Naszír ad-Dín Túszí
Ebben a cikkben a történelemben kitörölhetetlen nyomot hagyó Naszír ad-Dín Túszí lenyűgöző életét tárjuk fel. Eredményeivel és közreműködésével Naszír ad-Dín Túszí bebizonyította, hogy igazi úttörő a szakterületén, egész generációkat inspirált bátorságával és elszántságával. A szerény kezdetektől a hírnévvé válásig Naszír ad-Dín Túszí leküzdhetetlennek tűnő akadályokat győzött le a siker érdekében. Örökké tartó örökséggel a Naszír ad-Dín Túszí továbbra is ikonikus figura marad, aki továbbra is olyan hatással van életünkre, ahogyan azt talán nem is gondoltuk. Csatlakozz hozzánk ezen az időutazáson, miközben felfedezzük a Naszír ad-Dín Túszí életét és örökségét.
| Naszír ad-Dín Túszí | |
 | |
| Született | مُحمد بن مُحمد بن الحسن الطُوسي 1201. február 18. Túsz |
| Elhunyt | 1274. június 26. (73 évesen) Kadhimiya |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | vezír |
| Sírhelye | Al-Kadhimiya Mosque |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Naszír ad-Dín Túszí témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Naszír ad-Dín Túszí, (angolos írásmóddal: Nasir al-Din al-Tusi) Ṭūsī: Abū Jaafar Muḥammad ibn Muḥammad ibn al-Ḥasan Naṣīr al-Dīn al-Ṭūsī (1201. február 17. Túsz, Irán – 1274. június 25. Bagdad, Irak) középkori perzsa asztrológus, csillagász, matematikus.
Élete
Túsz városában született (Khoraszan, a mai Irán területén), nevét is róla kapta. Isma’ili kormányzója, Naszír ad-Din ’Abd ar-Rahim személyes asztrológusa volt. Apja és nagybátyja is tudósok voltak.
Elfogták és Alamut erődítményében fogva tartották, ami orgyilkosok főhadiszállása volt. Ő elárulta a védelem gyenge pontjait a mongol hódítóknak, akik jutalmul (Ilkhanida dinasztia, Hülegü ilhán) egy obszervatóriummal ajándékozták meg, ami 1262-ben Maraghában (ma Azerbajdzsán) kínai segítséggel épült fel. Az intézményhez iskola és könyvtár is tartozott.
Az obszervatórium műszerei közül néhányat maga al-Túszí tervezett, ezekről könyveiben írt. Tizenkét éven keresztül figyelte meg a bolygók és a csillagok mozgását. Az eredményeket az Ilkháni táblázatok című műben ismertette. 1274-ben Al-Túszí elhagyta Maraghát és tanítványaival Bagdadba költözött.
Foglalkozott trigonometriával, és klasszikus munkákat is fordított, amiket megjegyzésekkel látott el.
Munkái a ptolemaioszi világkép megreformálását célozták. Nagy hatást gyakorolt a késő középkori iszlám csillagászatra, továbbá a korai-modern kori európai csillagászokra, köztük Kopernikuszra.
Al-Túszí több mint 150 művet írt, arab és perzsa nyelven.
Jegyzetek
Források
- Encyclopedia of Astronomy and Astrophysics, Nature Publishing Group, 2001
- Thomas Hockey (szerk.): Biographical Encyclopedia of Astronomers, Springer, 2007, ISBN 978-0-387-31022-0
További információk
Radnóti Katalin: AZ EURÓPAI TERMÉSZETTUDOMÁNY ELÔFUTÁRAI – AZ ISZLÁM ARANYKOR TUDÓSAI Archiválva 2017. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
