája valójában az ideológia volt. Marx érzékelte, hogy nem működik tovább az az út, amely során az értelmiség és a politika nemes eszmények nevében próbálja a társadalom többségét mozgósítani. Ehelyett a feladat az, hogy megértsük az eszmék és gondolatok helyét és működését a társadalmi-politikai változások folyamatában..

Fontosabb témái és koncepciói (2018-2023)

A kétezres évek végétől a publicista és aktivista tevékenységről a hangsúly egyre inkább a politika- és társadalomelméleti kutatások irányába tolódott munkásságában.

Posztmarxista ideológiakritika 2018-ban jelentette meg Ideológia, kritika, posztmarxizmus. A baloldal új korszaka felé című kötetét, amely elsőként teszi fel azt a kérdést, hogy miért éppen az ideológia lett a posztmarxista irányzat képviselőinek egyik központi témája. A szerző értelmezésében az ideológiakritika vonzereje abban rejlik, hogy betekintést enged a mai nyugati társadalmak alapvető politikai természetébe. Kiss úgy véli, hogy a kapitalizmus – legalábbis a számunkra belátható jövőt tekintve – "nem egy bukásra ítélt termelési mód, ha­nem egy stabilitásra képes reproduktív rendszer. A kapitalizmus­nak nincs eleve elrendelt sorsa, nincs olyan szubjektum, amely szükségszerűen vesztét okozza majd, nincs a rendszernek olyan mértékben negatív stádiuma, amelyben a radikális-forradalmi politika létrejötte elengedhetetlenné válik. A radikális-forradalmi politika megalapozása ezért nem várható többé a kapitalizmus negatívumainak és fenntarthatatlanságának bizonyosságától." Míg a marxista kritika a kapitalizmus működésképtelenségéből születő politikát kívánta megismerni, a posztmarxizmus a kapitalizmust megalapozó és fenntartó politikait kutatja. A szerző elméleti programja abból indul ki, hogy mivel a kapitalizmus egyik legfontosabb eszköze saját működése és fennmaradása szempontjából az ideológia, azt kell megértenünk, hogy a rendszer ideológiái miképpen válhatnak eredeti céljukkal szemben a lázadás és a felszabadulás forrásává. Kiss Viktor korunk legjelentősebb filozófusai kapcsán vizsgálja, az ő koncepcióikban miként jelenik meg ez az átfordulás: ami a rendszert szolgálja, egyszersmind a rendszer sírásójává válik.

Kívül/Belül 2021-ben jelenik meg Kívül/Belül: egy új politikai logika című munkája. A mű alapgondolata szerint amikor politikáról gondolkodunk, akkor általában a szegények és gazdagok, a hatalom és a nép, az erősek és gyengék, a tőkések és a munkások közötti hagyományos szembenállásokból indulunk ki. A 2015-ös migrációs válsággal, a Brexit-tel, majd a koronavírus járvánnyal azonban egy új korszakba léptünk, amelyben nem érvényesek többé a régi elméleteink és paradigmáink. Új típusú politikusok emelkedtek fel, mint Orbán Viktor, Nigel Farage, vagy Donal Trump. A könyv fő tézise szerint ezért teljesen más megközelítésre van szükségünk, amennyiben a következő évtizedek közéleti eseményeit várhatóan a privilegizált tereken belül lévők és az azokon kívül rekedtek küzdelmei határozzák majd meg. Kiss azonban még egy lépéssel továbbmegy: szerinte napjaink politikai folyamatainak kulcsa nem az, hogy a befogadottak és a kirekesztettek harcolnak egymással. A lényeg, hogy valójában sohasem tudhatjuk, hogy belül, vagy kívül vagyunk-e, hogy mi lesz a helyzet a következő pillanatban. "Egyrészt szorongunk attól, hogy nem lehetünk eléggé „belül” a kedvezményezett világon, vagy egy óvatlan pillanatban egyenesen kizuhanunk onnan. A jelenlegi változékony munkaerőpiacon az emberek már nemcsak a munkanélküliségtől, de a rossz munkáktól is rettegnek. Másrészt pedig félünk a külső hatásoktól is: nem szeretnénk, hogy ezek érintsenek bennünket, de nem is tudunk mit kezdeni velük. Nem lehetünk eléggé belül, de közben túlságosan kívül vagyunk." Kiss Viktor szerint az új helyzet, alapja, hogy a kapitalizmus egy új, posztmodern stádiumába lépett, amelyben a Föld különböző részein teljesen más törvényszerűségek működnek. "A tőke különféle zónákra szabdalja a bolygót, melynek során a kulturális kapitalizmus oázisai emelkednek ki a globalizáció sivatagából."

Autonomizmus Kiss Viktor a hazai autonomista politika- és társadalomelmélet első teoretikusa. Értelmezésében az autonómia egy radikális politikai stratégia és egy politikaelméleti megközelítés. Stratégiaként "Az autonomizmus számomra az az irányzat a baloldalon, amely kezdettől arra építette stratégiáját, hogy előbb létre kell hozni az alternatívát a rendszeren belül, és csak ez után lehet leváltani a kapitalizmust valami másra." Tehát nem egy vízió megfogalmazása a cél, majd ennek bevezetése, mert ez az út tévesnek bizonyult és a mai körülmények között nem is járható. Politikaelméletként értelmezve Kiss szerint a mai kapitalizmusban egy sajátos küzdelem zajlik: a tőke folyamatosan azon fáradozik, hogy olyanná váljunk, mint szeretné – dolgozzunk, fogyasszunk, legyünk elszigetelt individuumok és így tovább. A szembenállás akkor jön lére, amikor azt mondja valaki: nem, én nem vagyok ilyen. Azt állíthatjuk, hogy ebben az értelemben a kapitalizmusban a politika nem a gazdaság működésének következménye, hanem annak alapja.

Kulcsfogalmak

• ideológia
• posztmarxizmus
• globalizáció
• Marxizmus, eszmetörténet
• Posztmodern kapitalizmus
• Kulturális kompozíció
• Autonomizmus

Könyvei

• A baloldaliság "kísértetei"; ÚMK, Bp., 2004
• Leértékelt társadalom; ÚMK, Bp., 2009
• Marx & ideológia; L'Harmattan, Bp., 2011
• Ideológia, kritika, posztmarxizmus. A baloldal új korszak felé. Napvilág. Bp. 2018
• Marx 200: Interpretációk, irányzatok, iskolák (szerk.) Napvilág. Bp. 2018
• Kívül/Belül Egy új politikai logika. Napvilág. Bp. 2021

Jegyzetek