Mihály Dénes

A mai világban a Mihály Dénes a társadalom széles rétegei számára nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Mihály Dénes vezető szerepet vállalt különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig. A Mihály Dénes további ismerete elengedhetetlen a jelenleg felmerülő kihívások és lehetőségek megértéséhez. Ebben a cikkben a Mihály Dénes-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a történetétől a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatásáig.

Mihály Dénes
1930 körül
1930 körül
SzületettMihály Dénes Imre Mária
1894. július 7.
Gödöllő
Elhunyt1953. augusztus 29. (59 évesen)
Berlin
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
SírhelyeWilmersdorf Cemetery

Mihály Dénes aláírása
Mihály Dénes aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihály Dénes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Mihály Dénes írása a Telehorról

Homoródlövétei Mihály Dénes (Gödöllő, 1894. július 7.Nyugat-Berlin, 1953. augusztus 29.) magyar mérnök, feltaláló.

Élete

Homoródlövétei Mihály József (1853–1927) orvos, író, iskolaigazgató és csíkszentkirályi Ambrus Mária (1865–1940) fia.

1904–1912 között a mai budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium tanulója volt, majd a Magyar Királyi József Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet.

Már mint gimnazistát is elsősorban a távolbalátás kérdése foglalkoztatta, amely azután egész életét végigkísérte. Az egyetem után kísérleteit a budapesti Telefongyárban kezdte meg. Legelső távolbalátó elgondolása, az 1919-ből származó "Telehor"-ja szeléncellával és húros oszcillográffal működött, s állóképek közvetítésére volt alkalmas több kilométer távolságra. A fejlesztési munka itthoni nehézségei miatt 1924-ben elfogadta a berlini Allgemeine Elektrizitats-Gesellschaft (AEG) meghívását, itt kutatásait jobb körülmények között tudta folytatni. 1928-ban a német birodalmi posta hivatalos kiállításán - nagy feltűnést keltve - mutatta be a tökéletesített készülékét és érzékeltette a távolbalátást, ami akkor csupán állóképek és egyszerű mozgó tárgyak megmutatásából állt. Ugyanez év novemberében sikerült először a filmek, mozgóképek átvitele, míg 1929. március 8-án a berlin-witzlebeni rádióállomás - a 175,4 m-es hullámhosszon - először a világon, mozgó televíziós közvetítést adott, majd rövid idő múlva sikerült szobában ülő személyek képét mesterséges fényforrás közvetítése nélkül is "átvinni". A televíziós készülékek gyártására vállalatot alapított, "Telehor A. G." elnevezéssel, amely készülékeinek fejlesztését tűzte ki célul. 1935-ben E. H. Traub fizikussal továbbfejlesztette rendszerét, ez volt a forgótükrös, kis kapacitású Kerr-cellával, mint fényrelével dolgozó Mihály-Traub-féle vevőkészülék.

A hangosfilm kérdéseivel is foglalkozott, ő tekinthető a mai értelemben vett hangosfilm feltalálójának. Hangosfilmje egyrészt 35 mm szélességű normálfilm-szalagra készült, másrészt technikailag jó hangrögzítést biztosított.

Felesége erdőtelki Halmay Gizella volt, erdőtelki Halmay Emil és Krumpholz Gizella lánya, akit 1925. február 4-én Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.

Galéria

Emlékezete

Gödöllőn egy utca viseli a híres szülött nevét (Mihály Dénes köz), ahol egy emléktáblát is elhelyeztek tiszteletére.

Jegyzetek

Források

  • GOEBEL: D. v. Mihály, FTZ (Fernmeldetechnische Zeitschrift), 1953;
  • RÁCZ István: A televízió fejlődésének két magyar úttörője. Technikatörténeti Szemle, 1967;
  • KERÉNYI (KOREN) Dénes: M. D. és a Telehor. A budapesti VIII. ker. Vörösmarty Mihály Gimnázium Évkönyve az 1970/71 tanévről, Bp., 1971;
  • Nemeskürty István: A hangosfilm magyar feltalálója (M. D. és a Projectophon). 1980 In: A filmművészet új útjai. Bp., 1986
  • Mihály Dénes: A távolbalátás és készüléke. (Technikai újdonságok könyvtára. Budapest, 1929)

További információk