Ez a cikk a Nagy Lajos király útja témával foglalkozik, amely számos területen nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Nagy Lajos király útja heves vitát váltott ki a kortárs társadalomban, felébresztette a szakemberek és a nagyközönség kíváncsiságát és véleményét. Relevanciája és jelentősége mélyebb tanulmányozáshoz és elemzéshez vezetett, melynek célja, hogy megértsük hatását és hatókörét. Ebben az értelemben célszerű részletesen megvizsgálni a Nagy Lajos király útja körüli különböző szempontokat, feltárva annak eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges jövőbeli forgatókönyveit. Hasonlóképpen, átfogó perspektívát kíván kínálni, amely lehetővé teszi a Nagy Lajos király útja-ről szóló ismeretek gazdagítását, olyan elemeket biztosítva, amelyek hozzájárulnak a kritikus és reflektív elemzéshez.
Nagy Lajos király útja | |
Az út a Kassai tér felől a Bosnyák tér felé | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest, XIV. kerület |
Városrész | Rákosfalva, Nagyzugló, Kiszugló, Alsórákos, Herminamező |
Névadó | I. Lajos magyar király |
Korábbi nevei | Hajtsár út (1870–1936) |
Földrajzi adatok | |
Hossza | 3,9 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 60″, k. h. 19° 07′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 60″, k. h. 19° 07′ 01″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Lajos király útja témájú médiaállományokat. |
A Nagy Lajos király útja (A pesti köznyelvben rövidítve ritkán: "NLK") Budapest XIV. kerületének egyik legfontosabb, legforgalmasabb útvonala. A két vége az Örs vezér tere, illetve a Kassai tér, ahol beletorkollik az M3-as autópálya fővárosi szakaszába (Kacsóh Pongrác út). Mai nevét I. Lajos magyar király után kapta 1936-ban.
Az utat korábban Hajtsár (avagy Hajcsár) útnak hívták. Pontos kialakulásának idejéről nincs adat, de a Magyarország második katonai felmérésekor készült térképen már felismerhető a nyomvonala nagy része (az Örs vezér tere felől elindulva).
Útvonala egy időben a Városliget szélétől, a mai Vágány utca - Hungária körút sarkától indult és kifelé táguló félköríves alakban az akkor még névtelen Örs vezér terén végződött.
Az idők során nyomvonala rövidült, a Városliget és a mai Kassai tér közti szakasz (pontosabban kicsivel előtte fordult el élesebben a belváros felé) nagy részét elbontották a Körvasút, illetve a Kacsóh Pongrác út kialakításakor (ez ma az M3-as autópálya kezdete). Az út itteni, erősen íves nyomvonalát kiegyenesítették a mai sztráda felé, így került a vége a Kassai térre. Az út átnevezésekor a kiegyenesített részt keresztelték át, így az egykori „eredeti” útvonal rövidke maradéka mind a mai napig Hajcsár út néven létezik.
Az út a történelmi Zugló fejlődésével lett egyre inkább forgalmas. Miután a környéket XIV. kerület néven 1935-ben önálló kerületté szervezték, nem sokkal később az ekkor már az egyik főútként szolgáló Hajcsár utat is átkeresztelték a kor dicső múltba révedő szellemében - feltehetően Gallina Frigyes javaslatára - I. (Nagy) Lajos magyar király után Nagy Lajos király útjává. (Ekkoriban született az Örs vezér tere, illetve a többi hasonló elnevezés is a kerületben)
Később a gépkocsik elterjedésével a növekvő forgalom kiszolgálására a két mai végénél kétszer két, illetve kétszer három sávosra bővítették. Nyomvonalát több nagyforgalmú út is keresztezi, amik az Örs vezér terétől indulva a Fogarasi út, a Mogyoródi út, az Egressy út, a Thököly út (ez a kereszteződés a Bosnyák tér) és az Erzsébet királyné útja, illetve a két végén a Kerepesi út (ez a kereszteződés az Örs vezér tere) valamint a másik végén a Kacsóh Pongrác út (azaz az M3-as autópálya).