Lapincsolaszi

Ezúttal a Lapincsolaszi lenyűgöző világába lépünk be. A Lapincsolaszi már régóta a társadalom több szektorának érdeklődésére számot tartó téma. Relevanciája az évek során meghaladta a vitákat, kutatásokat és sokféle véleményt. Ebben a cikkben arra törekszünk, hogy alaposan megvizsgáljuk a Lapincsolaszi-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől a mai hatásig. Hasonlóképpen elemezzük a Lapincsolaszi szerepét az életünkben és a körülöttünk lévő világra gyakorolt ​​hatását. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön egy izgalmas utazásban a Lapincsolaszi-en keresztül, és fedezze fel annak fontosságát és sokrétű következményeit.

Lapincsolaszi (Wallendorf)
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangNagyfalva településrésze
JárásNagyfalva
PolgármesterJosef Korpitsch (ÖVP
Irányítószám8382
Forgalmi rendszámJE
Népesség
Teljes népesség372 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság231 m
Terület3,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 20″, k. h. 16° 14′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 20″, k. h. 16° 14′ 01″
A Wikimédia Commons tartalmaz Lapincsolaszi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lapincsolaszi (németül: Wallendorf) Nagyfalva településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.

Fekvése

Szentgotthárdtól 3 km-re nyugatra a Lapincs jobb partján fekszik.

Története

A település első ismert írásos említése 1538-ból származik "Olafalw" alakban. A szentgotthárdi cisztercita apátság uradalmához tartozott. Első lakói neve alapján Itáliából érkezett telepesek lehettek, akik később elnémetesedtek. 1548-ban "Olazfalw", 1552-ben "Olaszfalu", 1593-ban "Olazfalwa", 1698-ban "Olaszfalu seu Balendorff", 1764-ben és 1786-ban "Olaszfalu seu Wallendorf" alakban említik a korabeli források.

1556-ban 16, 1716-ban 33, 1760-ban 45, 1767-ben 46 portát számláltak a településen. 1787-ben 57 házában 284 lakos élt. 1830-ban 47 háza és 357 lakosa volt.

Fényes Elek szerint "Olaszfalu, Wallendorf, német falu, Vas vmegyében, a sz.-gothárdi uradalomban, a Lapincs mellett: 390 kath. lak., kövér rétekkel, jó határral, szőlőhegygyel."

Vas vármegye monográfiája szerint "Olaszfalu, 109 házzal és 724 r. kath. vallású, németajkú lakossal. Postája Nagyfalva, távírója Szt.-Gotthárd. A szentgotthárdi uradalomhoz tartozott."

1910-ben 730, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. 1971-ben közigazgatásilag Nagyfalvához csatolták.

Nevezetességei

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  2. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye