Morbitzer Nándor
A modern világban a Morbitzer Nándor nagy érdeklődésre és jelentőségre tett szert a társadalom különböző területein. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Morbitzer Nándor állandó beszédtéma lett, a kulturális és művészeti szempontoktól a tudományos és politikai szempontokig. A Morbitzer Nándor hatása világszerte elterjedt, vitákat és ellentmondásos véleményeket generálva a közvéleményben. Ebben a cikkben különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogunk megvizsgálni a Morbitzer Nándor körül, hogy jobban megértsük annak mindennapi életünkre és a jövőre gyakorolt hatását.
| Morbitzer Nándor | |
| Született | Morbitzer Nándor Mátyás 1878. február 5. Budapest |
| Elhunyt | 1950. június 1. (72 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Udvardy Mária (h. 1899–1950) |
| Foglalkozása | építész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Morbitzer Nándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Morbitzer Nándor, teljes nevén Morbitzer Nándor Mátyás (Budapest, 1878. február 5. – Budapest, 1950. június 1.) építészmérnök, építőmester (a Mérnöki Kamara tagja, törvényszéki hites szakértő, volt székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag), Morbitzer Dezső kertészmérnök testvére.
Életpályája
Morbitzer Mátyás és Taronne Ilona (1850–1927) fiaként született. Tanulmányainak befejezése után 1899-ben, néhai Czigler Győző műegyetemi tanár műépítész irodájában dolgozott, majd mesterének halála után önálló tervezőirodát nyitott.
Az első világháború alatt a pénzügyminisztériumban az építkezési osztályt vezette. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának több cikluson át tagja volt, a Mérnöki Kamara és számos tudományos, valamint társadalmi egyesület tagja. A Thék Endre Butor- és Zongoragyár r.-t. ügyvezető igazgatója.
Számos alkotása Vas Józseffel való együttműködésben, Kiskunfélegyházán valósult meg. Ezek közül kiemelkedik a városháza.
Felesége Udvardy Mária volt, Udvardy Ferenc és Pfeifer Janka lánya, akivel 1899. november 25-én Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot. Gyermekük Morbitzer Andor.
Ismert épületei
- 1901: Erzsébet királyné-szanatórium, Budakeszi (Czigler Győzővel és Korb Flórissal)
- 1905: elemi iskola, Kiskunfélegyháza
- 1906–1908: Constantinum leánynevelőintézet, Kiskunfélegyháza, Petőfi Sándor u. 2. (Vas Józseffel, bővítés: 1916)
- 1906–1911: Városháza, Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 1. (kivitel: 1909–1911)
- 1909: Községi Takarékpénztár, Kiskunfélegyháza
- 1909–1910: kislakásos bérház, Budapest, Berzenczey (ma: Hegedüs Gyula) u. 90. (Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében épült)
- 1910: Bányai-ház, Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 12. (Vas Józseffel)
- 1911: Kultúrpalota, Kiskunfélegyháza
- 1911: Weisz Samu bérháza, 1096 Budapest, Thaly Kálmán utca 50.
- 1912–1913: Első Kiskunfélegyházi Kenyérgyár, Kiskunfélegyháza, Kilián u. 3. (elpusztult)
- 1914: Közvágóhíd, Kiskunfélegyháza
- ?: Színház és szálloda, Léva, Fő tér
- ?: városi bérház, Kiskunfélegyháza
- ?: Székesfővárosi sertésvágóhíd bél- és zsirfeldolgozó épületei, Budapest, Gubacsi út 6/a-b.
Kivitelezései
Mint építőmester-vállalkozó ő végezte a székesfővárosi sertésbizományi és állatvásárpénztár épületét, a székesfőváros Rozgonyi utcai háromemeletes kislakásos bérházát a „NyUKOSz Otthon" szövetkezet háromemeletes lakóépületét, a székesfőváros kenesei üdülőtelep gazdasági épületeit, a Weisz Ármin fogaskerékgyár vasbeton műhely építését, a székesfővárosi Üllői uti elemi iskola építését, ezenkívül több fővárosi és vidéki bérház és családi ház kivitelezését.
Nevéhez fűződik a kiskunfélegyházai Sarlós Boldogasszony-templom renoválása.
Tervben maradt épületei
- 1900: Klotild-telep kaszinója, Piliscsaba (II. díj)
- 1908: Közgazdasági Takarékpénztár, Kiskunfélegyháza
- 1917: József Fiúárvaház, Budapest
- ?: Községház, Kiskunmajsa (II. díj)
Képtár
-
Bányai-ház, Kiskunfélegyháza (részlet) -
Bányai-ház, Kiskunfélegyháza (részlet) -
Székesfővárosi_kislakásos_bérház -
Székesfővárosi_kislakásos_bérház (részlet) -
Városháza, Kiskunfélegyháza -
Városháza, Kiskunfélegyháza (részlet) -
Városháza, Kiskunfélegyháza (részlet) -
Táby József-féle ház -
Táby József-féle ház (részlet) -
Constantinum, Kiskunfélegyháza -
Constantinum, Kiskunfélegyháza (részlet)
Jegyzetek
- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi állami halotti akv. 331/1950. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
- ↑ http://epa.oszk.hu/01600/01639/00009/pdf/EPA01639_elso_szazad_2013_tavasz_103-135.pdf
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1135/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
- ↑ https://multidezoepiteszet.blog.hu/2018/10/09/tuberkulozisos_beteg_gyogyitasa_a_szazadelon_az_erzsebet_kiralyne_szanatoriumban
- ↑ a b c d e f g h Szentmiklóssy, i. m.
- ↑ a b c d e f g Déry, i. m., 106. o.
- ↑ a b c d e f Gerle, i. m., 148. o.
- ↑ https://www.kozterkep.hu/alkotok/megtekintes/8928/morbitzer-nandor
- ↑ https://www.academia.edu/5016685/A_kiskunf%C3%A9legyh%C3%A1zi_v%C3%A1rosh%C3%A1za_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9s%C3%A9nek_st%C3%ADlus%C3%A1nak_%C3%A9s_recepci%C3%B3j%C3%A1nak_n%C3%A9h%C3%A1ny_k%C3%A9rd%C3%A9se
- ↑ Nem azonos a mai (Budapest IX. kerület) Berzenczey utcával.
- ↑ Déry, i. m., 162. o.
- ↑ https://bpkep.fszek.hu/CorvinaWeb?pagesize=60&view=long&sort=0&page=0&perpage=0&action=look&actualsearchset=FIND+idno+AN066324A&actualsort=0&language=¤tpage=result&text0=&index0=&whichform=cclsearchpage&showmenu=&itemOrder=&itemOrderAD=&edocOrder=ROWNUM&edocOrderAD=a&resultview=long&recnum=810364&marcposition=29&text0=&index0=&ccltext=&resultsize=1
- ↑ http://kiskunfelegyvaroshaza.blogspot.com/2011/06/kirandulas-berzenczey-utcakba.html
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=09&cim=thaly-u-50&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ http://kiskunfelegyvaroshaza.blogspot.com/2011/05/karvaly-gyula.html
- ↑ Magyar Épitőművészet XV. évfolyam, 7-9. szám.
Források
- (szerk.) Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona 1919–1930. A magyar legujabb kor története, A Magyar Feltámadás Lexikona Kiadása, Budapest, 1930 (2. kiadás: Budapest, 1932) 863. old.
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar Építészet 1867–1945. Urbino Kft., Szekszárd, 2000, ISBN 963-00-3490-5
