Portál:Közgazdaságtan
Ebben a cikkben a Portál:Közgazdaságtan lenyűgöző világába fogunk beleásni. Függetlenül attól, hogy szeretne többet megtudni erről a személyről, mélyrehatóan feltárja ezt a témát, vagy felfedezi az ehhez a dátumhoz kapcsolódó legfontosabb eseményeket, ez a cikk minden szükséges információt megad. Az eredetétől a mai relevanciájáig elmerülünk egy olyan utazásban, amely lehetővé teszi számunkra, hogy alaposan megértsük a Portál:Közgazdaságtan-et és annak a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Nem számít, mi érdekli, ez a cikk minden olyan információt megad, amelyre szüksége van ahhoz, hogy elmerüljön a Portál:Közgazdaságtan világában.
A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik. A közgazdaságtan két legfontosabb ága az egyének (emberek, háztartások, vállalatok) racionálisnak feltételezett döntéseit vizsgáló mikroökonómia és az országok gazdaságának kérdéseivel foglalkozó makroökonómia. A közgazdászok gyakran megkülönböztetik a pozitív közgazdaságtant, amely a gazdasági jelenségek értékelés nélküli magyarázatával és leírásával foglalkozik, és a normatív közgazdaságtant, amely értékítéletet alkot és a jövőre vonatkozó döntéseket alapozza meg.
A szónak az európai nyelvek többségében használt megfelelője – „ökonómia” – a görög „oikosz” (ház) és „némein” (elosztani, megosztani, legeltetni, használni, élvezni, elrendezni, igazgatni) szavak összetételéből származott, és eredetileg a háztartás és birtok, valamint a (város)állam adminisztrációjának anyagi ügyeiről szóló vitára utalt.
Anne Robert Jacques Turgot, L’Aulne bárója (1727. május 10. – 1781. március 18.), francia államférfi és közgazdász volt, aki mindezek mellett nyelvekkel, költészettel, filozófiával és fizikával is foglalkozott; a Francia Enciklopédia egyik szerkesztője. A fiziokratizmus híveként továbbfejlesztette és – jelentős sikerekkel – a gyakorlatban is megkísérelte alkalmazni François Quesnay és mások tanításait. Az állami szabályozással szemben a szabad versenyt pártolta, miniszterként küzdött a robot eltörléséért, a feudális előjogok megszüntetéséért és a költségvetési hiány leszorításáért.
... nem az számít, hogy az „úttól való függést” kihívónak vagy elijesztőnek találjuk-e. Mert ami a gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedését illeti, nem metafizikus hipotézis, hanem nyilvánvaló igazság az a gondolat, hogy a gazdaságot nagyrészt a történelmi esetlegesség formálja.
