Córdoba (Spanyolország)
Ebben a cikkben elmélyülünk a Córdoba (Spanyolország) lenyűgöző világában, feltárva annak számos oldalát, és belemélyedve a mai társadalomra gyakorolt hatásaiba. A Córdoba (Spanyolország) emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon, vitát és elmélkedést váltva ki relevanciájáról és hatásáról. Ennek mentén elemezzük időbeli alakulását, valamint a különböző területekre gyakorolt hatását, a kultúrától a technológiáig. Hasonlóképpen azokra a kihívásokra és lehetőségekre fogunk összpontosítani, amelyeket a Córdoba (Spanyolország) jelenleg jelent, és foglalkozunk a globalizált és folyamatosan változó kontextusban való fontosságával.
| Córdoba | |||
 | |||
| Córdoba látképe a római híddal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Autonóm közösség | Andalúzia | ||
| Tartomány | Córdoba | ||
| Rang | spanyol község | ||
| Székhely | Córdoba | ||
| Alapítás éve | 8. század | ||
| Polgármester | Andrés Ocaña (IU) | ||
| Irányítószám | 14000–14999 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 323 763 fő (2023) | ||
| Népsűrűség | 259,3 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 120 m | ||
| Terület | 1255,24 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 37° 53′, ny. h. 4° 46′Koordináták: é. sz. 37° 53′, ny. h. 4° 46′ | |||
| Córdoba weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Córdoba témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
Córdoba város Spanyolországban, azon belül a legnagyobb régióban, Andalúziában. A Guadalquivir partján fekszik, Córdoba tartományban, a Sierra Morena lábánál. Andalúzia harmadik legnagyobb városa Sevilla és Málaga után.
A terület egy ideig arabok befolyása alatt állt. A város volt a központja a Córdobai Kalifátusnak. A 10. században a világ egyik legnagyobb városaként tartották számon, a kultúra és gazdagság fellegvára volt. Ez idő tájt a feljegyzések szerint körülbelül 1 millióan lakták Córdobát. Córdoba belvárosa 1984-ben felkerült az UNESCO Világörökség-listájára. 2016-ban pályázott az Európa kulturális fővárosa címért.
Córdoba volt a városa három filozófusnak: a római Senecának, a muszlim Averroës-nek, valamint a zsidó Maimonidésznek.
Története
Már Kr. e. 32000 évvel ezelőtt megjelent ezen a környéken a neandervölgyi ember. A kárthágóiak létesítettek először itt települést Kartuba (Kart-Juba) néven.
A várost azonban elfoglalták a rómaiak Kr. e. 206-ban. Marcus Claudius Marcellus alapított itt római kolóniát a már meglévő ibériai településhez. Kr. e. 143 és 141 között a várost Viriatus ostromolta.
Julius Caesar idején Córdoba a római provincia, Hispania fővárosa volt. Ekkoriban nagy római filozófusok érkeztek a városba.
Később, a Római Birodalom bukása után a vizigótok központja lett ez a település, a 6. század végén.
711-ben a területre a mórok nyomultak be, 716-tól Córdoba lett a tartomány fővárosa. A kalifátus fénykorában a város lakossága körülbelül 400 ezer fő volt. A 10. és 11. században Córdoba a világ egyik legfejlettebb települése volt: egy nagy kulturális, politikai, gazdasági és pénzügyi központ. Ekkoriban itt volt a világ legnagyobb könyvtára: a kötetek számát 400 ezer és 1 millió közé tették.
A kalifátus bukása (1031) után Córdoba hanyatlásnak indult. Egyre csökkent a város dominanciája a világban. 1236-ban megkezdődik a spanyol reconquista, melynek során visszafoglalják a mórok által elfoglalt területeket. A város azonban már elvesztette központi szerepét: a 18. században mindössze 20 ezren lakták az egykori fejlett, mór várost.
Córdoba a 20. században indult ismét fejlődésnek, s mára már lakossága körülbelül 330 ezer fő.
Fekvése
A város a Guadalquivir partján terül el, s a Sierra Morena hegység is a közelben található.
Közlekedés
A város elérhető a spanyol nagysebességű AVE vonatokkal Madrid, Barcelona, Sevilla, Málaga és Zaragoza irányából. Központi vasútállomása Estación de Córdoba Central.
Éghajlata
Córdoba mediterrán éghajlatát már az Atlanti-óceán is befolyásolja. A telek enyhék, fagy ritkán van. Nyarai a legmelegebbek közé tartoznak Európában (Sevilla után): nem ritka a 40 °C fok sem. A nyári minimum hőmérséklet (27 °C) viszont a legmagasabb egész Európában. A csapadék a hidegebb hónapokban koncentrálódik a térségben, a mediterrán éghajlat és az Atlanti-hatásoknak köszönhetően. Az évi csapadékmennyiség kevés, kb. 500 mm. Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet 1995. július 23-án mérték a Córdobai Repülőtéren, ez 46,6 °C volt. 2005. január 28-án pedig az eddigi leghidegebbet mérték: -8,2 °C-ot.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 14,7 | 16,9 | 20,5 | 22,1 | 26,2 | 31,6 | 36,2 | 35,9 | 31,7 | 25,0 | 18,9 | 15,3 | 24,6 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 3,7 | 4,9 | 6,4 | 8,6 | 11,8 | 15,5 | 18,1 | 18,5 | 16,2 | 12,1 | 7,6 | 5,2 | 10,8 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 64 | 53 | 40 | 61 | 34 | 17 | 3 | 3 | 24 | 62 | 85 | 89 | 535 |
| Havi napsütéses órák száma | 168 | 172 | 212 | 212 | 271 | 312 | 352 | 328 | 241 | 208 | 176 | 148 | 2800 |
| Forrás: Agencia Estatal de Meteorología | |||||||||||||
Testvérvárosai
São Paulo, Brazília
Manchester, Egyesült Királyság
Bourg-en-Bresse, Franciaország
Fez, Marokkó
Lahor, Pakisztán
Betlehem, Palesztina
Damaszkusz, Szíria
Kairouan, Tunézia
Adana, Törökország- Isztambul, Törökország
- İzmir, Törökország
Bukhara, Üzbegisztán
.svg){kind=small}
Népessége
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 314 034 | 318 628 | 322 867 | 325 453 | 328 659 | 328 704 | 326 609 | 325 708 | 322 071 | 323 763 |
| 2001 | 2003 | 2006 | 2008 | 2011 | 2013 | 2016 | 2018 | 2021 | 2023 |
Jegyzetek
- ↑ Municipal Register of Spain of 2023
