Nyírő Gyula (orvos)

Napjainkban a Nyírő Gyula (orvos) a világ számos emberének érdeklődésére számot tartó témává vált. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatásáig a Nyírő Gyula (orvos) olyan téma, amely különböző területeken nagy érdeklődést váltott ki. Mind a terület szakértői, mind a hétköznapi emberek időt és erőfeszítést fordítottak a Nyírő Gyula (orvos) megértésére és elemzésére, hogy jobban megértsék annak fontosságát és az élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben a Nyírő Gyula (orvos)-hez kapcsolódó legrelevánsabb szempontokat fogjuk megvizsgálni, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról, amely ma nagyon fontos.

Ez a szócikk az orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Nyírő Gyula (egyértelműsítő lap).
Nyírő Gyula
Született1895. március 12.
Dés
Elhunyt1966. május 4. (71 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaneurológus
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiKolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1917)
SírhelyeFarkasréti temető (5-1-240)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírő Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyírő Gyula Géza (Dés, 1895. március 11. – Budapest, 1966. május 4.) orvos, elme-ideggyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952).

Élete

Szülei Nyirő Géza és Blaska Gizella voltak. A kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett 1912-ben. . 1917-ben a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen kapta meg orvosi diplomáját. 1920-ig ott dolgozott Lechner Károly oldalán, majd 1922-ig Budapesten a lipótmezei elmegyógyintézetben tevékenykedett mint alorvos, 1927-ig a szegedi elmeklinikán volt tanársegéd, valamint adjunktus. 1926-ban a szegedi egyetemen megszerezte egyetemi magántanári képesítését, 1931-ben pedig ugyanott címzetes rendkívüli tanárrá avatták. 1928-tól a lipótmezei elmegyógyintézet főorvosaként dolgozott, 1939-től az angyalföldi elmegyógyintézet igazgató főorvosa, 1951-től a Budapesti Orvostudományi Egyetemen pszichiátriát tanított. Legfontosabb kutatási területe a szkizofrénia volt, Meduna Lászlóval közösen vett részt a cardiazol-, illetve elektrosokk-terápia klinikai kidolgozásában. Ezen felül leírta a szkizofrénia struktúra-elméletét. A híres emberek betegségeivel is foglalkozott és sikerült bizonyítania, hogy Semmelweis Ignác idegrendszeri tünetei a szepszis által okozott toxinfelszívódásnak voltak a következményei. (A 2000-ben, korszerűbb eljárással elvégzett vizsgálat viszont mégis az 1965-ös dementia luetica hipotézist igazolta.) Felesége Bartha Mária volt, akivel 1919-ben házasodott össze Aranyosgyéresen.

Emlékezete

Nevét viseli Budapest XIII. kerületében a Nyírő Gyula Kórház.

Fontosabb művei

  • Elmekórtan (Szabó Józseffel, Szeged, 1926)
  • Psychoanalisis (Budapest, 1931)
  • Semmelweis betegsége (Haranghy Lászlóval, Regöly-Mérei Gyulával és Hüttl Tivadarral, Budapest, 1965)
  • Psychiatria, Medicina Könyvkiadó, 1967

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC10888/11359.htm, Nyírő Gyula, 2017. október 9.
  2. ↑ a b c d Budapest XIII. kerületi állami halotti anyakönyv 801/1966.
  3. ↑ |Kolozsvári véndiákok honlapja

Források

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot