Mónus Illés

Ez a cikk a Mónus Illés témával foglalkozik, amely az elmúlt években a társadalom különböző területeire gyakorolt ​​hatása miatt nagy jelentőségűvé vált. A Mónus Illés megjelenése óta nagy érdeklődést váltott ki és heves vitákat váltott ki a közvéleményben. A kutatás során a Mónus Illés-hez kapcsolódó különböző szempontokat, valamint a különböző kontextusokban gyakorolt ​​​​hatásait elemzik. A Mónus Illés jelenlegi és jövőbeli perspektívái is szóba kerülnek, hogy átfogó képet adjunk erről a jelenleg jelentős témáról.

Mónus Illés
SzületettBrandstein Illés
1888. március 12.
Balta
Elhunyt1944. november 2. (56 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapolitikus,
újságíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Mónus Illés témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mónus Illés, álnevén Ács Tamás, születési nevén Brandstein Illés (Balta, Orosz Birodalom, 1888. március 12.Budapest, 1944. november 2.) szociáldemokrata politikus, újságíró.

Életpályája

Brandstein Márkus és Letvinski Jeda gyermeke. A ma Ukrajna odesszai területében található Balta nevű településen született zsidó családban. A család az akkori cári oroszországi pogromok elől még Illés egyéves kora előtt Magyarországra költözött. Illést Mónus József cipész fogadta örökbe, ő később a magyarországi cipészek egyesületének titkára lett. Illés őt követve, mint cipőfelsőrész-készítő, Újpesten kapcsolódott be a munkásmozgalomba. A Tanácsköztársaság alatt nem tartozott pártja balszárnyához, de Peyer köréhez sem. A bőrmunkások szakszervezetében és 1922 és 1927 között a Szociáldemokrata Párt vezetőségében is töltött be tisztségeket. 1926-ban áttért az evangélikus vallásra. 1919 és 1938 között a Bőripari Munkás című szaklap szerkesztője volt, közben pedig 1934-től 1938-ig a Szocializmus illetve szintén 1934-től egészen 1939-ig a Népszava szerkesztője is volt. Mint pártja ideológusa számos füzetet írt.

1944 őszén a Gestapo letartóztatta, a rabságból azonban október 15-én megszökött. A nyilasok a nyilas puccs után hamar elfogták, és kivégezték.

Családja

1938. augusztus 12-én Budapesten házasságot kötött Koronya Jolánnal, Koronya Antal és Kubrák Erzsébet lányával. Felesége az 1945-ös választás után – már megözvegyülten – tagja lett a Nemzetgyűlésnek, két évvel később szintén bejutott a törvényhozásba. 1948. február 23-án az Országgyűlés háznagyának nevezték ki.

Emlékezete

Budapest XVII. kerületében, Rákoskeresztúron az Újlak utca közelében teret neveztek el róla a rendszerváltás után. A tér nevét a Fővárosi Közgyűlés 2011-ben Dr. Kósa Pál térre változtatta.

Bonyhádon, Mándokon és Győrben, valamint Tiszaörsön (Jász-Nagykun-Szolnok) utca őrzi nevét.

Művei

  • Az agrárkérdés; összeáll. Mónus Illés; Világosság Ny., Bp., 1930
  • A szocializmus világképe; Esztergályos János, Bp., 1937 (Szociáldemokrata füzetek)
  • A szocializmus problémáiról. Mónus Illés három előadása. Felelet néhány ellenvetésre; Szociáldemokrata Párt, Bp., 1943
  • A modern szocializmus elmélete. Mónus Illés szemináriumi előadássorozatának kivonata; Népszava Könyvkereskedés, Bp., 1945 (A szocialista tudás könyvtára)
  • Mónus Illés válogatott írásai; vál., tan. Szabó Ágnes és Pintér István; Kossuth, Bp., 1988

Díjai, elismerései

Jegyzetek

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., Osiris, 2001.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.