A Gödöllő világában mindig is lenyűgözött és állandó érdeklődés mutatkozott a témával kapcsolatos további felfedezések iránt. Akár történelmi eredetének, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásának, akár lehetséges jövőbeli következményeinek feltárásán keresztül, a Gödöllő továbbra is a vita és a vita témaköre számos területen. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Gödöllő különböző aspektusait és azt, hogyan fejlődött az idők során, valamint a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A populáris kultúrában betöltött jelentőségétől a tudomány és technológia relevanciájáig a Gödöllő kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiségben, és ma is a kutatás és érdeklődés tárgya.
Gödöllő | |||
A Grassalkovich-kastély főbejárata | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Gödöllői | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dr. Gémesi György András (Gödöllői Lokálpatrióta Klub) | ||
Jegyző | Kiss Árpád | ||
Irányítószám | 2100 | ||
Körzethívószám | 28 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 32 688 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 523,85 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 207 m | ||
Terület | 61,92 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Északi-középhegység | ||
Földrajzi középtáj | Cserhátvidék | ||
Földrajzi kistáj | Gödöllői-dombság | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 36′, k. h. 19° 22′Koordináták: é. sz. 47° 36′, k. h. 19° 22′ | |||
Gödöllő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gödöllő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gödöllő (szlovákul: Jedľovo, németül: Getterle) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Gödöllői járás székhelye. Legismertebb nevezetességei a Grassalkovich-kastély és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. A város szülötte Török Ignác honvéd tábornok.
Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Rákos-patak széles völgyében terül el.
Közlekedési csomópont, a 3-as főút és az M3-as autópálya átszeli a várost, amit az M31-es autóút innen leágazva köt össze az M0-s körgyűrű keleti szakaszával. Ezeken kívül néhány alsóbbrendű út is érinti a települést: Dunakeszivel a 2101-es, Váccal a 2104-es, Isaszeggel a 3103-as, Hatvannal pedig (Valkón és Turán át) a 3104-es út köti össze. Országos közútnak minősül még Blaha városrészének főutcája, a 21 111-es számú mellékút.
A Budapest–Hatvan-vasútvonal is érinti, amelynek három megállási pontja van a határai között: Gödöllő-Állami telepek megállóhely a belterület déli széle közelében, Gödöllő vasútállomás a város központjában, és Máriabesnyő megállóhely Máriabesnyő településrész déli részén. Itt található még a BKV H8 jelű HÉV járatának végállomása és három megállója (Erzsébet park, Szabadság tér és Gödöllő, Palotakert HÉV-állomás) is. Gödöllőnek 9 helyi buszjárata van és számos távolsági autóbuszjárat is áthalad rajta.
Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egyik adománylevelében. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. A török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült.
Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely 1978 óta a Városi Múzeumnak és a Városi Mozinak ad helyet. A 18. században földesura, a labanc Habsburg tisztviselő magyarbarátnak nem mondható Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést. Ő építtette a kastélyt a református templom felhasználásával. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik. 1763-ban mezőváros lett. Vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.
Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot.
A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az éppen uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és Erzsébet királyné („Sisi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag kedvenc nyaralóhelye volt.
A kiemelt királyi figyelem gyors fejlődést biztosított. 1867-ben adták át a Budapest–Hatvan-vasútvonalat, így a család tagjai különvonatokon utazhattak ide. 1884-ben pedig nagyközség lett. 1911 óta Gödöllőt HÉV vasútvonal is összeköti Budapesttel. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon közlekednek. Ugyanebben az évben honfoglalás kori lovassírra bukkantak Kaffka László államtitkár birtokán. 1911-ben Veresegyházig is kiépült a vasúti összeköttetés, azonban ez 1970-ben megszűnt.
Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája. 1933-ban a város adott otthont a fiú cserkészek világtalálkozójának, a dzsemborinak.
Az 1936-os nyomvonal-korrekció során épült Máriabesnyő jelenlegi vasúti megállóhelye.
A második világháborúban a mai Szent István Egyetem épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként működött. Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mintegy 50 000 magyar és német katona, ill. civil raboskodott. Gödöllőn hatósági internáló- és munkatábor 1945-1949 között működött. 2011-ben az Erzsébet-park felújítási munkálatai során egy német hadisírt tártak fel.
A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődött. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet (később más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítik Szent István Egyetem néven) és a Ganz Árammérőgyárat. Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. 1965-ben hozzácsatolták Máriabesnyőt, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. A várossá nyilvánítás után felgyorsult a település szocialista várossá fejlesztése. Az 1960-as és az 1970-es évtizedben lakótelepek épültek a belváros körül és a Palotakertben, a vasútállomás közelében.
Blaha városrész felett, a 307 méter magas Öreg-hegyen 1962-ben épült a mikrohullámú átjátszótorony. 2013 óta digitális televízióadásokat is sugároz.
A várost 1978-ban érte el az akkoriban még csupán a Domonyvölgyi viaduktig elkészült M3-as autópálya.
1978-1981 között épült a Petőfi Sándor Művelődési Központ. Épületében ma a Művészetek Háza működik. A megközelíthetőségét segíti a Szabadság tér és az intézmény között a HÉV megálló és a Szabadság út alatt átvezető gyalogos aluljáró. A művelődési házat és a főteret 2011-ben újították fel.
A Polgármesteri Hivatal 1986-ban átadott régi épületét 2017-ben bontották le.
Szintén 1986-ban készült el az azóta is üzemelő autóbusz-állomás. Addig a vasútállomás elől indultak a helyközi buszjáratok.
1989-ben Cservenka Ferencné – a Pest megyei pártbizottság első titkára, a várost érintő döntések meghozója – volt az első országgyűlési képviselő, akit a még csak formálódó ellenzék vissza akart hívni tisztségéből. A városban aláírásgyűjtés kezdődött, végül 1989 április elején a képviselőnő lemondott mandátumáról.
A 2011-es magyar EU elnökség idején az informális miniszteri értekezletek többségét a Gödöllői Királyi Kastélyban rendezték.
A település a második világháborúig főként mezőgazdaságból élt. Számos ma is működő állattenyésztési kutatóintézet alakult itt. Az iparosítás a 20. század második felében, a várossá nyilvánítás után kezdődött meg. 1950-ben települt ide a Ganz Árammérőgyár, 1966-ban a HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet ide telepítette új épületeit. A város déli határában alakult meg a Gödöllői Gépgyár, amely kezdetben a Vörös Csillag Traktorgyár gyáregységeként működött, majd az 1970-es évek elején katonai vezetés alá került, és ezután részben itt folyt a Magyar Néphadsereg páncélos és egyéb járműveinek javítása.
1990-ben az Árammérőgyárat a Schlumberger nevű multinacionális cég vásárolta meg és alakította át (a jelenlegi tulajdonos az amerikai Itron), a Gépgyár egy részét a Caterpillar privatizálta 1992-ben. 1991 és 2023 között működött itt a kábelkorbácsokat gyártó UTA (később Lear Corporation). A Sony 1996 és 2010 között itt működtette magyarországi telephelyét, az Avon Cosmetics pedig itt hozta létre kelet-európai elosztóközpontját. A korábbi HUMAN alapjain több gyógyszeripari cég – az olasz Kedrion Biopharma, a brit GlaxoSmithKline és korábban az izraeli TEVA – is folytat jelenleg gyártást.
A tervek szerint 2011-ben adták volna át a városban a Magyar Posta második logisztikai központját, de az állami cég végül letett a beruházási szándékáról. A multinacionális cégek mellett számos sikeres helyi kis-és középvállalkozás is működik a városban.
Az e cégek által biztosított munkahelyek a város 30 km-es körzetében élők számára is bőséges álláslehetőséget kínál. 2011-es adatok alapján a helyben lakók 44%-a (5 800 fő) a városon kívül dolgozik, túlnyomó részt Budapesten. A Gödöllőre járók száma mintegy 9 000 fő, ami meghaladja a helyben dolgozók 7 500 fős létszámát. A munkanélküliség az országos átlag alatt van, éveken keresztül 2-3% közötti volt. A 2008-2009-es gazdasági válságot követően a regisztrált álláskeresők száma tartósan 4% fölé emelkedett, majd ismét lecsökkent 2-3% közé.
Az M31-es autópálya (M0-M3-as autópálya-átkötő) és a 3-as főút csomópontjában található Gödöllői Üzleti Parkot "Gödöllői Innovációs és Logisztikai Park" néven adták át 2006. szeptember 19-én. A Gödöllői Üzleti Park területén 2017-ben 34 vállalkozás üzemel, amelyek a értékesíthető területek 1/3-át foglalják el. Az Üzleti Park Szolgáltató Központjának épületeiben tizenkilenc vállalkozás működik, ez 80%-os telítettséget jelent. Az itt megtelepedett cégek tevékenységi köre igen változatos, találhatóak vegyipari, élelmiszerpari, kereskedelmi, gépipai és nyomdaipar vállalatok egyaránt.
A Gödöllői Üzleti Park jelentős kutatási és fejlesztési tevékenységet is végez, ennek keretében együttműködik a Gödöllőn és környékén található felsőoktatási és kutatási intézményekkel. Jelenleg a Szent István Egyetemmel, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézettel, a Kooperációs Kutatási Központ Vezetők Egyesületével és az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvánnyal kötöttek szerződést az Ipari Park egyes vállalatai.
A város legismertebb nevezetessége a Grassalkovich-kastély vagy más néven a Gödöllői Királyi Kastély. Mayerhoffer András építőmester 1735-öt követően kapott megbízást a kastély megépítésére, amely később több bővítésen is keresztülment. Mai formáját a 19. század végére nyerte el. A Grassalkovich család férfi ágának kihalása után több tulajdonosa is volt a kastélynak, végül a kiegyezés után 1867-ben királyi pihenő rezindenciának jelölték ki. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be. 1945 után megkezdődött a kastély fokozatos pusztulása. Az épület egy részében szovjet és magyar katonák laktanyáját alakították ki, más részében szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. Az első műemlékvédelmi munkálatok 1986-ban kezdődtek meg. 1990-ben a szovjet katonák elhagyták a kastélyt, a szociális otthon más épületbe költözött. Rövidesen elkészült az egyik szárny, illetve a főépület homlokzatának és tetőszerkezetnek felújítása. Napjainkban közel 1000 m²-es területen, 23 szobában tekinthető meg a kastélymúzeum, teljesen helyreállított belső terekkel. Számos különböző méretű díszterem áll rendelkezésre a különböző rendezvények megtartásához.
A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet a kastély építésekor elbontottak, hogy megépíthessék a kastély katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor.
Erzsébet királyné halálát követően az országban több mint száz ligetet létesítettek. A gödöllői Erzsébet-park az elsők között létesült, 1898 novemberében. A fasorokkal övezett sétány végén 1901. május 19-én leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet Róna József szobrászművész készített.
2021. február 1-től kormánydöntés alapján a kastély a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem létrehozásakor gyakorlatilag magánkézbe került.
Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot is hozattak, a libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.
A Hamvay-kúria ad helyet a Gödöllői Városi Múzeumnak és a Gödöllői Városi Mozinak. Az épületet Hamvay Ferenc földesúr 1662-ben építtette. Az eredetileg földszintes épületre Grassalkovich a 18. század közepén egy további szintet építtetett, és vendégfogadóvá alakíttatta át. 1930 környékén hozták létre az épületben a mozit. 1948-tól általános iskolának adott helyet, az 1970-es években teremtették meg a múzeum alapjait. Nem sokkal később a helytörténeti gyűjtemény a mozin kívül minden egyéb funkciót kiszorított az épületből. A gyűjtemény 1988-tól múzeum. Udvarán működik a városi piac. Az 1990-es évek végére ez az épület is teljesen megújult. A múzeum 2001-ben elnyerte „Az év múzeuma 2000” szakmai kitüntetést.
A gödöllői arborétumot 1902-ben alapították 190 hektár területen, telepítését 1914-re fejezték be. A második világháború előtt Magyarország legjelentősebb arborétumaként tartották számon. 1960-tól fokozatosan 350 hektárra bővítették. 90%-a erdészeti kutatási célokat szolgál, 10%-a park jellegű. 2017-ben kezdték építeni az arborétumhoz vezető kisvasutat.
Velekei József Lajos szobrászművész tölgyfából készült 9,3 méter magas Világfa című alkotását a Magyar Szabadság Napján avatták fel 1992-ben. A szobrot 2008-ban egy vihar megrongálta, a pótlására készített, két méter magas kőtalapzaton álló 7 méter magas új alkotást 2010-ben adták át.
A gödöllői vasúti királyi váró felújított épületét 2011. június 18-án adták át. A felújítás költsége 1,34 millió euró volt, ehhez a Norvég Alap 1,14 millió euróval járult hozzá.
További látnivalók:
Lakosok száma | 3661 | 4844 | 7569 | 11 056 | 12 216 | 28 096 | 31 105 | 32 792 | 31 779 | 32 688 |
1870 | 1890 | 1910 | 1930 | 1949 | 1980 | 2001 | 2013 | 2021 | 2023 |
A népesség növekedését főleg a más településekről, és vármegyékből történő folyamatos bevándorlás okozza, a halálozás az utóbbi harminc évben folyamatosan magasabb volt a születések számánál.
A 2011-es népszámlálás adatai alapján 15 évnél idősebb lakosok 45%-a házas, 35%-a nőtlen vagy hajadon, 11%-a elvált, és 9%-a özvegy, és ezek az arányok a 2022-es népszámlálás adataiban sem változtak számottevő mértékben. A háztartások száma 12 015, ebből a családos háztartások száma 8530. A családok 68%-ában van legalább egy gyermek. A gyermeket nevelő családos háztartások 71%-ában a szülők házasságban vagy élettársi kapcsolatban élnek, 29%-ban csak az egyik szülő van jelen. A gyermeket nevelő családok 48%-ában egy, 38%-ában kettő, 14%-ában három, vagy több gyermek van.
Vallási összetételét tekintve a 2011-es adatok alapján 35,2% római katolikus, 10,9% református, 2,7% evangélikus, 3,8% más vallási közösséghez, felekezethez tartozik. 16,0% vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik, 2,1% pedig ateistának vallotta magát. 29,3% nem kívánt válaszolni. Az országos trendekhez hasonlóan a 2022-es népszámlálás során jelentősen, 38,9%-ra nőtt a nem válaszolók aránya. A magukat római katolikusnak vallók 29,5%-ra, a reformátusnak vallók aránya pedig 9,9%-ra csökkent.
Valószínűleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen tanuló hallgatók miatt a vármegyei és az országos átlagnál magasabb a 15-24 éves korosztályba tartozók aránya. A 18 évnél idősebbek 67%-a érettségizett, illetve a 25 évnél idősebbek 34%-a felsőfokú végzettséggel is rendelkezik, ami jelentősen meghaladja az országos átlagot (49%, illetve 19%).
A teljes népesség 50% foglalkoztatott, 2,3% munkanélküli, 21% inaktív kereső (nyugdíjasok, gyermeküket nevelő kismamák stb.), illetve 27% eltartott (tanulmányaikat folytató gyermekek stb.).
Nemzetiségi eloszlás | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Időszak | Összesen | Magyar | Cigány | Német | Szlovák | Lengyel | Román | Ukrán | Egyéb/Nem válaszolt | ||||||
2001 | 100% | 94,37% | 1,20% | 0,62% | 0,39% | 0,08% | 0,08% | 0,14% | 3,12% | ||||||
2011 | 100% | 85,99% | 1,25% | 1,59% | 0,20% | 0,18% | 0,29% | 0,15% | 10,35% | ||||||
2022 | 100% | 87,37% | 0,86% | 1,02% | 0,13% | 0,12% | 0,28% | 0,24% | 13,60% |
A várost érintő kérdésekben a megyei tanácsban hozták meg a döntéseket, a városi tanácselnök szerepe gyakorlatilag csak a végrehajtásra korlátozódott.
Név | Jelölő szervezet(ek) | Terminus | Megjegyzés / Források |
---|---|---|---|
Dr. Gémesi György | Gödöllői Lokálpatrióta Klub (GLK) | 1990 óta | 2019-ben az érvényesen leadott 14 977 szavazatból a négy induló közül 7126 szavazatot szerzett meg, amivel 47,58 %-os eredményt ért el. |
2014-ben az érvényesen leadott 10 208 szavazatból a három induló közül 8021 szavazatot szerzett meg, amivel 78,58 %-os eredményt ért el. | |||
2010-ben az érvényesen leadott 13 256 szavazatból a három induló közül 9627 szavazatot szerzett meg, amivel 72,62 %-os eredményt ért el. | |||
GLK-KDNP-MDF | 2006-ban az érvényesen leadott 14 130 szavazatból a három induló közül 9104 szavazatot szerzett meg, amivel 64,43 %-os eredményt ért el. | ||
GLK | 2002-ben az érvényesen leadott 13 210 szavazatból a három induló közül 7341 szavazatot szerzett meg, amivel 55,57 %-os eredményt ért el. | ||
1998-ban az érvényesen leadott 11 196 szavazatból a három induló közül 6556 szavazatot szerzett meg, amivel 58,56 %-os eredményt ért el. | |||
GLK-KDNP-MDF | 1994-ben az érvényesen leadott 9250 szavazatból a négy induló közül 5637 szavazatot szerzett meg, amivel 60,94 %-os eredményt ért el. | ||
MDF | Az 1990-es polgármester-választásról a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása alapján csak annak végeredménye állapítható meg. |
A képviselő-testületbe 1990 és 2010 között 14 választókerületből választottak képviselőket, illetve további 9 fő kerül be kompenzációs listáról, azaz a testület összesen 23 főből állt. A 2010-ben módosított jogi szabályozás a választókerületek számát 10-re, a kompenzációs listáról megszerezhető mandátumok számát pedig 4-re csökkentette, így az új képviselő-testület 14 fős lett.
A polgármesternek két helyettese van, akik a képviselők közül kerülnek megválasztásra.
Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
---|---|---|---|---|
Dr. Gémesi György | Gödöllői Lokálpatrióta Egyesület | 7126 | 47,58% | |
Kolozs Csaba | Fidesz–KDNP | 6577 | 43,91% | |
Kovács Barnabás | DK – Jobbik – Párbeszéd – MSZP | 746 | 4,98% | |
Dr. Henkei Viktória | Helyi-Érték | 528 | 3,53% | |
Összesen | 14 977 | 100% |
Párt | Mandátumok | Képviselő-testület | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Gödöllői Lokálpatrióta Egyesület | 7 | P | |||||||||||
Fidesz–KDNP | 7 | ||||||||||||
Helyi-Érték | 1 |
A város több közszolgáltatást végző gazdasági társaságot alapított amelyek a távfűtési hálózat, a városi piac, illetve a Művészetek Háza üzemeltetését, továbbá a közétkeztetést, a hulladék-gazdálkodást és az általános városüzemeltetési feladatokat végzik.
A városban a cigány, a görög, a lengyel, a német és a ruszin kisebbség alakított önkormányzatot.
A Gödöllői Rendőrkapitányság Pest vármegye egyik kiemelt rendőrkapitánysága, illetékességi területe 27 településre (7 város , 20 község) terjed ki. A kapitányságon 217 rendőr teljesít szolgálatot. A rendőrkapitányság alárendeltségébe tartozik az Aszódi Rendőrőrs, a Kistarcsai Rendőrőrs, a Péceli Rendőrőrs és a Veresegyházi Rendőrőrs. 2010-ben a regisztrált bűncselekmények száma 2664 volt. A 10 ezer főre jutó bűncselekmények száma 148, ami a vármegye átlag alatti érték.
A városban működik az Országos Mentőszolgálat egyik mentőállomása.
A térség lakosainak egészségügyi ellátását elsődlegesen a Tormay Károly Egészségügyi Központ látja el. Az intézmény öt telephellyel rendelkezik a városban.
A Gödöllő Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság 81 fős létszámmal rendelkezik, működési területe két járásra terjed ki, és 26 települést foglal magában. Alárendeltségébe tartozik az Aszód Katasztrófavédelmi Őrs is. Gépjármű állománya:
Önkormányzati
Magán
Állami
Egyházi és magán
Állami
Egyházi és magán
Gödöllő egyetlen felsőoktatási intézménye a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, mely Szent István Egyemen néven, az Állatorvostudományi Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén.