Manapság a Nîmes olyan téma, amely általánosságban felkeltette a társadalom figyelmét. A mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt nem csoda, hogy az embereket érdekli a Nîmes és annak minden vonatkozása. A Nîmes vitákat és vitákat generált különböző területeken, a politikától a tudományig, beleértve a kultúrát és a technológiát is. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Nîmes minden oldalát, hogy megértsük jelentőségét és azt, hogy hogyan alakítja azt a világot, amelyben élünk.
Nîmes | |||
Az amfiteátrum | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Franciaország | ||
Régió | Languedoc-Roussillon | ||
Megye | Gard | ||
Polgármester | Jean-Paul Fournier (2014–2020) | ||
INSEE-kód | 30189 | ||
Irányítószám | 30000, 30900 | ||
Körzethívószám | 466 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 148 104 fő (2021. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 897 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 21–215 m | ||
Terület | 161.85 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 43° 50′ 18″, k. h. 4° 21′ 35″Koordináták: é. sz. 43° 50′ 18″, k. h. 4° 21′ 35″ | |||
Nîmes weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nîmes témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nîmes (Okcitán nyelv provanszál dialektusában: Nimes) nagyváros Franciaország déli részén, az ország Languedoc-Roussillon tartományának Gard megyéjében. Franciaország Rómájának is nevezik, köszönhetően az ókorból megmaradt számos műemléknek. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.
A római hódítások idején már jelentős város volt, az itt élő voluscusok népe által szentnek tartott forrás mentén több település is volt. Az első római telepesek az egyiptomi hadjáratok veteránjai voltak. A városban ugyanis olyan jelképeket találtak, amelyek leláncolt krokodilt ábrázoltak, s még az itt vert pénzen is ez volt látható, márpedig ez a Krisztus születése előtt néhány évtizeddel megvívott egyiptomi hadjáratok jelképe volt, s ma a város címerében is szerepel, egy pálmafával együtt.
A római város igen gyorsan fejlődött. Fallal vették körül, szabályos terv alapján építkeztek, hatalmas amfiteátrumot, számos templomot, középületeket emeltek. Hatalmas vízvezeték hozta ide a hegyek közül a vizet, s a város lakosainak a száma meghaladta a 20000-et. Ókori nevén Nemausus Hadrianus császár uralkodása idején tovább gyarapodott. A római birodalom széthullása, a barbárok támadása azonban súlyos károkat okozott. A vizigótok, majd a szaracénok például várrá alakították át az amfiteátrumot, leromboltak sok építményt. A 10. század végére ismét éledezni kezdett a város, de a 13. században lakói az albigensekhez csatlakoztak, és városukat a hadjárat vezére, IV. Simon de Montfort elfoglalta, igaz áldozatok nélkül.
Három évszázaddal később viszont a vallásháborúk viselték meg a várost. A lakosság nagy része csatlakozott a hugenottákhoz, akik jóval az emlékezetes Szent Bertalan éj előtt 200 katolikust, főleg papokat, szerzeteseket mészároltak le 1567 szeptemberében, Szent Mihály napján. Következett a megtorlás, a háborúk korszaka, s még a forradalom idején is a vallás osztotta meg a város lakóit: a katolikusok royalisták voltak, a protestánsok a forradalom hívei.
Nîmes mégis fejlődött, gazdaságilag a környező vidék központja lett, kialakult ipara s kulturális téren is jelentős szerepe volt, már 1682-ben létrejött a helyi művészeti és tudományos akadémia. A 19. század közepe óta pedig a város a dél-franciaországi bikaviadalok központja. A Feria, a pünkösd napjaiban sorra kerülő idénynyitó viadal hatalmas ünnep, az őszi Corrida nem kevésbé, ezekre turisták ezrei sereglenek a városba.
|
|