Németlak

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Németlak hatását a társadalom különböző aspektusaira. A tudományos területen tett hozzájárulásaitól a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig Németlak számtalan területen hagyta nyomát. A történelem során a Németlak vita és csodálat tárgya volt, ellentmondásos véleményeket generált, és emberek millióiban keltette fel a kíváncsiságot szerte a világon. Ebben az értelemben lenyűgöző elemezni, hogy a Németlak hogyan formálta a ma ismert világot, és milyen következményekkel jár az öröksége a jövőre nézve. Ezért ennek a cikknek az a célja, hogy foglalkozzon a Németlak társadalomra gyakorolt ​​transzverzális hatásával, átfogó képet adva annak relevanciájáról és jelentőségéről.

Németlak (Deutsch Minihof)
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangNagyfalva településrésze
JárásNagyfalva
PolgármesterJosef Korpitsch (ÖVP
Irányítószám8382
Forgalmi rendszámJE
Népesség
Teljes népesség145 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság228 m
Terület2,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 11″, k. h. 16° 14′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 11″, k. h. 16° 14′ 41″
A Wikimédia Commons tartalmaz Németlak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Németlak (németül: Deutsch Minihof) Nagyfalva településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.

Fekvése

Szentgotthárdtól 2 km-re nyugatra a magyar határ mellett a Lapincs jobb partján fekszik.

Története

A szentgotthárdi uradalomhoz tartozott. 1716-ban 21, 1760-ban 29, 1767-ben 30 portát számláltak a településen. 1787-ben 34 házában 182 lakos élt. 1830-ban 31 háza és 211 lakosa volt.

Fényes Elek szerint " Németlak Deutsch Minichhof, német falu, Vas vmegyében, a Lapincs mellett, közel Szentgothárdhoz, 253 kath. lak. Termékeny róna határ. A szentgothárdi urad. tartozik. Ut. p. Fürstenfeld."

Vas vármegye monográfiája szerint " Németlak, 48 házzal és 358 r. kath., magyar és németajkú lakossal. Postája Nagyfalva, távírója Szent-Gotthárd. A községben téglagyár van."

1910-ben 398, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. 2001-ben 168 lakosa volt.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  2. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye