A mai világban a Mandello Gyula olyan téma, amely minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a szakmai téren való relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Mandello Gyula olyan általános érdeklődésre számot tartó témaként pozicionálta magát, amely mindenféle véleményt és vitát generál. A Mandello Gyula a keletkezésétől a lehetséges következményeiig felkeltette az akadémikusok, aktivisták, véleményvezérek és a nagyközönség érdeklődését, tanulmányozás és számtalan vita tárgyává vált. Ebben a cikkben a Mandello Gyula-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak fontosságát a mai világban vizsgáljuk meg.
Mandello Gyula | |
Született | Julius Schőn 1868. február 7. Rannersdorf |
Elhunyt | 1919. július 24. (51 évesen) Budapest I. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | egyetemi tanár |
Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mandello Gyula, Schőn (Rannersdorf, 1868. február 7. – Budapest, 1919. július 24.) államtudományi doktor, jogakadémiai tanár, közgazdász, Mandello Károly hírlapíró nevelt fia.
Schőn Vilmos (1838–1869) bankigazgató és Hirschfeld Malvina fia. Édesapját fiatalon elvesztette, majd édesanyja 1873-ban Budapesten férjhez ment Mandello Károlyhoz, aki őt később örökbe fogadta. Középiskoláit 1886-ban a budapesti gyakorló gimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Strasbourgban és Genfben folytatta. 1890-ben a budapesti egyetemen vehette át államtudományból a doktori fokozatát. 1891-tól 1894-ig mint miniszteri fogalmazó szolgált a pénzügyminisztériumban. 1893-ban a nemzetgazdaságból magántanári képesítést nyert; a közgazdaságtant adta elő az egyetemen. 1900-ig, midőn a Pozsonyi Királyi Jogakadémián a közgazdaságtan, pénzügytan és magyar pénzügyi jog rendes tanárává nevezték ki. 1890-től 1900-ig nagyobb utazásokat tett és huzamosabb ideig tartózkodott Belgiumban, Angliában (Cambridge-ben és a londoni School of Economics and Political Science-ben rendes előadásokat tartott és a cambridgei Szent Jánosról nevezett College megválasztotta fellow in commonsnak) és az Amerikai Egyesült Államokban. Az osztrák közgazdaságtani iskola határhaszon-elméletének követője volt. Rendes tagja a British Economic Association, az American Statistical Association, az American Academy of political and social Science és az Institut international de Sociologie-nak. A magyar közgazdasági társaság főtitkára. Elhunyt 1919. július 24-én, életének 51., házasságának 7. évében. Örök nyugalomra helyezték 1919. július 26-án a római katolikus egyház szertartásai szerint a Farkasréti temetőben.
Házastársa Tamássy Edith volt, akivel 1912. november 5-én Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.
Finanz-Archiv (Stuttgart)
Pester Lloydban
Budapesti Szemlében
Nemzetgazdasági Szemlében
Közgazdasági és Közigazgatási Szemlében
Nemzetben
Ezeken kívül több ismertetés és jelentés a Magyar Közgazdasági Társaság Értesítőjében és a Közgazdasági Szemlében (1895-1899) és Index a közgazdasági tudományhoz (Közgazdasági Ismeretek Tára. Budapest, 1897.)
Szerkesztette a Közgazdasági Lexikont 1898-tól (Halász Sándorral) és a Közgazdasági Szemlét 1900-tól Budapesten