A Maróti Lajos téma a történelem során vita és vita tárgya volt. A Maróti Lajos eredetétől napjainkig létfontosságú szerepet játszott a társadalom különböző területein. Ebben a cikkben a Maróti Lajos különböző aspektusait és perspektíváit vizsgáljuk meg, elemezve annak kultúrára, politikára, gazdaságra és más területekre gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a Maróti Lajos-hez kapcsolódó aktuális trendeket és annak a kortárs világra gyakorolt hatását. Egy kimerítő elemzéssel arra törekszünk, hogy rávilágítsunk a Maróti Lajos fontosságára és relevanciájára a jelenlegi kontextusban, átfogó és naprakész jövőképet nyújtva ezzel a nagyon releváns témával kapcsolatban.
Maróti Lajos | |
A Rivalda sorozatban Csigó László felvétele | |
Született | 1930. november 18. Budapest |
Elhunyt | 1982. július 14. (51 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Iskolái | |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Maróti Lajos József (Budapest, 1930. november 18. – Budapest, 1982. július 14.) József Attila-díjas költő, író, drámaíró.
Maróti Lajos géplakatos és Szadai Mária (1893–1945) fia. 1943-tól a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanulója volt, ahol 1949-ben érettségizett. Ugyanabban az évben belépett a bencés rendbe, ahonnan 1951 októberében elküldték. 1955-ben a Eötvös Loránd Tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári diplomát szerzett. 1955 és 1961 között kutató fizikusként működött a Járműfejlesztési Intézetben. 1961-től a Gondolat Kiadó lektora, 1970-től 1980-ig irodalmi vezetője volt. 1978-tól a Magyar Színházi Intézet főmunkatársaként dolgozott. 1972-ben a Nemzeti Színház bemutatta Az utolsó utáni éjszaka című darabját, majd 1981-ben a József Attila Színház az Egy válás története című művét. A modern magyar természettudományos esszé megteremtője, esszét írt Max Planck és Albert Einstein fizikusokról.