Marcus Annaeus Lucanus
A mai világban a Marcus Annaeus Lucanus nagyon releváns téma, és nagy érdeklődésre tart számot a társadalomban. A technológia és a globalizáció fejlődésével a Marcus Annaeus Lucanus a politikától a tudományig különböző területeken vitatémává vált. Ebben a cikkben a Marcus Annaeus Lucanus különböző aspektusait és a mai társadalomra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. Elemezzük következményeit, időbeli alakulását és az általa jelentett kihívások lehetséges megoldásait. A Marcus Annaeus Lucanus nem csak közérdek, hanem közvetlen következményei is vannak az emberek életére. Ezért elengedhetetlen, hogy megértsük ennek fontosságát és mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
| Marcus Annaeus Lucanus | |
 | |
| Élete | |
| Született | 39. november 3. Corduba |
| Elhunyt | 65. április 30. Róma |
| Nemzetiség | római |
| Szülei | Acilia Marcus Annaeus Mela |
| Házastársa | Argentaria Polla |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | eposz |
| Fontosabb művei | Pharsalia |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marcus Annaeus Lucanus témájú médiaállományokat. | |
Marcus Annaeus Lucanus (Corduba, 39. november 3. – Róma, 65. április 30.) hispaniai származású, lovagrendű költő, Lucius Annaeus Seneca unokaöccse. Seneca révén Nero császár bizalmasai közé került, 22 éves korában quaestor, később augur lett.
Nagy tehetségű és nagyravágyó ifjú volt. A 60-as Neronián lépett fel először nyilvánosan költeményének felolvasásával. 62-ben vagy 63-ban adta a végül befejezetlenül maradó eposzának első három könyvét. Nero állítólag megirigyelte irodalmi sikereit és eltiltotta őt költeményeinek felolvasásától, ennek következtében a Piso-féle összeesküvésbe is belekeveredett, ezért 65-ben kivégezték vagy öngyilkosságra kényszerítették. Valójában a viszonyuk lassanként változott meg, mivel Lucanus nézetei egyre erősebb köztársasági színezetet kaptak. Eposzában Caesart zsarnoknak ábrázolja, filozófiája a sztoicizmus felé közeledett.
Stílusa patetikus, és Quintilianus jellemzése szerint inkább szónoki, mint költői. Főműve tartalmában ugyan a történelemről szól, de erős aktuálpolitikai színezettel, így egyáltalán nem biztos, hogy Nero a költői sikerét irigyelte meg, sokkal inkább a költő köztársasági mondanivalójával, a Iulius–Claudius-dinasztia érdekeit messzemenően nem fedő értékrendjével nem szimpatizált. Ezért Lucanusnak az összeesküvésben való részvételét sem lehet a sértett költővel magyarázni.
Magyarul
- Lukanus első könyve; ford. Bessenyei György; Landerer, Pozsony, 1776
- Marcus Annaeus Lucanus Pharsaliája, vagy is Polgári háborúja; ford., bev. Sztrokay Antal; Trattner-Károlyi, Pest, 1833
- Marcus Annaeus Lucanus Pharsáliája, vagyis A polgárháború; ford. Laky Demeter; Ráth, Pest, 1867
- Marcus Annaeus Lucanus Pharsaliája; ford. Baksai Sándor; Ráth, Pest, 1869
- Lukán: Fárzália, vagy Polgárharc ősköltemény; ford., előszó, életrajz, jegyz., szótár Márki József; Rudnyánszky Ny., Bp., 1885
Források
- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
- A Római Birodalom: Lucanus
További információk
- Sebestyén Károly: A római irodalom története – szemelvényekkel magyar írók latin műfordításaiból, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés Kiadása, 1902, 139. o.
- Hegedüs Géza: Irodalmi arcképcsarnok - Marcus Annaeus Lucanus (39–65), arcanum.hu
