Ebben a cikkben a Makovecz Imre témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk, megvizsgáljuk a modern társadalomra gyakorolt hatását és a mai világban betöltött jelentőségét. Ennek mentén elmélyülünk a Makovecz Imre-hez kapcsolódó legrelevánsabb szempontokba, elemezve történelmi jelentőségét, valamint az új koncepciók és trendek kialakulására gyakorolt hatását. Ezenkívül foglalkozunk a terület szakértőinek különféle véleményeivel, valamint személyes tapasztalatokkal, amelyek teljesebb és gazdagabb jövőképet kínálnak a Makovecz Imre-ről. Ez a cikk a naprakész és szigorú információkat szintetizálva átfogó képet kíván nyújtani a Makovecz Imre-ről, hogy az olvasó mélyebben és teljesebben megértse ezt a fontos témát.
A magyar organikus építészet mestere Budapesten született, Makovecz Imre laboráns és Sallai Juliánna gyermekeként. Élete első tíz évében sok időt töltött apja szülőfalujában, a zalai Nagykapornakon, ami nemcsak személyes életére, de későbbi pályájára is nagy hatást gyakorolt. Első közösségi emlékéről így ír:
„Talán nem róható fel nekem mint építésznek, hogy első közösségi emlékem egy vörös téglás épület. A Németvölgyi úti óvoda és iskola intézményei a mai napig egymás mellett állnak, az immáron legendává vált Mackós szoborcsoporttal az előtérben. A szemüveges, könyvet lapozgató Mackó urat azóta is a tanulás szimbólumának tartom. Oda jártam oviba, és onnét ültem át az elemi iskola első négy évének padjaiba is. Ez a történet pontosan a második világháború éveiről szól, 1939 és ’45 között…”
A budapesti Petőfi Sándor Gimnáziumban tett érettségi vizsgát. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1954-ben kezdte és 1959-ben fejezte be. „A Műegyetem sajátos konglomerátum, megtisztelő csodálatos palota volt. Boldog és büszke voltam, hogy bekerülhettem oda. Nagyon érdekes volt másodéves koromban felfedezni a Műegyetem dokumentációs irodáját, amelyre a mai napig is hálával gondolok vissza.
…Weichinger professzor ajánlására megismerhettem Frank Lloyd Wright személyét, gondolatait és munkáit.”
1959 és 1977 között különböző állami tervezővállalatoknál dolgozott (BVTV, SZÖVTERV, VÁTI), de közben munkatársaival a vidéket járta, hogy az akkor elsorvadásra ítélt falvakban kulturális egyesületeket szervezzen és faluházakat építsen azok megmaradása érdekében.
Sárospatakon a panel típusú házaknál jóval költségkímélőbb lakóházakat is építeni kezdtek, de akkoriban ezt az állami vezetés nem nézte jó szemmel, így ő önkéntes száműzetésbe vonult, és 1977–81 között a Pilisi Parkerdőgazdaság főépítészeként dolgozott. Ezen időszakában, 1979-ben tervezte nemzetközi hírnevét megalapozó egyik első épületét, a dobogókői Zsindelyes Vendégházat.
Karrierjében akkor következett be az áttörés, amikor 1981-ben önálló építészirodát alapított, és a Makona Tervező Kisszövetkezet vezetője lett (az iroda neve jelenleg Makona Építész Tervező és Vállalkozó Kft.). Számos középületet (templomot, művelődési házat) tervezett, elsősorban vidéki városokban. Teljesen egyéni kompozíciójú épületeivel vált híressé, az organikus építészeti stílus megteremtője.
Első figyelemreméltó munkájának a paksi templomot tartja, amely karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetével, ívelt kapubejáratával, egyéni stílusával országos hírnevet szerzett tervezőjének. Hasonlóan turistalátványosság és stílusának karakteres hordozója a néhány évvel előbb épült siófokievangélikus templom is. Ennél is korábbi munkája a Farkasréti temető ravatalozójának belső tere. De az ő hírnevét öregbíti a Pázmány Péter Katolikus Egyetempiliscsabai épületegyüttese, a középkori hangulatot keltő Stephaneumon is. Jellegzetes stílusjegyeit hordozza újabb munkái közül a makóiHagymaház és az egriBitskey Aladár Uszoda.
Építészként fő műve az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja. Máig száznál több különböző funkciójú, jellegzetes stílusjegyeket hordozó épület jelzi munkásságának eredményét. A hagyományos alapanyagok, s főleg a fa felhasználásával készült épületeknek hagyományőrző hatása van, így a fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használja. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki és a teteje pedig az égből ereszkedett volna alá. Építészete organikus, mivel szándéka az, hogy egylényegűvé váljon az épület a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba.
1981-től a BME, az Iparművészeti Főiskola és a MÉSZ Mesteriskola ,1987-től a Nemzetközi Építészeti Akadémia tanára lett, 1989-ben a Kós Károly Egyesülés egyik alapítója volt, később örökös tagjává választották. 1992-ben a Magyar Művészeti Akadémia egyik alapítója volt, később elnöke lett és soraiban tudhatja a Nemzetközi Építészeti Akadémia is.
Konzervatív közéleti személyiségként is ismert, ez a tevékenysége a rendszerváltás után lett intenzívebb. Különböző közéleti civil egyesületeket alapított. A konzervatív politikusok tanácsadóként véleményét gyakran kikérték. Az Országépítő Alapítvány egyik alapítója (1988), azóta kuratóriumának elnöke. 1993–98 között a Herendi Porcelángyár Rt. Igazgatótanácsának elnöke, 1996–98 között pedig a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagja volt. A Balassi Bálint-emlékkard díjazást odaítélő Balassi Kuratórium elnöke. A konzervatív, jobboldali közéleti személyiségeket, tudósokat, művészeket tömörítő Nemzeti Egység Mozgalom vezetője. 2002-ben részt vett a Szövetség a Nemzetért polgári kör megalapításában.
2011 decemberében Makó városának képviselő-testülete úgy döntött, hogy Makoveczről nevezi el a korábbi Marczibányi teret, emlékezve arra, hogy a 2000-es évektől kezdődően a város új közintézményeit Makovecz, vagy hozzá szorosan kötődő tanítványai tervezték.
Felesége Szabó Marianne textilművész, három gyermekük: Makovecz Benjámin (1957) grafikus, műfordító, fényképész, könyvtervező; Makovecz Anna (1962) festőművész és Makovecz Pál (1964) harsonaművész, karmester.
Idézetek tőle
„
A magyar szerves építészet feladata, hogy szolgálja az Európai Közép ezoterikus létét.
”
– 1985.
„
Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.
Makovecz Imre emléktábla az egri Bitskey Aladár uszoda falán
Légi felvételek a műveiről
Százhalombatta
Siófok
Makó
Piliscsaba
Források
Kortárs magyar művészeti lexikonII. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8Online elérés
Innen az Óperencián. Interjúk a nemzetstratégiáról. Molnár Pál kérdéseire válaszol Bod Péter Ákos, Borbély Imre, Boross Péter, Földi László, Makovecz Imre, Pecze Zoltán, Szerencsés Zsolt; Windsor Klub, Bp., 1998 (A Windsor Klub könyvei)
Szentek és kárhozottak. Makovecz Imrével beszélget Kovács Zsolt; Kairosz, Bp., 2005 (Miért hiszek?)
1990/1 Makovecz Imre: 1989. november 90/1. 2., Makovecz Imre: Zalaszentlászló, Faluház 90/1. 20,. Makovecz Imre: Így állunk 90/1. melléklet Képek: Makovecz Imre rajza 90/1. 3.
1991/1 Képek: Makovecz Imre: Siófok, evangélikus templom 91/1. 62.
1991/2 Képek: Makovecz Imre és Zsigmond László: Almásneszmély, általános iskola 91/2. 3-10., Makovecz Imre, Turi Attila, Siklósi József és Zsigmond László: Solymár, Waldorf-óvoda 91/2. 40., Makovecz Imre: Paks, róm. kat. templom 91/2. 44., Makovecz Imre és Turi Attila: Solymár, Waldorf-iskola 91/2. 54., Makovecz Imre és Mezei Gábor: Bp., Farkasréti temető ravatalozójának padsora 91/2. 58., Makovecz Imre és Mezei Gábor: Siófok, evangélikus templom 91/2. 60.
1991/3 Makovecz Imre: Interjú 91/3. 4., Makovecz Imre: A witten-anneni tervről és a Waldorf-iskolákról 91/3. 15., Makovecz Imre: Előszó a Velencei Építészeti Biennálé magyar katalógusához 91/3. 19.
1992/1 Makovecz Imre: Szigetvár, kaszinó 91/3. 4.
1992/2 SEVILLA, magyar pavilon: Makovecz Imre és munkatársai interjúja – A történet, amelyért élni érdemes 92/2. 16., Makovecz Imre beszéde a záróünnepen 92/2. 44. Képek: Makovecz Imre vázlattervei 92/2. 4–7.
1992/3–4 Makovecz Imre: Az 1996-os budapesti világkiállítás eszméje 92/3–4. 36., Képek: Makovecz Imre: Baptista imaház 92/3–4. 30.
1993/1–2 Makovecz Imre: Temesvár, Református templom 93/1–2. 3. Csurgó, Református templom 93/1–2. 5., Makovecz Imre: Abitare il tempo, Verona 93/1–2. 52. Szentség a század templomában 93/1–2. 55,. Képek: Makovecz Imre: Temesvár, református templom 93/1–2.3,4.
1993/4 Makovecz Imre: Kérdések a szerves építészetről 93/4. 10., Makovecz Imre: Mezei Gáborról 93/4. 22. Bozsik József: Beszélgetés Makovecz Imrével – Evidenciák 93/4. 40. Képek: Makovecz Imre: Díszlettervek Bartók Béla három művéhez 93/4. borító
1994/1 Makovecz Imre és Bata Tibor: Gyermek Szívsebészeti Kórház 94/1. 55., Képek: Makovecz Imre és Bata Tibor Gyermek Szívsebészeti Kórház 94/1. 55.
1994/2 Ekler Dezső: Építészeten innen és túl – Makovecz Imre tereiről 94/2. 8., Makovecz Imre: 1994. április 94/2. 59.
1994/3 Lakatos Pál: Interjú Makovecz Imrével – A világkiállítás új honfoglalás 94/3. 5,. Képek: Makovecz Imre: Kaputornyok, EXPO 96 Budapest 94/3. 5–7.
1995/1 Képek: Makovecz Imre rajza az EXPO-hoz 95/1. 6.
1995/2 Képek: Makovecz Imre Eger, fedett uszoda 95/2. 69–70.
1995/3 Makovecz Imre: Köszöntő Kampis Miklós hatvanadik születésnapjára, 95/3., Makovecz Imre: Magyarország Európában 95/3. 3. Képek: Makovecz Imre: Magyar vértanúk kápolnája 95/3. borító
1996/1 Siklósi József és Makovecz Imre: Interjú az új épületek tervezőivel 96/1. 17., Makovecz Imre 60. születésnapja 96/1. 64. Képek: Makovecz Imre: Egyetemi kápolna 96/1. borító, 96/1. 3–7.
1996/2 Kampis Miklós és Makovecz Imre: Beszélgetés a szerves építészetről 96/2. 2., Makovecz Imre: Előszó a Kvadrum munkáihoz 96/2. 12.
1996/3 ORGANIKUS MAGYAR ÉPÍTÉSZET, Makovecz Imre: Utószó 96/3. 85. Képek: Makovecz Imre: Százhalombatta, római katolikus templom 96/3. 57., 59., 67.
1996/4 Szegő György Makovecz Imre könyvéhez 96/4. 53. Szegő György könyvéhez 96/4. 54., Makovecz Imre: A szent terek 96/4. 57.
1997/2 Makovecz Imre Pap Gábor laudációja 97/2. 19.
1997/3 Makovecz Imre: Interjú a londoni pavilonról és a globalizációról 97/3–4. 4., Képek: Makovecz Imre: Londoni pavilon 97/3–4. borító, 2–16.
1999/3. Makovecz Imre, Kampis Miklós, Kálmán István: Tízéves a Kós Károly Egyesülés.Interjú, 99/3. 2.
1999/4 Tízéves a Kós Károly Egyesülés, Makovecz Imre: Előadás 99/4. 32. Képek: Makovecz Imre: Kupolaterv. 99/4., címlap, ifj. Lőrincz Ferenc Leányfalu, Szász-ház (Makovecz Imre terve) 99/4. 12. Mártélyi nyaraló (Makovecz Imre terve) 99/4. 12.
2000/1–2 Képek: Makovecz Imre: Atlantiszi torony Csertő Lajos modellje 2000/1–2. 35.
2000/3 Makovecz Imre: Nem tudom, mire megy ki a játék. Interjú 2000/3. 2., Makovecz Imre: Száműzetés a múltba 2000/3. 33. Képek: Makovecz Imre: Thaiföld, Thomas-ház 2000/3. 2–3.
2003/4 Makovecz Imre: A csíkszeredai templom 2003/4
2004/2 Makovecz Imre kiállítása, 2004/2, 19
2004/4 Bodonyi Csaba, Dévényi Sándor, Ekler Dezső, Gerle János, Jankovics Tibor, Kampis Miklós, Makovecz Imre, Salamin Ferenc, Sáros László, Siklósi József: Beszélgetések a magyarországi szerves építészetről.(képekkel), 2004/4 melléklet
2005/1 Makovecz Imre: A felső-krisztinavárosi templom pályaterve 2005/1, 2, Makovecz Imre: Lendva, Szlovénia, Magyar Színház 2005/1, 36
2005/4 Kampis Miklós és Makovecz Imre 70 évesek 2005/4, 47, Makovecz Imre: A sepsiszentgyörgyi ravatalozó és kápolna, A vargyasi református templom 2005/4
2006/2 Makovecz Imre: Díszletterv.(Szörényi Levente: Árpád népe), 2006/2
Az országépítő. Makovecz Imre építésszel beszélget Molnár Pál; Kairosz, Bp., 2005 (Magyarnak lenni)
Németh Miklós Attila: Makovecz Imre, a léleképítő; 2. jav., bőv. kiad.; Masszi, Bp., 2009 (Teremtők)
...összekötni az eget és a földet... Makovecz Imre kiállítás a Vigadóban; összeáll. Makovecz Anna, Jánosi János; Magyar Művészeti Akadémia, Bp., 2014 (oroszul, szlovákul is)
Pancho Aréna. A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia épületegyüttese. Mester és tanítvány – Makovecz Imre és Dobrosi Tamás építészete Felcsúton, 2008-2015; szerk. Dobrosi Tamás, interjúk Dénes Eszter; Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, Felcsút, 2015 (angolul is)
Makovecz Benjamin: Száztizenegy lábjegyzet Makovecz Imréről; Park Kiadó, Bp., 2019
Heathcote, Edwin: Imre Makovecz : The wings of the soul (London : Academy Editions, 1997 Architectural monographs 47.)
Tischhauser, Anthony: Bewegte Form Der Architect Imre Makovecz (Stuttgart : Verlag Freies Geistesleben & Urachhaus GmbH., 2001)
↑A MESTERISKOLA, a diplomás fiatal építészek-belsőépítészek részére, a tervezés szakmai gyakorlatának és elméleti ismereteinek kiszélesítése, valamint az építész generációk, irányzatok összekapcsolása érdekében kétéves – posztgraduális – továbbképzés.
Alapította a Magyar Építőművészek Szövetsége 1953-ban