Ligier
A mai világban a Ligier nagyon fontos és érdekes téma lett. Az idő múlásával a Ligier olyan témának bizonyult, amely senkit sem hagy közömbösen, vitákat, ellentmondásos véleményeket és végtelen elmélkedéseket generál. A Ligier jelentősége a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásában rejlik, a politikától a populáris kultúráig. Hasonlóképpen, a Ligier tanulmányok és kutatások tárgya volt, és számos olyan előrelépést és felfedezést eredményezett, amelyek forradalmasították a körülöttünk lévő világról alkotott képünket. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Ligier hatását és a társadalom különböző szféráira gyakorolt hatását.
| Ligier | |
 | |
| Típus |
|
| Alapítva | 1969 |
| Székhely | Abrest |
| Alapító | Guy Ligier |
| Iparág |
|
| Forma | société par actions simplifiée |
| Alkalmazottak száma | 380 |
| A Ligier weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ligier témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Ligier francia autógyártó cég és volt Formula–1-es csapat, melyet a korábbi autóversenyző és rögbijátékos, Guy Ligier alapított.
Története
A cég a Ligier JS2 sportautóval tört be az automobil üzletbe, amelyet a Citroën SM-ben is felhasznált Maserati V6 motorral szereltek fel. A Maserati V6 korszerű motor volt, és a JS2-t sokan találták jól megtervezett gépkocsinak, melynek hajtóerő-súly aránya igen kedvező. Az utolsó SM-eket szintén a Vichy-i Ligier gyárban készítették. Az 1973-as olajválság a JS2 piacának olyan csökkenését okozta, hogy a gyártás röviddel ezután meg is szűnt, és a cég mikroautók gyártására koncentrált, mint például a moped hajtású JS6-ra 1984-ben. A Ligier jelenlegi tulajdonosa a Piaggio.
A Formula–1-ben
| Ligier | |
| Teljes név | Ligier |
| Alapító(k) | Guy Ligier |
| Jelentős versenyzők |  Jacques Laffite Patrick Depailler.svg){kind=small} Jacky Ickx Didier Pironi René Arnoux Thierry Boutsen Olivier Panis |
| Motorok | Matra, Ford, Renault, Megatron, Judd, Lamborghini, Mugen-Honda |
| Gumik | G Goodyear, M Michelin, P Pirelli |
| Jogutód | Prost Grand Prix |
| Formula–1-es szereplése | |
| Első verseny |  1976, brazil nagydíj |
| Utolsó verseny |  1996, japán nagydíj |
| Versenyek száma | 326 (325 rajt) |
| Konstruktőri világbajnoki címek | 0 |
| Versenyzői világbajnoki címek | 0 |
| Győzelmek | 9 |
| Első rajtkockák | 9 |
| Leggyorsabb körök | 9 |
A korábbi francia F1-es Matra csapat felszerelésének megszerzése után a Ligier belépett a Formula–1-be 1976-ban a Matra V12 motoros JS5-tel, majd 1977-ben már versenyt nyertek Jacques Laffite-tel. Ezt az első "teljesen" francia győzelemnek tekintik a Formula–1-es bajnokságban, mivel a kasztni, a motor és a versenyző is francia volt (bár a Goodyear gumiabroncs és a Hewland sebességváltó nem). A Matrával való együttműködés 1979-ben véget ért, ekkor megépítették a Cosworth motoros, wing-car koncepciójú JS11-et. Laffite megnyerte a bajnokság első két futamát. Ezt követően a Williams és a Ferrari hatékonyabb működésű autót épített, az évad második fele már nem volt olyan sikeres a franciák számára.
A JS11-nek és utódainak köszönhetően a Ligier az élmezőnybe tartozott az 1980-as évek elején. 1984-től a Renault-tól kaptak turbómotorokat és jelentős szponzoraik voltak (Gitanes, Loto és elf) ennek ellenére már nem voltak olyan sikeresek, mint korábban. A Renault 1986-ban kiszállt a sportágból, a Ligier motorszállító nélkül maradt. René Arnoux heves kritikáját követően felbontották az Alfa Romeóval kötött szerződést. A csapat autóit 1986-ban és ezt követően BMW (Megatron néven), Judd, Cosworth és Lamborghini motorok hajtották. A Ligier utolsó éveiben pénzhiánnyal küzdött, ennek ellenére meglehetősen versenyképes volt, ez minden bizonnyal köszönhető az aerodinamikai szakértő Frank Dernie-nek (aki a '70-es évek végén a Williamsnél dolgozott), és a fiatal mérnök Loïc Bigois-nak.
A csalódást keltő 1992-es év után Guy Ligier eladta csapatát, amelyre ezt követően fellendülés volt jellemző. A visszatérő Renault motorjaival a következő négy évben nyolc dobogós helyet szereztek, szemben az 1987 és 1992 közötti időszakkal, amikor egyszer állhatott pódiumra a csapat valamely versenyzője. 1996-ban a Mugen Honda-motoros JS43 jól kiegyensúlyozottra sikerült, Olivier Panis pedig az esős monacói nagydíjon nagy meglepetésre győzelmet aratott. A csapatot a négyszeres világbajnok Alain Prost vette meg, 1997-től Prost Grand Prix néven indultak a versenyeken. A Prost GP a nagy francia vállalatok támogatásának ellenére nem volt sikeres és 2002-ben csődbe ment.
A Ligier autói hagyományosan a 25-ös és a 26-os rajtszámmal versenyeztek. Modellek nevei a JS betűkkel kezdődtek, ami Jo Schlesser nevére utal, aki az 1968-as francia nagydíjon szenvedett halálos balesetet.
A Ligier 1970 és 1975 között részt vett a Le Mans-i 24 órás autóversenyeken is.
Formula–1-es eredmények
Jelmagyarázat: G =Goodyear, M =Michelin, P =Pirelli
.svg){kind=small}
Külső hivatkozások
- Statisztikák csapatról (németül)
