Manapság a Mihail Moiszejevics Botvinnik olyan téma, amely egyre fontosabbá vált a modern társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Mihail Moiszejevics Botvinnik központi vita- és érdeklődési ponttá vált minden korú és hátterű ember számára. Ahogy közeledünk a Mihail Moiszejevics Botvinnik hatásának további megértéséhez, új kérdések és kihívások merülnek fel, amelyeket érdemes megvizsgálni. Ebben a cikkben elmélyülünk a Mihail Moiszejevics Botvinnik világában, feltárva annak különféle aspektusait, következményeit és következményeit a mindennapi életünkben. Történetétől a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig egy kimerítő elemzésbe merülünk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Mihail Moiszejevics Botvinnik fontosságát napjainkban.
Mihail Botvinnik | |
Mihail Botvinnik (1933) | |
Személyes adatok | |
Teljes név | Mihail Moiszejevics Botvinnik |
Születési dátum | 1911. augusztus 17. |
Születési hely | Kuokkala (ma: Repino) |
Halálozási dátum | 1995. május 5. (83 évesen) |
Halálozási hely | Moszkva |
Állampolgárság | szovjet |
Kitüntetései |
|
Iskolái | Nagy Péter Szentpétervári Műszaki Egyetem |
Versenyzői adatok | |
Cím | nemzetközi nagymester (1950) |
Világbajnok | 1948–1957, 1958–1960, 1961–1963 |
Legmagasabb Élő-pontszám | 2885 (1945. október) |
Legmagasabb ranglista | 1. (131 különböző hónapban 1936. szeptember és 1958. május között) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihail Botvinnik témájú médiaállományokat. |
Mihail Moiszejevics Botvinnik (oroszul: Михаил Моисеевич Ботвинник; Kuokkala, (ma: Repino néven Szentpétervár Kurortnij (Üdülő) kerületének része) 1911. augusztus 17. – Moszkva, 1995. május 5.) szovjet sakkozó, nemzetközi nagymester, a műszaki tudományok doktora, professzor. Háromszor nyerte el és még kétszer védte meg a sakkvilágbajnoki címet, amelyet 1948–1963 között kétszer egy év megszakítással viselt (1948–1957, 1958–1960, 1961–1963). Hatszoros sakkolimpiai bajnok, hatszoros szovjet bajnok.
Botvinnik volt az első jelentős szovjet sakkjátékos. Jelentős mértékben hozzájárult a Sakkvilágbajnokság szabályainak, keretének kidolgozásához, illetve a szovjet sakkcsapat egyik edzője lett. Tanítványai közé tartozott például Anatolij Karpov, Garri Kaszparov és Vlagyimir Kramnyik, nem véletlenül nevezik a szovjet sakkozás atyjának.
Az egyik legnagyobb sakkújító volt, akinek egész korszak fűződik a nevéhez. Stílusa a lassan, de biztosan célba érő óriáskígyóéhoz volt hasonlatos: mély stratégián, magas technikai színvonalon alapult. Elsőként dolgozta ki a professzionális sakkozói életformát, a felkészülési módszereket.
1931-ben diplomázott, majd 1937-ben a Leningrádi Műszaki Egyetemen kandidátusi fokozatot szerzett. 1951-ben védte meg nagydoktori disszertációját. Villamosmérnök és informatikus volt, azon kevés nagymesterek egyike, aki nemcsak a sakkban ért el eredményeket, hanem teljes értékű karriert tudott még folytatni. Informatikusként egy olyan sakkprogram kidolgozásán dolgozott, amely az emberi gondolkodást utánozta, azonban a számítógépek számítási kapacitásának növekedésével a nyers erőn alapuló programok terjedtek el.
2003-ban beválasztották a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek Csarnoka) tagjai közé.
Felesége az algebra és geometria tanárának lánya, az örmény Gayane (Ganna) Davidovna volt, aki az Orosz Balettakadémiára járt, majd később a moszkvai Bolsoj színház balerinája lett. Egy lányuk született 1942-ben, Olga.
A szülei zsidók voltak, édesapja fogtechnikus, édesanyja fogorvos. Az apja megtiltotta a jiddis otthoni használatát. Mihail és bátyja Iszaak (Iszja) szovjet iskolákba járt. Mihail Botvinnik egy izraeli látogatása során a zsidóságára vonatkozó kérdésre így felelt: " Helyzetem komplikált, mert vér szerint zsidó vagyok, kultúra szerint orosz, a neveltetésem pedig szovjet." 1920-ban, édesanyja beteg lett, és apja elhagyta a családot, de tartotta a kapcsolatot a gyerekekkel, még második házassága után is.
1923-ban, 12 éves korában kezdett komolyabban foglalkozni a sakkal. 1924-ben megnyerte iskolája bajnokságát. Ezután tagja lett a Petrográdi Sakk-közgyűlésnek, amely a későbbi Leningrádi Sakk-kör elődje volt. Első edzője Abram Model volt, ő ismertette meg vele a francia védelem Winawer-változatát, amelyet Botvinnik később, világbajnoki mérkőzései idején is többször sikerrel alkalmazott. Első két versenygyőzelmét a Közgyűlés által szervezett versenyen aratta. 1925-ben a Moszkvában rendezett nagy nemzetközi sakkverseny ideje alatt José Raúl Capablanca szimultánján az akkor 14 éves Botvinnik legyőzte az akkori világbajnokot. 1926-ban bejutott Leningrád bajnokságának döntőjébe. 1927-ben addigi legfiatalabb versenyzőként jutott be a szovjet sakkbajnokság döntőjébe, ahol az 5. helyet szerezte meg.
1930-ban megnyerte a Leningrádban rendezett mesterversenyt, majd a következő évben két és fél pont előnnyel nyerte meg Leningrád bajnokságát.
1931-ben mindössze 20 évesen nyerte meg először a szovjet sakkbajnokságot, majd 1933-ban megismételte győzelmét. Ezt követően még négy alkalommal végzett a világ legerősebb sakkbajnokságának élén: 1939-ben, 1944-ben, 1945-ben és 1952-ben.
Első külföldi nemzetközi versenyén Hastingsben 1934/35-ben csak az 5–6. helyen végzett, amit annak tudott be, hogy az első forduló előtt két órával érkezett csak meg a verseny helyszínére, és még mintegy 10 napra volt szüksége az akklimatizálódáshoz. Ezt a hibát többet nem követte el. 1935-ben Salo Flohrral holtversenyben első helyezést ért el, fél ponttal megelőzve az akkor újabb virágzását élő exvilágbajnok Emanuel Laskert, és egy ponttal a másik exvilágbajnok résztvevőt Capablancát. 1936-ban öt erős szovjet és öt erős más országbeli versenyző részvételével rendeztek kétfordulós körmérkőzést Moszkvában. A külföldi résztvevők névsora tekintélyes volt: két exvilágbajnok Lasker és Capablanca személyében, valamint a világbajnoki kihívó címére nagy esélyesnek tartott csehszlovák Salo Flohr, és a nagyon erős Erich Eliskases vette fel a versenyt a szovjet élgárdával, amelyben a magyar származású Lilienthal Andor is helyet kapott.
1936 telén meghívást kapott a nottinghami mesterversenyre, amelyet minden idők egyik legerősebb versenyének tartanak, mert öt egykori vagy leendő világbajnok vett részt rajta. Botvinnik okulva a korábbi hastingsi hibából, már 10 nappal a verseny előtt megérkezett. Gondos előkészületeinek meg is lett az eredménye, mert a versenyben Capablancával holtversenyben az 1. helyen végzett, fél ponttal megelőzve az akkor regnáló világbajnokot Max Euwét és a két feltörekvő fiatal amerikai csillagot, Samuel Reshevskyt és Reuben Fine-t. Egy ponttal többet szerzett, mint Aljechin. Ő volt az első szovjet sakkozó, aki külföldön nemzetközi versenyt nyert.
1938-ban Botvinnik is meghívást kapott a Hollandiában rendezett AVRO-versenyre, amelynek célja az volt, hogy versenyszerű körülmények között válasszák ki a regnáló világbajnok kihívóját. A FIDE 1936-ban Luzernben tartott kongresszusán döntött arról, hogy a világbajnoki címet az 1937-es Euwe–Aljechin-mérkőzés utáni esetekben párosmérkőzésnek és nem versenynek kell eldöntenie. A kihívó személyének kiválasztása azonban a legerősebb sakkozók részvételével történő körmérkőzésen dőlhet el. Meg is határozták, hogy 1938-ban kétfordulós világbajnokjelölti körmérkőzésre kerül sor Botvinnik, Capablanca, Reuben Fine, Salo Flohr, Paul Keres, Samuel Reshevsky, valamint az 1937-es mérkőzés vesztese részvételével. E verseny győztese lehet a világbajnok következő kihívója. Max Euwe, az akkor regnáló világbajnok a lebonyolítás ilyen módjába beleegyezett, Aljechin azonban nem érezte magára nézve kötelezőnek a nemzetközi szövetség döntését. Az Euwe elleni visszavágó párosmérkőzés megnyerése után továbbra is ragaszkodott a világbajnok azon jogához, hogy ő maga választhassa ki az ellenfelét, melynek során a fő szempontot a minél kedvezőbb díjalap jelentette.
Az AVRO-versenyen Botvinnik csak harmadik lett Paul Keres és Reuben Fine mögött, de Aljechin benne látta következő lehetséges ellenfelét. Az akkori szovjet kormánnyal való egyeztetés után Botvinnik diszkréten meg is kereste Aljechint egy világbajnoki mérkőzésre szóló ajánlattal, amelyet a világbajnok habozás nélkül elfogadott. 1939 tavaszára minden feltételben megegyeztek, és hivatalosan is megküldésre került a kihívás, azonban a második világháború kitörése miatt a mérkőzés halasztást nyert.
A háború befeződésekor ismét napirendre került a kérdés, és a mérkőzés időpontját 1946 nyarára tűzték ki. Aljechin 1946-os halála után kérdéses maradt a világbajnoki cím sorsa, ezért 1947-ben a FIDE kialakította a világbajnoki cím megszerzésének hivatalos rendjét. 1948-ra kitűzik az világbajnokságot, amelyen a meghívottak körmérkőzést játszanak és a legtöbb pontot elérő lesz az új bajnok. Botvinnik megnyerte a világbajnoki versenyt, ezzel kezdetét vette a szovjet sakkozók hegemóniája, amelyet csak Bobby Fischer szakított meg 1972–1975 között.
Világbajnoki címét két rövidebb megszakítással 1948-tól egészen 1963-ig őrizte. Címszerzését követően hét alkalommal mérkőzött a világbajnokságért, amelyek közül öt alkalommal sikeresen megvédte azt. A világbajnoknak joga volt visszavágót kérni az elvesztett címéért egy évvel később. Így történhetett, hogy összesen háromszor vesztette el a címét, melyből kétszer vissza tudta nyerni. 1957-ben Vaszilij Szmiszlov ellen veszített, de 1958-ban megnyerte a visszavágót. 1960-ban a 23 éves lett csodagyerek, a rutinos és taktikus támadó játékostól, Mihail Taltól szenvedett vereséget, de egy évvel később, 1961-ben Botvinnik ismét visszaszerezte a címet a visszavágón. 1963-ban Tigran Petroszján fosztotta meg végérvényesen a világbajnoki címtől. Ekkor már a FIDE megszüntette a visszavágó lehetőségét, így nem volt alkalma revánsot kérni.
Versenyző | Ország | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Mihail Botvinnik | Szovjetunió | ½ | ½ | ½ | ½ | 0 | 1 | 1 | ½ | ½ | ½ | 0 | 1 | ½ | ½ | ½ | ½ | 0 | ½ | 1 | ½ | 0 | 0 | 1 | ½ | 12 |
David Bronstejn | Szovjetunió | ½ | ½ | ½ | ½ | 1 | 0 | 0 | ½ | ½ | ½ | 1 | 0 | ½ | ½ | ½ | ½ | 1 | ½ | 0 | ½ | 1 | 1 | 0 | ½ | 12 |
Versenyző | Ország | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Mihail Botvinnik | Szovjetunió | 1 | 1 | ½ | 1 | ½ | ½ | 0 | ½ | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 | 0 | 1 | 1 | ½ | ½ | ½ | 0 | ½ | ½ | 0 | ½ | 12 |
Vaszilij Szmiszlov | Szovjetunió | 0 | 0 | ½ | 0 | ½ | ½ | 1 | ½ | 1 | 1 | 1 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | ½ | ½ | ½ | 1 | ½ | ½ | 1 | ½ | 12 |
Versenyző | Ország | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Vaszilij Szmiszlov | Szovjetunió | 1 | ½ | ½ | 0 | 0 | 1 | ½ | 1 | ½ | ½ | ½ | 1 | 0 | ½ | ½ | ½ | 1 | ½ | ½ | 1 | ½ | ½ | 12½ |
Mihail Botvinnik | Szovjetunió | 0 | ½ | ½ | 1 | 1 | 0 | ½ | 0 | ½ | ½ | ½ | 0 | 1 | ½ | ½ | ½ | 0 | ½ | ½ | 0 | ½ | ½ | 9½ |
Versenyző | Ország | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Mihail Botvinnik | Szovjetunió | 1 | 1 | 1 | ½ | 0 | 1 | ½ | ½ | ½ | ½ | 0 | 1 | ½ | 1 | 0 | ½ | ½ | 1 | 0 | ½ | ½ | 0 | ½ | 12½ |
Vaszilij Szmiszlov | Szovjetunió | 0 | 0 | 0 | ½ | 1 | 0 | ½ | ½ | ½ | ½ | 1 | 0 | ½ | 0 | 1 | ½ | ½ | 0 | 1 | ½ | ½ | 1 | ½ | 10½ |
Versenyző | Ország | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Mihail Tal | Szovjetunió | 1 | ½ | ½ | ½ | ½ | 1 | 1 | 0 | 0 | ½ | 1 | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | 1 | ½ | 1 | ½ | ½ | 12½ |
Mihail Botvinnik | Szovjetunió | 0 | ½ | ½ | ½ | ½ | 0 | 0 | 1 | 1 | ½ | 0 | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | 0 | ½ | 0 | ½ | ½ | 8½ |
Versenyző | Ország | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Mihail Botvinnik | Szovjetunió | 1 | 0 | 1 | ½ | ½ | ½ | 1 | 0 | 1 | 1 | 1 | 0 | 1 | ½ | 1 | ½ | 0 | 1 | 0 | ½ | 1 | 13 |
Mihail Tal | Szovjetunió | 0 | 1 | 0 | ½ | ½ | ½ | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | ½ | 0 | ½ | 1 | 0 | 1 | ½ | 0 | 8 |
Versenyző | Ország | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Mihail Botvinnik | Szovjetunió | 1 | ½ | ½ | ½ | 0 | ½ | 0 | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | 1 | 0 | ½ | ½ | 0 | 0 | ½ | ½ | ½ | 9½ |
Tigran Petroszján | Szovjetunió | 0 | ½ | ½ | ½ | 1 | ½ | 1 | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | 0 | 1 | ½ | ½ | 1 | 1 | ½ | ½ | ½ | 12½ |
Év | Torna | Helyszín | Elért pont/maximális pont | Helyezés |
---|---|---|---|---|
1923 | Iskolai bajnokság | Petrográd | ismeretlen | 10. hely |
1924 | Iskolai bajnokság | Leningrád | 5/6 (+5-1=0) | 1. hely |
1. kategóriás torna | Leningrád | 11,5/13 (+11-1=1) | 1. hely | |
2a. kategóriás torna | Leningrád | 2/3 (+12-1=0) | nem fejezték be | |
1925 | A villamosipar csapatbajnoksága | Leningrád | 2/2 (+2-0=0) | |
1b. és 2a. kategóriás torna | Leningrád | 9/10 (+9-1=0) | 1. hely | |
Ifjúsági torna | Leningrád | 9,5/10 (+9-0=1) | 1. hely | |
1. kategóriás verseny | Leningrád | 7,5/11 (+7-3=1) | 3-4. hely | |
1. kategóriás verseny | Leningrád | 7/8 (+7-1=0) | A tornát nem fejezték be | |
1925/26 | Szakszervezetek csapatbajnoksága | Leningrád | 1,5/3 (+1-1=1) | |
1926 | 5. Leningrádi bajnokság döntője | Leningrád | 11,5/12 (+11-0=1) | 1. hely |
Moszkva-Leningrád csapatmérkőzés | Moszkva | 0,5/2 (+0-1=1) | Botvinnik a Leningrádnál játszott | |
5. Leningrádi bajnokság | Leningrád | 7/9 (+6-1=2) | 2-3. hely | |
Északnyugati csapatbajnokság (elődöntő) | Leningrád | 9/11(+8-1=2) | 2-3. hely | |
Északnyugati csapatbajnokság | Leningrád | 6,5/10(+4-1=5) | 3. hely | |
Csapatmérkőzés Stockholm-Leningrád között | Stockholm | 1,5/2 (+1-0=1) | Botvinnik játszott Gösta Stoltz ellen | |
1927 | Csapatmérkőzés: Moszkva-Leningrád | Moszkva | 1,5/2 (+1-0=1) | Botvinnik Leningrádnál játszott |
Csapatmérkőzés Leningrád és Moszkva között | Leningrád | 1,5/2 (+1-0=1) | Botvinnik a Leningrádnál játszott | |
Szakszervezetek versenye | Leningrád | 1/1 (+1-0=0) | ||
6-mester-Torna | Leningrád | 7,5/10 (+6-1=3) | 2. hely | |
5. Szovjetunió-bajnokság | Moszkva | 12,5/20 (+9-4=7) | 5-6. hely | |
1927/28 | Fémipari dolgozók bajnoksága | Leningrád | 8,5/11 (+7-1=3) | 1. hely |
1928 | Egyetemi verseny Leningrád-Rosztov | Leningrád | 1,5/2 (+1-0=1) | Botvinnik Leningrádnál játszott |
1928/29 | Népművelő dolgozók bajnoksága | Leningrád | 10,5/13 (+8-0=5) | 1. hely |
1929 | Négy egyetemváros bajnoksága | Moszkva | 2/3 (+1-0=2) | A Leningrádnál játszott |
6. Szovjetunió-bajnokság (negyeddöntő) | Odessza | 7/8 (+6-0=2) | 1. hely | |
6. Szovjetunió-bajnokság (elődöntő) | Odessza | 2,5/5 (+2-2=1) | 3-4. hely | |
1930 | Mesterek versenye | Leningrád | 6,5/8 (+6-1=1) | 1. hely |
Csapatmérkőzés Leningrád-Moszkva között | Leningrád | 2/2 (+2-0=0) | Leningrádnál játszott | |
1930/31 | 8. Leningrádi bajnokság | Leningrád | 14/17 (+12-1=4) | 1. hely |
1931 | Villamosipari szakszervezet csapatversenye | Leningrád | 4/4 (+4-0=0) | |
7. Szovjetunió-bajnokság (elődöntő) | Moszkva | 6,5/9 (+6-2=1) | 2. hely | |
7. Szovjetunió-bajnokság | Moszkva | 13,5/17 (+12-2=3) | 1. hely | |
1932 | 9. Leningrádi bajnokság | Leningrád | 10/11 (+9-0=2) | 1. hely |
1932/33 | Mesterverseny a tudósok házában | Leningrád | 7/10 (+6-2=2) | 1. hely |
1933 | Mesterverseny | Leningrád | 10/13 (+7-0=6) | 1. hely |
8. Szovjetunió-bajnokság | Leningrád | 14/19 (+11-2=6) | 1. hely | |
1934 | Villamosipari szakszervezetek csapatversenye: Leningrád-Moszkva | Leningrád | 2/2 (+2-0=0) | Botvinnik a Leningrádnál játszott |
Mesterverseny Max Euwe részvételével | Leningrád | 7,5/11 (+5-1=5) | 1. hely | |
1934/35 | Nemzetközi torna | Hastings | 5/9 (+3-2=4) | 5-6. hely |
1935 | Nemzetközi torna | Moszkva | 13/19 (+9-2=8) | 1-2. hely |
1936 | Nemzetközi torna | Moszkva | 12/18 (+7-1=10) | 2. hely |
Nemzetközi torna | Nottingham | 10/14 (+6-0=8) | 1-2. hely | |
1938 | 11. Szovjetunió-bajnokság (elődöntő) | Leningrád | 14/17 (+12-1=4) | 1. hely |
AVRO-verseny | Amszterdam, Hága, Rotterdam, Groningen, Zwolle, Haarlem, Utrecht, Arnhem, Breda és Leiden | 7,5/14 (+3-2=9) | 3. hely | |
1939 | 11. Szovjetunió-bajnokság | Leningrád | 12,5/17 (+8-0=9) | 1. hely |
1940 | 12. Szovjetunió-bajnokság | Moszkva | 11,5/19 (+8-4=7) | 5-6. hely |
1941 | Szovjetunió abszolút bajnoksága | Leningrád/Moszkva | 13,5/20 (+9-2=9) | 1. hely |
1943 | Nagymestertorna | Szverdlovszk | 13,5/14 (+7-0=7) | 1. hely |
1943/44 | 23. Moszkvai bajnokság | Moszkva | 12,5/15 (+11-1=3) | 1. hely |
1944 | 13. Szovjetunió-bajnokság | Moszkva | 12,5/16 (+11-2=3) | 1. hely |
1945 | 14. Szovjetunió-bajnokság | Moszkva | 16/18 (+14-0=4) | 1. hely |
Rádiómérkőzés Szovjetunió-USA | Rádió | 2/2 (+2-0=0) | 1. táblán Arnold Denker ellen | |
Rádiómérkőzés: Szovjetunió – Nagy-Britannia | Rádió | 1/2 (+1-1=0) | 1. táblán Conel Hugh O’Donel Alexander ellen | |
1946 | Nemzetközi torna | Groningen | 14,5/19 (+13-3=3) | 1. hely |
Csapatmérkőzés Szovjetunió-USA között | Moszkva | 1,5/2 (+1-0=1) | 1. táblán Samuel Reshevsky ellen | |
1947 | Nemzetközi Csigorin-emlékverseny | Moszkva | 11/15 (+8-1=6) | 1. hely |
1948 | Világbajnokság | Den Haag/Moszkva | 14/20 (+10-2=8) | 1. hely, Botvinnik lesz a világbajnok |
1951 | 19. Szovjetunió-bajnokság | Moszkva | 10/17 (+6-3=8) | 5. hely |
1952 | Nemzetközi Maróczy Géza Emlékverseny | Budapest | 11/17 (+7-2=8) | 3-5. hely |
20. Szovjetunió-bajnokság | Moszkva | 13,5/19 (+9-1=9) | 1-2. hely | |
1953 | 20. Szovjetunió-bajnokságon játszott Mark Tajmanov ellen | Moszkva | 3,5/6 (+2-1=3) | Botvinnik győzött, 3,5-2,5 |
1955 | 22. Szovjetunió-bajnokság | Moszkva | 11,5/19 (+7-3=9) | 3-5. hely |
Csapatmérkőzés Szovjetunió-USA között | Moszkva | 1,5/4 (+0-1=3) | 1. táblás Samuel Reshevsky ellen | |
1956 | Nemzetközi Aljehin-emlékverseny | Moszkva | 11/15 (+8-1=6) | 1-2. hely |
1958 | Nemzetközi torna | Wageningen | 4/5 (+3-0=2) | 1. hely |
1959 | A Szovjetunió népeinek II. szpartakiádja | Moszkva | 4/7 (+1-0=6) | 1. táblás Moszkvánál játszott |
1960 | Csapatmérkőzés Moszkva és Leningrád között | Moszkva | 0,5/2 (+0-1=1) | Moszkva 1. táblása Viktor Korcsnoj ellen |
1961 | Európai csapat bajnokság | Oberhausen | 6/9 (+4-1=4) | 1. táblás, Szovjetunió |
1961/62 | Nemzetközi torna | Hastings | 8/9 (+7-0=2) | 1. hely |
1962 | Nemzetközi torna | Stockholm | 8,5/9 (+8-0=1) | 1. hely |
1963 | Szovjetunió szpartakiád | Moszkva | 8/9 (+7-0=2) | Moszkva 1. táblása |
Nemzetközi torna | Amszterdam | 4/5 (+3-0=2) | 1. hely | |
1964 | Moszkvai csapatbajnokság | Moszkva | 1,5/2 (+1-0=1) | |
Kollektív csapat-tornabajnokság Moszkvában | Moszkva | 4,5/5 (+4-0=1) | ||
Szovjetunió-csapatbajnokság | Moszkva | 4,5/6 (+3-0=3) | 1. táblás a Trudnál játszott | |
1965 | Nemzetközi torna | Noordwijk | 6/7 (+5-0=2) | 1. hely |
Európai csapat bajnokság | Hamburg | 3,5/8 (+2-3=3) | 2. táblás Szovjetunió | |
Szovjetunió, szakszervezetek bajnoksága | Moszkva | 2,5/4 (+2-1=1) | ||
Csapatmérkőzés Moszkva-Leningrád között | Moszkva | 2/2 (+2-0=0) | 2. táblán a Moszkvánál játszott, Alekszandr Tolus ellen | |
1966 | Moszkvai csapatbajnokság | Moszkva | 3/5 (+1-0=4) | |
Csapatbajnokság | Moszkva | 3,5/4 (+3-0=1) | 1. táblás | |
Nemzetközi torna | Amszterdam | 7,5/9 (+7-1=1) | 1. hely | |
Szovjetunió-csapatbajnokság | Moszkva | 6/9 (+5-2=2) | 1. táblás | |
1966/67 | Nemzetközi torna | Hastings | 6,5/9 (+5-1=3) | 1. hely |
1967 | Moszkvai csapatbajnokság | Moszkva | 5/7 (+3-0=4) | |
Szovjetunió szpartakiád | Moszkva | 6/8 (+5-1=2) | 2. táblán játszott a Moszkvánál | |
Nemzetközi torna | Palma de Mallorca | 12,5/17 (+9-1=7) | 2-3. hely | |
1968 | Nemzetközi torna | Monte Carlo | 9/13 (+5-0=8) | 2. hely |
1969 | Nemzetközi torna | Beverwijk | 10,5/15 (+6-0=9) | 1-2. hely |
Szakszervezeti csapatbajnokság, Moszkva | Moszkva | 2/3 (+1-0=2) | ||
Nemzetközi torna | Belgrád | 8,5/15 (+5-3=7) | 7. hely | |
1970 | Szovjetunió-Világválogatott csapatmérkőzés | Belgrád | 2,5/4 (+1-0=3) | 8. táblás, Szovjetunióval, Milan Matulović ellen |
Nemzetközi torna | Leiden | 5,5/12 (+1-2=9) | 3-4. hely |
Év | Olimpia | Helyszín | Tábla | Győzelem | Vereség | Döntetlen | % | Helyezés csapat |
Helyezés egyéni |
1954 | 11. sakkolimpia | Amszterdam ( Hollandia) | 1. | 6 | 0 | 5 | 77,3 | ||
1956 | 12. sakkolimpia | Moszkva ( Szovjetunió) | 1. | 6 | 0 | 7 | 73,1 | ||
1958 | 13. sakkolimpia | München ( NSZK) | 1. | 7 | 1 | 4 | 75 | ||
1960 | 14. sakkolimpia | Lipcse ( NDK) | 2. | 8 | 0 | 5 | 80,8 | ||
1962 | 15. sakkolimpia | Várna ( Bulgária) | 1. | 5 | 1 | 6 | 66,7 | 6. | |
1964 | 16. sakkolimpia | Tel-Aviv ( Izrael) | 2. | 7 | 1 | 4 | 75 |
Időpont | Ellenfél | Eredmény | Helyszín | Pontszám | Megjegyzések | |
---|---|---|---|---|---|---|
1933 | Salomon Flohr | Döntetlen | Moszkva, Leningrád | 6 / 12 | +2 =8 −2 | Kihívás |
1937 | Grigorij Levenfis | Döntetlen | Moszkva, Leningrád | 6½ / 13 | +5 =3 −5 | Kihívás |
1940 | Vjacseszlav Ragozin | Győzött | Moszkva, Leningrád | 8½ / 12 | +5 =7 −0 | Tréning |
1951 | David Bronstejn | Döntetlen | Moszkva | 12 / 24 | +5 =14 -5 | Világbajnoki párosmérkőzés |
1952 | Mark Tajmanov | Győzött | Moszkva | 3½ / 6 | +1 =5 -0 | Szovjetunió bajnoksága rájátszás |
1954 | Vaszilij Szmiszlov | Döntetlen | Moszkva | 12 / 24 | +7 =10 -7 | Világbajnoki párosmérkőzés |
1957 | Vaszilij Szmiszlov | Vesztett | Moszkva | 9½ / 22 | +3 =13 -6 | Világbajnoki párosmérkőzés |
1958 | Vaszilij Szmiszlov | Győzött | Moszkva | 12½ / 23 | +7 =11 -5 | Visszavágó |
1960 | Mihails Tāls | Vesztett | Moszkva | 8½ / 21 | +2 =13 -6 | Világbajnoki párosmérkőzés |
1961 | Mihails Tāls | Győzött | Moszkva | 13 / 21 | +10 =6 -5 | Visszavágó |
1963 | Tigran Petroszján | Vesztett | Moszkva | 9½ / 21 | +2 =14 -5 | Világbajnoki párosmérkőzés |
1934. június és 1969. november között a világ legjobb 10 sakkozója közé tartozott. 1936. szeptember és 1956. május között 131 különböző hónapban állt a világranglista élén.
A történelem harmadik legmagasabb pontszámát, 2885-öt (1945. október) érte el, nála magasabbal csak Bobby Fischer (2895) és Garri Kaszparov (2886) rendelkezett.
Az alábbi megnyitási változatok viselik nevét:
A műszaki tudományok doktoraként az 50-es években kezdett a számítógépes sakkprogramozással foglalkozni. A Claude Shannon által kidolgozott sakkalgoritmusok „B”-típusát helyezte előtérbe, amely a lehetséges lépések minimax fájának megtalálására szolgált. A számítógépek teljesítményének növekedésével a jelenlegi sakkprogramok az „A”-típusú (brute force) algoritmusok elve, azaz az összes lehetséges változat kiszámításán alapulnak. Konzulensként részt vett az első szovjet sakk-számítógépprogram, az ITEP kifejlesztésében, amely az M-2 és M20 számítógépeken futott, és amely 1967-ben legyőzte az amerikai John McCarthy által fejlesztett Kotok-McCarthy programot. Később szakértőként vett részt a Caissa sakkprogram kifejlesztésében.
Az 1970-es, 1980-as években Botvinnik egy team élén dolgozott a saját elgondolásain alapuló Pioneer programon. A programot a Szovjetunió Tudományos Akadémiája és több tudományos intézet is támogatta. E kutatás alapozta meg a nyelvi geometria (linguistic geometry) létrejöttét, a játékelmélet egy új típusát.
A 90-es évek elején a CC Sapiens (Chess Computer Sapiens) projekten dolgozott, amely az emberi elme működését utánzó sakkprogram készítésének gondolatán alapult. A projekt Botvinnik halála után megszakadt.
1970-ben fejezte be aktív pályafutását, ezután csak a szovjet sakkiskola „növendékeivel” és a számítógépes sakkprogramozás elméleti kérdéseivel foglalkozott. Idős korára fél szemére megvakult, és a másikkal is nagyon rosszul látott. Ennek ellenére egészen 1995. márciusig aktívan dolgozott. 1995. május 5-én hasnyálmirigyrákban hunyt el.
Előző Alekszandr Aljechin Vaszilij Szmiszlov Mihail Tal |
Sakkvilágbajnok 1948–1957 1958–1960 1961–1963 |
Következő Vaszilij Szmiszlov Mihail Tal Tigran Petroszján |