A mai világban a Palesztina nemzetközi elismertsége olyan kérdés, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. A Palesztina nemzetközi elismertsége már több éve vita és elemzés tárgya a politikától a technológiáig, beleértve a kultúrát és az oktatást is. A Palesztina nemzetközi elismertsége jelentősége az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásában, valamint a társadalom egészének fejlődésére gyakorolt hatásában rejlik. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Palesztina nemzetközi elismertsége szerepét a modern élet különböző aspektusaiban, és megvizsgáljuk, hogy jelenléte hogyan alakítja tovább környezetünket és tapasztalatainkat.
Ez a lista azoknak az államoknak vagy szervezeteknek a felsorolása, amelyek elismerték Palesztina függetlenségét.
Palesztina vagy Palesztin Autonóm Területek jelenleg 136 ország által hivatalosan elismert de jure állam a Közel-Keleten. Területét Ciszjordánia és a Gázai övezet alkotja. Az ENSZ-ben megfigyelőként van jelen.
Palesztina 1516-tól az Oszmán Birodalom része volt. Az első világháború és 1947 között angol gyarmat volt. Ekkor indult meg a cionista mozgalom hatására a zsidók szervezett betelepülése (alija). 1947-ben zsidók tulajdonában 1850 km² volt, Palesztina területének 7,04%-a. Közbirtok, vagy a "korona birtoka", amit a mandátumterület kormánya kezelt, a teljes terület 70%-a volt, főleg a Negev-sivatag. A többi volt arabok, keresztények vagy bárki más kezén.
1947. november 29-én az ENSZ Közgyűlése Palesztinát zsidó és palesztin államra osztotta. Izrael államot 1948-ban kiáltották ki.
Rögtön ez után a palesztinok, és a környező arab államok megtámadják Izraelt. Kitör az arab-izraeli háború. A zsidókat megtámadó arab fél veszít, mivel hadműveleteiket nem hangolták össze, ennek következménye a palesztin exodus, 711 000 lakos hagyja el lakóhelyét, a lakosság 80%-a. Az arab államok a menekülteket befogadták, de állampolgárságot nem biztosítottak részükre. Nekik, gyerekeiknek és unokáiknak az ENSZ azóta is segélyt biztosít. Izrael viszont befogadta az arab államokból elüldözött 853 000 zsidót.
1964-ben megalakul a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ).
Izrael az 1956-os szuezi válság idején megtámadta Egyiptomot, elfoglalta a gázai övezetet. Az arab államok támadására válaszul azután 1967-ben a hatnapos háború során Izrael elfoglalja Ciszjordániát, a Golán-fennsíkot és a jordán megszállás alatt álló Kelet-Jeruzsálemet, majd a várost Izrael egységes és oszthatatlan fővárosává nyilvánították, holott modern kori újraalakulásakor Izrael államát Tel-Avivban kiáltották ki.
1988. november 15-én a Palesztinai Felszabadítási Szervezet kinyilvánította Palesztina függetlenségét Algírban. Hivatkozási alapul az ENSZ BT 181 (II)-es 1947-es döntése szolgál, mely alapján két államnak kell megalakulni a Közel-Kelet e részén.
A függetlenség kikiáltását követően még 1988-ban 81 állam ismeri el Palesztinát független államnak. Viszont mivel államnak területe is van,ez csupán jelképes gesztus maradt.A területi kérdéseket egy sor ENSZ határozat szerint közvetlen tárgyalásokkal kell rendezni Izraellel az 1993 (oslói megállapodás) óta létező Palesztin Autonómia Hatóságnak. Az elismerők között van a Szovjetunió (annak 1991-es felbomlása után Oroszország jogfolytonosan ismeri el a függetlenséget), valamint a Kínai Népköztársaság is az ENSZ BT állandó tagjai közül.
Az elismerő államok zöme az Arab Liga (annak mára valamennyi tagja elismerte Palesztinát független államnak), az Iszlám Konferencia Szervezete (amelyik szintén erősen függetlenség párti), valamint a még meglevő Varsói Szerződés illetve az el nem kötelezett országok tagországai közé tartoztak.
A NATO akkori tagjai, illetve ez Európai Unió akkori tagországai az Izrael állammal szemben fennálló jó viszony megőrzése érdekében nem ismerték el máig független államnak Palesztinát, bár sok ország – így az ENSZ BT másik három állandó tagja, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok is – diplomáciai kapcsolatban áll Palesztinával.
Az 1988 utáni 81 államhoz a következő évben még 8 csatlakozott, majd az elismerő államok száma lassú növekedéssel 2010-re elérte a 110-et. 2010. december elsején Brazília elismerte Palesztinát független államnak, ezután három hónapon belül Kolumbia kivételével az összes dél-amerikai állam elismerte a függetlenséget.
Az elismerő ENSZ tagállam országok közül Csehszlovákia még egy államként 1988-ban ismerte el a függetlenséget. Az állam szétesése után a két utódállamnak, Csehországnak és Szlovákiának külön-külön meg kellett erősíteni a függetlenség elismerésének szándékát.
A föderatív jellegű szocialista államok közül Jugoszlávia és a Szovjetunió is elismerte Palesztinát 1988-ban, de ezen államok szétesése után – Oroszország kivételével, mely jogfolytonosan továbbvihette a Szovjetunió minden korábbi külpolitikai döntését – a tagállamoknak külön-külön el kellett ismerniük Palesztinát, amelyet a három korábbi balti szovjet tagköztársaság, Moldova, Örményország, Szlovénia, Horvátország és Macedónia kivételével meg is tettek.
Az elismerő országok a vitatott státuszú Nyugat-Szahara kivételével valamennyien ENSZ tagállam országok is egyben. Palesztina, hogy sikeresen független állammá válhasson nem igyekszik kapcsolatba kerülni a szakadár jellegű, de facto független államokkal.
A Palesztinai Felszabadítási Szervezet irodája 1975-ben kezdte meg működését Budapesten. A palesztin képviselet 1982-ben diplomáciai rangot kapott. 1988. november 15-én Magyarország elismerte a palesztin állam „kikiáltását”. Azóta a palesztin képviselet nagykövetségként működik. Magyarország 2000. augusztus 29-én nyitott képviseleti irodát a Palesztin Nemzeti Hatóság területén fekvő Ramallahban.
Az ENSZ 193 tagállamából eddig 138 (71,5%) állam ismerte el Palesztinát független államnak. Ezen államok lakossága több, mint 5,2 milliárd ember, a Földön élő lakosság 75%-a. Az alábbi lista a Palesztin Nemzeti Hatóság által 2011-ben nyilvánossá tett adatok alapján készült.
A 138 elismerő államból 111-el diplomáciai kapcsolatban is áll Palesztina.
= Palesztinával diplomáciai kapcsolatot is kialakító államok |
Állam | Elismerés dátuma | Diplomáciai kapcsolat | Megjegyzések | |
---|---|---|---|---|
1. | Algéria | 1988. 11.15. | Igen | Az OIC tagja. Az Arab Liga tagja. Az Afrikai Unió tagja. |
2. | Bahrein | 1988. 11.15. | Igen | Az OIC tagja. Az Arab Liga tagja. |
3. | Irak | 1988. 11.15. | Igen | Az OIC tagja. Az Arab Liga tagja. |
4. | Kuvait | 1988. 11.15. | Igen | Az OIC tagja. Az Arab Liga tagja. |
5. | Líbia | 1988. 11.15. | Igen | Az OIC tagja. Az Arab Liga tagja. Az Afrikai Unió tagja. |
6. | Malajzia | 1988. 11.15. | Igen | Az OIC tagja. A Nemzetközösség tagja. |
7. | Mauritánia | 1988. 11.15. | Igen | Az OIC tagja. Az Arab Liga tagja. Az Afrikai Unió tagja. |
8. | Marokkó | 1988. 11.15. | Igen | Az OIC tagja. Az Arab Liga tagja. |
9. | Szomália | 1988. 11.15. | Igen | Az OIC tagja. Az Arab Liga tagja. Az Afrikai Unió tagja. |
10. | Tunézia | 1988. 11.15. | Igen | Az OIC tagja. Az Arab Liga tagja. Az Afrikai Unió tagja. |
11. | Törökország | 1988. 11.15. | Igen | Az OIC tagja. Az Európai Unió tagjelöltje. |
12. | Jemen | 1988. 11.15. | Igen | Az OIC tagja. Az Arab Liga tagja. Palesztina függetlenségét az egyesülés előtt a Jemeni Arab Köztársaság (Észak-Jemen) és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság (Dél-Jemen) is elismerte, majd az 1991-es újraegyesülés után az Jemeni Köztársaság is megerősítette azt. |
13. | Afganisztán | 1988. 11.16. | Igen | Az OIC tagja. |
14. | Banglades | 1988. 11.16. | Igen | Az OIC tagja. A Nemzetközösség tagja. |
15. | Kuba | 1988. 11.16. | Igen | |
16. | Indonézia | 1988. 11.16. | Igen | Az OIC tagja. |
17. | Jordánia | 1988. 11.16. | Igen | Az OIC tagja. Az Arab Liga tagja. |
18. | Madagaszkár | 1988. 11.16. | Nem | Az Afrikai Unió tagja. |
19. | Málta | 1988. 11.16. | Igen | Az Európai Unió tagja. A Nemzetközösség tagja. |
20. | Nicaragua | 1988. 11.16. | Igen | |
21. | Pakisztán | 1988. 11.16. | Igen | Az OIC tagja. A Nemzetközösség tagja. |
22. | Katar | 1988. 11.16. | Igen | Az OIC tagja. Az Arab Liga tagja. |
23. | Szaúd-Arábia | 1988. 11.16. | Igen | Az OIC tagja. Az Arab Liga tagja. |
24. | Egyesült Arab Emírségek | 1988. 11.16. | Igen | Az OIC tagja. Az Arab Liga tagja. |
25. | Szerbia | 1988. 11.16. | Igen | Szerbia még Jugoszlávia részeként ismerte el Palesztina függetlenségét 1988-ban. Jugoszlávia szétesése után Szerbia a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság részeként is megerősítette a függetlenség elismerését, majd a Szerbia és Montenegró államszövetség részeseként 2005-ben újra, végül az államszövetség felbomlása után, mint Szerb Köztársaság 2006 végén harmadszor is. Az Európai Unió tagjelöltje. |
26. | Zambia | 1988. 11.16. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. A Nemzetközösség tagja. |
27. | Albánia | 1988. 11.17. | Igen | Az OIC tagja. |
28. | Brunei | 1988. 11.17. | Igen | Az OIC tagja. A Nemzetközösség tagja. |
29. | Dzsibuti | 1988. 11.17. | Igen | Az OIC tagja. Az Arab Liga tagja. Az Afrikai Unió tagja. |
30. | Mauritius | 1988. 11.17. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. A Nemzetközösség tagja. |
31. | Szudán | 1988. 11.17. | Igen | Az OIC tagja. Az Arab Liga tagja. Az Afrikai Unió tagja. |
32. | Ciprus | 1988. 11.18. | Igen | Az Európai Unió tagja. A Nemzetközösség tagja. 2011 januárjában Ciprus visszavonta 1988-as elismerését az államtól és nyilvánosságra hozta, hogy nem támogat semmiféle változást az 1967-ben rögzített határokon kívül. |
33. | Csehország | 1988. 11.18. | Igen | Az Európai Unió tagja.
Csehország még Csehszlovákia részeként ismerte el Palesztina függetlenségét, melyet 1992-es külön államként való megszületése után megerősített. |
34. | Szlovákia | 1988. 11.18. | Igen | Az Európai Unió tagja.
Szlovákia még Csehszlovákia részeként ismerte el Palesztina függetlenségét, melyet 1992-es külön államként való megszületése után megerősített. |
35. | Egyiptom | 1988. 11.18. | Igen | Az OIC tagja. Az Arab Liga tagja. Az Afrikai Unió tagja. |
36. | Gambia | 1988. 11.18. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. A Nemzetközösség tagja. |
37. | India | 1988. 11.18. | Igen | A Nemzetközösség tagja. Az Arab Liga megfigyelő státuszú tagja. |
38. | Nigéria | 1988. 11.18. | Igen | Az OIC tagja. Az Afrikai Unió tagja. A Nemzetközösség tagja. |
39. | Oroszország | 1988. 11.19. | Igen | Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja. Az OIC megfigyelő státuszú tagja. Oroszország, mint a Szovjetunió jogutódja „megörökölte” Palesztina elismerését. |
40. | Seychelle-szigetek | 1988. 11.18. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. A Nemzetközösség tagja. |
41. | Srí Lanka | 1988. 11.18. | Igen | A Nemzetközösség tagja. |
42. | Fehéroroszország | 1988. 11.19. | Igen | Fehéroroszország még mint a Szovjetunió egyik tagköztársasága ismerte el a függetlenséget 1988-ban, amit az ország 1991-es függetlenné válásakor megerősített. |
43. | Guinea | 1988. 11.19. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. Az OIC tagja. |
44. | Namíbia | 1988. 11.19. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. A Nemzetközösség tagja. Namíbia még 1988-ban ismerte el a függetlenséget, amikor az ország ténylegesen még a Dél-afrikai Köztársaság igazgatása alatt állt. A Délnyugat-Afrikai Népi Szervezet (SWAPO) és a Namíbiai Tanács, amelyik az országot megfigyelőként képviselte az ENSZ-ben azonban elismerte a függetlenséget. Az ország 1990-es teljes jogú függetlensége után a nyilatkozatot megerősítették. |
45. | Ukrajna | 1988. 11.19. | Igen | Ukrajna még mint a Szovjetunió egyik tagköztársasága ismerte el a függetlenséget 1988-ban, amit az ország 1991-es függetlenné válásakor megerősített. |
46. | Vietnám | 1988. 11.19. | Igen | |
47. | Kína | 1988. 11.20. | Igen | Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja. |
48. | Burkina Faso | 1988. 11.21. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. Az OIC tagja. |
49. | Comore-szigetek | 1988. 11.21. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. Az OIC tagja. Az Arab Liga tagja. |
50. | Bissau-Guinea | 1988. 11.21. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. Az OIC tagja. |
51. | Mali | 1988. 11.21. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. Az OIC tagja. |
52. | Kambodzsa | 1988. 11.21. | Igen | |
53. | Mongólia | 1988. 11.22. | Igen | |
54. | Szenegál | 1988. 11.22. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. Az OIC tagja. |
55. | Magyarország | 1988. 11.23. | Igen | Az Európai Unió tagja. |
56. | Zöld-foki Köztársaság | 1988. 11.24. | Nem | Az Afrikai Unió tagja. |
57. | Észak-Korea | 1988. 11.24. | Igen | |
58. | Niger | 1988. 11.24. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. Az OIC tagja. |
59. | Románia | 1988. 11.24. | Igen | Az Európai Unió tagja. |
60. | Tanzánia | 1988. 11.24. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. A Nemzetközösség tagja. |
61. | Bulgária | 1988. 11.25. | Igen | Az Európai Unió tagja. |
62. | Maldív-szigetek | 1988. 11.28. | Igen | Az OIC tagja. A Nemzetközösség tagja. |
63. | Ghána | 1988. 11.29. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. A Nemzetközösség tagja. |
64. | Togo | 1988. 11.29. | Nem | Az Afrikai Unió tagja. Az OIC tagja. |
65. | Zimbabwe | 1988. 11.29. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. |
66. | Csád | 1988. 12.01. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. Az OIC tagja. |
67. | Laosz | 1988. 12.02. | Igen | |
68. | Sierra Leone | 1988. 12.03. | Nem | Az Afrikai Unió tagja. Az OIC tagja. A Nemzetközösség tagja. |
69. | Uganda | 1988. 12.03. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. Az OIC tagja. A Nemzetközösség tagja. |
70. | Kongói Köztársaság | 1988. 12.05. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. |
71. | Angola | 1988. 12.06. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. |
72. | Mozambik | 1988. 12.08. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. A Nemzetközösség tagja. |
73. | São Tomé és Príncipe | 1988. 12.10. | Nem | Az Afrikai Unió tagja. |
74. | Kongói Demokratikus Köztársaság | 1988. 12.10. | Nem | Az Afrikai Unió tagja. |
75. | Gabon | 1988. 12.12. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. Az OIC tagja. |
76. | Omán | 1988. 12.13. | Igen | Az Arab Liga tagja. Az OIC tagja. |
77. | Lengyelország | 1988. 12.14. | Igen | Az Európai Unió tagja. |
78. | Botswana | 1988. 12.19. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. A Nemzetközösség tagja. |
79. | Nepál | 1988. 12.19. | Nem | |
80. | Burundi | 1988. 12.22. | Nem | Az Afrikai Unió tagja. |
81. | Közép-afrikai Köztársaság | 1988. 12.23. | Nem | Az Afrikai Unió tagja. Az OIC megfigyelő státuszú tagja. |
82. | Bhután | 1988. 12.25. | Nem | |
83. | Ruanda | 1989. 01.02. | Nem | Az Afrikai Unió tagja. A Nemzetközösség tagja. |
84. | Etiópia | 1989. 02.04. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. |
85. | Irán | 1989. 02.04. | Igen | Az OIC tagja. |
86. | Benin | 1989. 05. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. Az OIC tagja. |
87. | Egyenlítői-Guinea | 1989. 05. | Nem | Az Afrikai Unió tagja. |
88. | Kenya | 1989. 05. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. A Nemzetközösség tagja. |
89. | Vanuatu | 1989. 08. 21. | Igen | A Nemzetközösség tagja. A Csendes-óceáni Fórum tagja. |
90. | Fülöp-szigetek | 1989. 09. | Igen | |
91. | Szváziföld | 1991. 08. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. A Nemzetközösség tagja. |
92. | Kazahsztán | 1992. 04. 06. | Igen | Az OIC tagja. |
93. | Azerbajdzsán | 1992. 04. 15. | Igen | Az OIC tagja. |
94. | Türkmenisztán | 1992. 04.17. | Igen | Az OIC tagja. |
95. | Grúzia | 1992. 04. 25. | Igen | |
96. | Bosznia-Hercegovina | 1992. 05. 27. | Igen | Az OIC megfigyelő státuszú tagja. |
97. | Tádzsikisztán | 1994. 04. 02. | Igen | Az OIC tagja. |
98. | Üzbegisztán | 1994. 09. 25. | Igen | Az OIC tagja. |
99. | Pápua Új-Guinea | 1994. 10. 04. | Igen (2004. október 4. óta | A Nemzetközösség tagja. A Csendes-óceáni Fórum tagja.Az ASEAN megfigyelő státuszú tagja. |
100. | Dél-afrikai Köztársaság | 1995. 02. 15. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. A Nemzetközösség tagja. |
101. | Kirgizisztán | 1995. 11. | Igen | Az OIC tagja. |
102. | Malawi | 1998. 10.23. | Igen 2011. 04. 19. óta | Az Afrikai Unió tagja. A Nemzetközösség tagja. |
103. | Kelet-Timor | 2004. 03. 01. | Igen | Az ASEAN megfigyelő státuszú tagja. A Csendes-óceáni Fórum megfigyelő státuszú tagja. |
104. | Paraguay | 2005. 03. 25. | Igen | |
105. | Montenegró | 2006. 07. 25. | Igen | Az Európai Unió tagjelöltje. |
106. | Costa Rica | 2008. 02. 05. | Igen | |
107. | Libanon | 2008. 11. 30. | Igen | Az Arab Liga tagja. Az OIC tagja. A dátum az elismerés első hivatalosan igazolt dátuma. Az UNESCO listáján 1989-ben kiadott Palesztinát elismerő államok listáján szerepel ugyan Libanon is, de dátum nélkül. Az első hivatalosan megerősített dátum, melyben Libanon elismerte Palesztina függetlenségét 2008-ból való. 1989 és 2008 között is diplomáciai kapcsolatban állt a két állam egymással, de erről nem volt hivatalosan elismert adat. A palesztin nagykövetség Bejrútban csak 2011. augusztus 16-án nyílt meg |
108. | Elefántcsontpart | 2008. | Igen | Az OIC tagja. Az Afrikai Unió tagja. |
109. | Venezuela | 2009. 04. 27. | Igen | Az Arab Liga megfigyelő státuszú tagja. |
110. | Dominikai Köztársaság | 2009. 07. 15. | Igen | |
111. | Brazília | 2010. 12. 01. | Igen | Az Arab Liga megfigyelő státuszú tagja. |
112. | Argentína | 2010. 12. 06. | Igen | |
113. | Bolívia | 2010. 12. 17. | Igen | |
114. | Ecuador | 2010. 12. 27. | Igen | |
115. | Chile | 2011. 01. 07. | Igen | |
116. | Guyana | 2011. 01. 13. | Igen | Az OIC tagja. A Nemzetközösség tagja. A Karib-tengeri Közösség tagja. |
117. | Peru | 2011. 01. 24. | Igen | |
118. | Suriname | 2011. 02. 01. | Nem | Az OIC tagja. A Karib-tengeri Közösség tagja. |
119. | Uruguay | 2011. 03. 15. | Igen | |
120. | Lesotho | 2011. 06. 06. | Nem | Az Afrikai Unió tagja. A Nemzetközösség tagja. |
121. | Szíria | 2011. 07. 18. | Igen | Az Arab Liga tagja. Az OIC tagja. |
122. | Libéria | 2011. 07. | Nem | Az Afrikai Unió tagja. |
123. | Salvador | 2011. 08. 25. | Igen | |
124. | Honduras | 2011. 08. 26. | Igen | |
125. | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | 2011. 08. 30. | Igen | A Nemzetközösség tagja. A Karib-tengeri Közösség tagja. |
126. | Belize | 2011. 09. 09. | Igen | A Nemzetközösség tagja. A Karib-tengeri Közösség tagja. |
127. | Dominikai Közösség | 2011. 09. 19. | Igen | A Nemzetközösség tagja. A Karib-tengeri Közösség tagja. A Dominikai Közösség a Bolivarista Szövetség Amerikánk Népeiért mozgalom egyik tagja, mely szervezet 2011. szeptember 9-én támogatta Palesztina teljes jogú ENSZ tagságát. |
128. | Dél-Szudán | 2011. 09. 21. | Igen | Az Afrikai Unió tagja. |
129. | Antigua és Barbuda | 2011. 09. 22. | Nem | A Nemzetközösség tagja. A Karib-tengeri Közösség tagja. |
130. | Grenada | 2011. 09. 25. | Igen | A Nemzetközösség tagja. A Karib-tengeri Közösség tagja. |
131. | Izland | 2011. 11. 29. | Igen | Az Európai Unió tagjelöltje. |
132. | Thaiföld | 2012. 01. 18. | Igen | Az OIC megfigyelő státuszú tagja. |
133. | Guatemala | 2013. 04. 09. | Nem | |
134. | Haiti | 2013. 09. 27. | Igen | A Karib-tengeri Közösség tagja. |
135. | Svédország | 2014. 10. 30. | Igen | Az Európai Unió tagja. |
136. | Saint Lucia | 2015. 09. 15. | Igen | A Nemzetközösség tagja. A Karib-tengeri Közösség tagja. |
137 | Kolumbia | 2018. 08. 03. | Igen | |
138 | Saint Kitts és Nevis | 2019. 07.30. | Igen | A Nemzetközösség tagja. A Karib-tengeri Közösség tagja. |
= Palesztinával diplomáciai kapcsolatot is kialakító államok |
Állam | Elismerés dátuma | Diplomáciai kapcsolat | Megjegyzések | |
---|---|---|---|---|
1. | Nyugat-Szahara | 1988. 11.15. | Nem | Az Afrikai Unió tagja. Az OIC tagja. |
2. | Vatikán | 2013. 02. | Igen |
Palesztinát a következő 55 ország nem ismerte el hivatalosan önálló államnak. Az 56 országból 33 azonban bizonyos fokú diplomáciai kapcsolatban áll Palesztinával.
= Palesztinával diplomáciai jellegű kapcsolatotban álló államok, államelismerés nélkül |
Állam | Hivatalos álláspont | Diplomáciai kapcsolat | Megjegyzések | |
---|---|---|---|---|
1. | Amerikai Egyesült Államok | 2011. szeptember 21-i beszédében, melyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának gyűlésén mondott, Barack Obama, amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok viszonya Palesztinával szemben nem változott. Obama kijelentette, hogy „A békét a palesztinok és az izraeliek között csak ők maguk tudják megteremteni”. Obama figyelmeztette Mahmúd Abbász palesztin elnököt arra, hogy szükség esetén az Egyesült Államok élni fog vétójogával a Biztonsági Tanácsban, mivel úgy véli, hogy Palesztinának egyelőre a megfigyelő szerep a megfelelő, továbbra sem támogatja az Egyesült Államok az ország teljes jogú ENSZ tagságát. |
Igen | Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja. A Csendes-óceáni Közösség tagja. |
2. | Andorra | 2011 januárjában az andorrai parlament kijelentette, hogy a palesztin lakosságnak joga van az önrendelkezésre. | Nem | |
3. | Ausztrália | Ausztrália a két államiság támogatója, de eddig az elismerés esetleges negatív hatásai miatt nem ismerte az államot, bár diplomácia kapcsolatban áll vele. Julia Gillard, ausztrál miniszterelnök kijelentette, hogy Ausztrália már régóta azon az állásponton van, hogy a kérdést tárgyalóasztal mellett kell eldöntenei, a palesztin embereknek joga van az önrendelkezésre, míg Izrael államnak joga van a területi integritáshoz. |
Igen | A Nemzetközösség tagja. A Csendes-óceáni Fórum tagja. A Csendes-óceáni Közösség tagja. |
4. | Ausztria | Ausztria teljes diplomáciai kapcsolatban áll Palesztinával 1978. december 13-a óta, mióta megnyílt a palesztin nagykövetség Bécsben. 2011 júniusában Michael Spindelegger, osztrák miniszterelnök kijelentette, hogy Ausztria az állam elismerésével megvárja az Európai Unió hivatalos állásfoglalását. Ausztria szerepelt az UNESCO 1988. december 14-én kiadott listáján azon államok között, melyek elismerték a palesztin állam függetlenségét, de később törölték a listáról. |
Igen | Az Európai Unió tagja. |
5. | Bahama-szigetek | A Bahama-szigetek nem foglalt még állást hivatalosan az elismerés kérdésében. Mint a Karib-tengeri Közösség tagja – mely együtt dönt fontosabb külpolitika kérdésekben – a két államiságot pártfogolja nemzetközileg rögzített határvonalakkal. 2011 márciusában a Bahama-szigetek új izraeli nagykövete óva intette az országot, hogy elismerjék Palesztina függetlenségét, anélkül, hogy előtte konzultáltak volna Izraellel. |
Nem | A Nemzetközösség tagja. A Karib-tengeri Közösség tagja. |
6. | Barbados | Barbados nem foglalt még állást hivatalosan az elismerés kérdésében. Mint a Karib-tengeri Közösség tagja – mely együtt dönt fontosabb külpolitika kérdésekben – a két államiságot pártfogolja nemzetközileg rögzített határvonalakkal. |
Nem | A Nemzetközösség tagja. A Karib-tengeri Közösség tagja. |
7. | Belgium | Belgium az állam elismerésével megvárja az Európai Unió hivatalos állásfoglalását 2011. július 15-én a belga parlament elfogadta azt a javaslatot, hogy el fogják ismerni Palesztina államiságát, de csak az 1967-es államhatárokkal. |
Igen | Az Európai Unió tagja. |
8. | Dánia | Dánia a palesztin állam létrejöttének egyik leginkább elkötelezett híve. A 2011-es dán parlamenti választás során az ellenzék javasolta, hogy Dánia ismerje el a palesztin államot. Lene Espersen, dán miniszterelnök és kormánya bár támogatja a palesztinok önrendelkezési jogát figyelmeztetett, hogy az öncélúan kikiáltott függetlenség elismerésének több lehet a negatív hozadéka Dánia részére, mint a haszna. Dánia egyelőre tárgyalásokat folytat az Európai Unió többi tagországával és ha közös megegyezésre jutnak, akkor együtt fogják elismerni a palesztin államot. |
Igen | Az Európai Unió tagja. |
9. | Dél-Korea | A dél-koreai parlament nem ismerte el Palesztina függetlenségét. | Igen | |
10. | Egyesült Királyság | Az Egyesült Királyság bejelentette 2011 szeptemberében, hogy el fogja ismerni a palesztin államot, de egyelőre csak az ENSZ megfigyelő tisztjében fogja elfogadni. Nem zárkóztak el azonban attól, hogy később a teljes tagságot is támogassák. | Igen | Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja. Az Európai Unió tagja. A Nemzetközösség tagja. A Csendes-óceáni Közösség tagja. |
11. | Eritrea | Isaias Afewerki, eritreai elnök bejelentette, hogy országa nem támogatja a függetlenséget. Szerinte a két államiság a jelenlegi feltételek között nem működőképes. A palesztin népnek joga van az önrendelkezéshez, de nem a Gázai-övezetben és Ciszjordániában. a megoldás az eritreai kormány szerint, ha Izrael kivonul a Jordániával határos területekről, ahol a jordániai és palesztin népesség összeolvadva alkothat új államot. |
Igen | Az Afrikai Unió tagja. |
12. | Észtország | Miután találkozott Riyad al-Malki-val 2010 júniusában Urmas Paet, észt miniszterelnök bejelentette, hogy Észtország támogatja a két állam létrejöttét a térségben. | Igen | Az Európai Unió tagja. |
13. | Fidzsi-szigetek | A Fidzsi-szigetek nem kíván állást foglalni a palesztin-izraeli konfliktus terén, az ENSZ döntéshozatalára vár. | Nem | A Nemzetközösség tagja. A Csendes-óceáni Fórum tagja. A Csendes-óceáni Közösség tagja. |
14. | Finnország | Alexander Stubb, finn miniszterelnök 2010 decemberében azt nyilatkozta, hogy :"Nem hinném, hogy eljött az elismerés ideje. A legfontosabb, hogy megőrizhessük a békét a térségben." 2011 áprilisában viszont Stubb megerősítette, hogy országa támogatja a Palesztin Nemzeti Hatóságot az önálló állammá válásban. |
Igen | Az Európai Unió tagja. |
15. | Franciaország | Nicolas Sarkozy, francia miniszterelnök bejelentette, hogy Franciaország a két állam pártján van, melyek egymás mellett létezhetnének, békében, nemzetközileg rögzített határvonalakkal elválasztva egymástól. Sarkozy bejentette 2011 májusában, hogy ha az Izraellel zajló tárgyalások nem vezetnek eredményre és nem születik megállapodás Izrael állam és a palesztin hatóságok között, akkor Franciaország el fogja ismerni Palesztina függetlenségét és támogatja az ország teljes jogú ENSZ tagságra vonatkozó igényét is. | Igen | Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja. Az Európai Unió tagja. A Csendes-óceáni Közösség tagja. |
16. | Görögország | Karolos Papoulias, görög elnök azt nyilatkozta, hogy Görögország támogatja, hogy Izrael állam mellett létrejöjjön egy önálló palesztin állam is. A régóta fennálló arab-izraeli konfliktusban Görögország az összes európai uniós tagállamnál jobban támogatja az arab felet és távolságtartó politikát folytat Izraellel szemben. A palesztin hatóságokkal a diplomácia kapcsolatokat már 1981-ben, az önálló állam kikiáltása előtt felvette Görögország, míg Izrael állammal csak 1990-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatot és ma is csak konzulátusi jelleggel működik, izraeli nagykövetség nincs Görögországban. |
Igen | Az Európai Unió tagja. |
17. | Hollandia | Uri Rosenthal, holland miniszterelnök 2011 júniusában bejelentette, hogy Hollandai nem fogja támogatni a palesztin függetlenséget az ENSZ-ben. Hollandia elutasítja a függetlenség egyoldalú kikiáltását és további tárgyalásokat sürget az izraeli és palesztin hatóságok között és csak a kétoldalúan támogatott függetlenség mellé fog állni. |
Igen | Az Európai Unió tagja. |
18. | Horvátország | Horvátország 2011 márciusában lépett diplomáciai kapcsolatba Palesztinával. Jadranka Kosor, horvát miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya a két államiság, Izrael és Palesztina mellett foglal állást. | Igen | Az Európai Unió tagja. |
19. | Írország | Az ír kormány 2011 januárjában a palesztin külképviseletet Dublinban nagykövetséggé nyilvánította. Márciusban Eamon Gilmore, ír miniszterelnök bejelentette, hogy Írország a függetlenséget pártolja és, hogy ő személy szerint reméli, hogy ezt még az ő hivatali ideje alatt meg is teheti az ország. |
Igen | Az Európai Unió tagja. |
20. | Izrael | |||
21. | Jamaica | Mint a többi Karib-tengeri közösségi tagállam, Jamaica is a két államiság mellett foglal állást. | Nem | A Nemzetközösség tagja. A Karib-tengeri Közösség tagja. |
22. | Japán | Japán a két államiságot támogatja és bízik a helyzet stabilizálódásában és a palesztin állam minél előbbi létrejöttének lehetőségében. Bejelntették, hogy Japán nem támogat semmiféle változtatást az 1967-es határokhoz képest és nem fogadja el Kelet-Jeruzsálem izraeli bekebelezését sem. |
Igen | |
23. | Kamerun | Kamerun hivatalosan a két államiságot pártfogolja. Az országot az 1980'-as évek közepe óta erős gazdasági szálak fűzik Izraelhez Kamerun az Iszlám Konferencia Szervezetének két tagországa közül az egyik, amelyik még enm ismerte el Palesztina függetlenségét. Ezt a tényt, főleg az arab országok Izrael befolyásának tudják be és emiatt nem is állnak gazdasági együttműködésben az országgal Netanyahu izraeli miniszterelnök arra kérte Paul Biya kameruni elnököt, hogy az ENSZ Közgyűlésen, ahol Palesztina teljes jogú ENSZ tagságáról fognak szavazni, ne támogassa azt. |
Igen | Az Afrikai Unió tagja. Az OIC tagja. |
24. | Kanada | Kanada támogatja egy önálló palesztin állam létrejöttét, de csak ha békés, tárgyalásos úton jön az létre A kanadai Harper-adminisztrációt erős gazdasági szálak fűzik Izraelhez. 2011 júliusában John Baird, kanadai miniszterelnök kijelentette: A mi hozzáállásunk a kérdéshez nem változott. A helyzet feloldásához egyetlen utat látunk. A térségben két államnak kell létrejönnie, egy zsidó államnak és egy palesztin államnak. Ez utóbbinak azonban egy demilitarizált övezetben kell létrejönnie. |
Igen | A Nemzetközösség tagja. |
25. | Kiribati | A Csendes-óceáni Közösség szeptember elején Wellingtonban tartott közgyűlése után Kiribati miniszterelnöke bejelentette, hogy országa támogatja Palesztina függetlenségét. | Nem | A Nemzetközösség tagja. A Csendes-óceáni Fórum tagja. A Csendes-óceáni Közösség tagja. |
26. | Lettország | Lettország a két államiság mellett foglalt állást. | Igen | Az Európai Unió tagja. |
27. | Liechtenstein | Liechtenstein külkapcsolatai viszonylag korlátozottak, az ország külügyeit lényegében Svájc intézi. Liechtenstein azonban úgy tűnik, hogy a két államiságot pártolja. |
Nem | |
28. | Litvánia | Mint az Európai Unió tagállamainak zöme Litvánia is a két állam mellett foglal állást. | Igen | Az Európai Unió tagja. |
29. | Luxemburg | A Jean Asselborn, luxemburgi államfővel 2011 márciusában készült interjú után – mely a Jerusalem Postban jelent meg – Izrael Luxemburgot az EU-tagországok közül a legkevésbé barátságosnak könyvelte el. Luxemburg támogatja palesztin állam függetlenségi törekvésit és támogatja a teljes jogú ENSZ-tagság iránti kérelmüket is. |
Igen | Az Európai Unió tagja. |
30. | Észak-Macedónia | Nikola Poposki, macedón miniszterelnök bejelentette, hogy országa viszonyulása a palesztin államiság elismeréséhez az Európai Unió állásfoglalásától függ. | Nem | Az Európai Unió tagjelöltje. |
31. | Marshall-szigetek | A Marshall-szigetek hivatalos álláspontja a palesztin kérdésben nem ismert. Mivel az állam erősen kötődik az Amerikai Egyesült Államokhoz és külpolitikailag erősen korlátozott, nem valószínű, hogy a közeljövőben elismernék a függetlenséget. | Nem | A Csendes-óceáni Fórum tagja. A Csendes-óceáni Közösség tagja. |
32. | Mexikó | Mexikó a két állam mellett foglal állást. | Igen | |
33. | Mianmar | Mianmar Szingapúr mellett az el nem kötelezett országok azon kettő tagja közé tartozik, melyek nem ismerték el a függetlenséget. A mianmari kormányzat bejelentette, hogy a két állam létrehozásának pártján áll, melyek között nemzetközileg elismert határok húzódnak. |
Nem | |
34. | Mikronézia | Bár a Mikronéz szövetségi államok elismeri a palesztin lakosság önrendelkezésez fűződő jogát, Izrael következetes támogatói közé tartozik, ezért nem valószínű, hogy a közeljövőben elismerné Palesztinát. | Nem | A Csendes-óceáni Fórum tagja. A Csendes-óceáni Közösség tagja. |
35. | Moldova | Moldova igyekszik semleges álláspontot képviselni külpolitikájában, így a palesztin kérdésben is. | Igen | |
36. | Monaco | Monaco hivatalos álláspontja a palesztin kérdésben nem ismert. Mivel az ország külpolitikájában erősen kötődik Franciaországhoz, feltehetően annak megfelelően fog állást foglalni a kérdésben. | Nem | |
37. | Nauru | A Csendes-óceáni Közösség szeptember elején Wellingtonban tartott közgyűlése után Kieren Keke, naurui miniszterelnök bejelentette, hogy országa támogatja Palesztina lakóinak jogát az önrendelkezésre. | Nem | A Nemzetközösség tagja. A Csendes-óceáni Fórum tagja. A Csendes-óceáni Közösség tagja. |
38. | Németország | Angela Merkel, német kancellár 2011 áprilisában a palesztin függetlenség kikiáltását egyoldalúnak nevezte és kitartott amellett, hogy Németország nem fogja addig elismerni Palesztina függetlenségét, amíg azt nem tárgyalták meg kellőképpen Izraellel és nem hoztak közös döntést az ügyben. Azt is nyilatkozta, hogy "Németország a két államiság pártján van. El szeretnénk ismerni Palesztinát. A tárgyalásoknak minél előbb el kell kezdődnie a két fél között". A Német Demokratikus Köztársaság 1988. november 18-án elismerte Palesztina függetlenségét, de az NSZK nem és a két Németország egyesítése után sem. |
Igen | Az Európai Unió tagja. |
39. | Norvégia | Norvégia az Oslóban levő palesztin képviseletet 2010 decemberében nagykövetséggé nyilvánította és Palesztina közel jövőben való elismeréséről nyilatkozott a norvég kormány. | Igen | |
40. | Olaszország | Silvio Berlusconi, olasz miniszterelnök 2011 májusában azt nyilatkozta, hogy Olaszország nem fogja az egyoldalú függetlenséget elismerni. Az Izrael állam elismerésének jubileumán Rómában tartott ünnepség során Izraelt a Közel-Kelet egyetlen valódi demokráciájának nevezte és biztosította Izraelt, hogy Olaszország továbbra is kiáll mellette és speciális helyzete mellett. Biztosította Izrael államot, hogy országa, akár az EU ellenében is támogatni fogja. Ugyanezen év májusában kijelentette, hogy: "Nem hisszük, hogy a függetlenség egyoldalú kikiáltásának elismerése segíteni a béke megőrzésében. Hiszem, hogy a békét csak a tárgyalások folytatása után kétoldalúan kialakított megállapodás hozhatja meg." |
Igen | Az Európai Unió tagja. |
41. | Örményország | Nabil Shaath, a Fatah képviselője 2011. június 20-án találkozott Eduard Nalbandyan, örmény kormányfővel, aki biztosította róla, hogy Örményország a függetlenség elismerése mellett foglal állást. Ezután bejelentette, hogy tudomására jutott, hogy a közeljövőben több állam is a függetlenség elismerésére készül és bízik benne, hogy Örményország lesz az első. Az örmény kormányzat részéről nem történt semmilyen nyilatkozattétel. Sokan a palesztin-izraeli helyzetet hasonlónak írják le az Örményország és Hegyi-Karabah helyzetéhez és az örmény elismerés precedenst teremthet az önrendelkezés jogának elismerésére ott is. |
Igen | |
42. | Palau | A Csendes-óceáni Közösség szeptember elején Wellingtonban tartott közgyűlésén a tagállamok megegyeztek, hogy a két államiságot támogatják. Mivel azonban az állam erősen kötődik az Amerikai Egyesült Államokhoz és külpolitikailag erősen korlátozott, nem valószínű, hogy a közeljövőben elismernék a függetlenséget. | Nem | A Csendes-óceáni Fórum tagja. A Csendes-óceáni Közösség tagja. |
43. | Panama | Panama még nem nyilatkozott, hogy mi az álláspontja a palesztin kérdésben. Ricardo Martinelli, panamai elnök mindenesetre kiállt Izrael állam mellett az ENSZ-ben és a többi latin-amerikai állammal ellentétben nem ismerte el Palesztina függetlenségét. |
Nem | |
44. | Portugália | 2011 februárjában több, kisebb portugál parlamenti párt erősen szorgalmazni kezdte, hogy Portugália ismerje el Palesztinát. A portugál kormányzat nem zárkózik el az elismeréstől, de tart attól, hogy az milyen hatással lesz Izrael állam nemzetbiztonságára. Mint azt Paulo Portas, portugál miniszterelnök kijelentette : "Mi mindent megteszünk, hogy Palesztina minél előbb önálló állammá válhasson. De minden olyan intézkedést igyekszünk elkerülni, amelyek veszélyeztethetnék Izrael állam biztonságát." |
Igen | Az Európai Unió tagja. |
45. | Salamon-szigetek | A Csendes-óceáni Közösség szeptember elején Wellingtonban tartott közgyűlése után Peter Shannel Agovaka, Salamon-szigeteki miniszterelnök bejelentette, hogy országa támogatja Palesztina függetlenségét és teljes jogú ENSZ tagságát is. Bejelentette továbbá, hogy a következő kormányülés után fogják hivatalosan elismerni a független palesztin államot. | Nem | A Nemzetközösség tagja. A Csendes-óceáni Fórum tagja. A Csendes-óceáni Közösség tagja. |
46. | Szamoa | Tuilaepa Aiono Sailele Malielegaoi szamoai miniszterelnök bejelentette, hogy országa a két államiság mellett foglal állást. | Nem | A Nemzetközösség tagja. A Csendes-óceáni Fórum tagja. A Csendes-óceáni Közösség tagja. |
47. | San Marino | San Marino külkapcsolatai korlátozottak és jelenleg nem áll semmilyen kapcsolatban sem Palesztinával. A San Marino-i kormányzat jó kapcsolatokat ápol Izraellel. |
Nem | |
48. | Spanyolország | A spanyol parlament 2011 júliusában elfogadta, hogy el fogják ismerni Palesztinát államnak az 1967-es államhatárokon belül. Bár az elismerést szeptemberig tervezte a spanyol kormányzat végül elhalasztották, hogy az Európai Unió többi tagállamával együtt hozzanak majd közös döntést az elismerést illetően. |
Igen | Az Európai Unió tagja. |
49. | Svájc | Svájc a hagyományosan semlegességi politikára hivatkozva nem foglalt állást a palesztin ügyben. Az ügy felmerült a svájci parlament 2010. augusztus 16-i ülésén, de nem változtak az álláspontok, a képviselők zöme nem foglalt állást az ügyben. | Igen | |
50. | Szingapúr | Szingapúr eddig nem ismerte el a függetlenséget és nem is tervez változtatni álláspontján, ami feltehetően az Izraellel ápolt jó viszonynak köszönhető. | Nem | A Nemzetközösség tagja. |
51. | Szlovénia | Danilo Türk, szolvén elnök szerint : „Az idő, hogy palesztin és izraeli emberek békében éljenek két külön államban egymás mellett végre elérkezett.” Samuel Zbogar, szlovén miniszterelnök júniusban bejelentette, hogy kormánya megtette az első lépéseket az elismerés felé, de tart tőle, hogy az elismerés elszeparálhatja Szlovéniát az ENSZ-ben. Továbbá bejelentette, hogy Szlovénia nem fog várni az EU többi tagjának közös nyilatkozatára, mivel szerinte annak kinyilvánítása kétes. |
Igen | Az Európai Unió tagja. |
52. | Tonga | A Csendes-óceáni Közösség szeptember elején Wellingtonban tartott közgyűlése után a Palesztin Felszabadítási Szervezet bejelentette, hogy Tonga támogatja Palesztina függetlenségét. | Nem | A Nemzetközösség tagja. A Csendes-óceáni Fórum tagja. A Csendes-óceáni Közösség tagja. |
53. | Trinidad és Tobago | Mint a Karib-tengeri Közösség tagja – mely együtt dönt fontosabb külpolitikai kérdésekben – a két államiságot pártfogolja nemzetközileg rögzített határvonalakkal. | Nem | A Nemzetközösség tagja. A Karib-tengeri Közösség tagja. |
54. | Tuvalu | Nem | A Nemzetközösség tagja. A Csendes-óceáni Fórum tagja. A Csendes-óceáni Közösség tagja. | |
55. | Új-Zéland | Új-Zéland a béke megőrzése érdekében a két államiságot támogatja. Az új-zélandi külpolitika nem kifejezetten az újonnan létrejövő államok elismerésére igyekszik, inkább cselekvések révén nyilvánul meg, nem pedig hivatalos nyilatkozatok formájában. Ez Palesztina esetében azt jelentené, hogy az akkreditált képviseleteinek adna diplomáciai státuszt. |
Igen | A Nemzetközösség tagja. A Csendes-óceáni Fórum tagja. A Csendes-óceáni Közösség tagja. |
Palesztinának mindenképp fontos a saját államiság nemzetközi elismertségének kivívása ezért nem igyekszik a nemzetközileg nem elismert államokkal kapcsolatba kerülni, mivel így állást foglalva bizonyos államokat maga ellen fordíthatna. Épp ezért a Palesztin Nemzeti Hatóság nem áll diplomáciai kapcsolatban a következő államokkal és nem is ismeri el egyiket sem: Abházia, Dél-Oszétia, Dnyeszter Menti Köztársaság, Észak-Ciprus, Koszovó, Tajvan, Szomáliföld.
Új-Zéland társult államai csak nagyon korlátozott mértékű külkapcsolatokkal rendelkeznek és egyikük, a Cook-szigetek és Niue sem áll diplomáciai kapcsolatban Palesztinával, ahogy a bizonytalan államiságú Máltai lovagrend sem.
Szervezet | |
---|---|
ENSZ | Palesztina 1974 óta az ENSZ megfigyelő státuszú tagja. A teljes tagság iránti kérelmét mindeddig elutasították, mivel a ENSZ Biztonsági Tanácsának csak kettő állandó tagja (Kína és Oroszország) ismerte el független államnak, a másik három tag (Franciaország, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok) nem. Ez utóbbi nemrég kijelentette, hogy továbbra is csak megfigyelő státuszban szeretné látni Palesztinát a szervezetben és szükség szerint élni is fog vétójogával.
|
EU | Jelenleg csak azok az EU-tagok ismerték el Palesztina függetlenségét, melyek még az EU-ba való bekerülésük előtt tették ezt meg. Ezek zömmel a volt keleti-blokk országai, melyek a Palesztinával való szolidaritást vállalva ismerték el a függetlenséget még 1988-ban.
2009 decemberében az Európa Tanács megfogalmazta, hogy az izraeli-palesztin kérdés az egyik legfontosabb külpolitikai kérdése az EU-nak.
Az Európai Unió a két állam elvén van és nem fogad el változásokat az 1967-es határokhoz képest. Az EU hivatalos álláspontja szerint a Palesztin állam fővárosa Jeruzsálem.
Jelenleg az Európai Unió a palesztinok függetlenségét támogató szervezetek közül a legjelentősebb.
Az Európai Unió támogatja Palesztina függetlenségét, de a teljes ENSZ tagság iránti igényét a tagállamok zöme nem.
Az Európai Unió korábban nem szocialista államberendezkedésű államai közül először Svédország ismerte el a függetlenséget, 2014. október 30.-án.
|
Afrikai Unió | Az Afrikai Unió nem alakított ki egységes álláspontot az elismerés kérdésében, az egyes tagállamok maguk döntenek a kapcsolatfelvétel mellett.
Jelenleg a tagállamok zöme elismeri Palesztinát független államnak, csak kettő tagállam nem.
Kamerun nagyon szoros gazdasági kapcsolatokban áll Izraellel, ennek tudható be a elismerés hiánya. Az ország hivatalosan a két állam elve alapján függetlenség-párti, de az izraeli befolyás miatt az államnak mér eddig is több problémája volt az Iszlám Konferencia Szervezetének tagjaival.
Eritrea szerint a két állam esete a jelenlegi formában nem fog működni, ezért nem támogatja Palesztina függetlenségét.
|
Arab Liga | Az Arab Liga nem alakított ki egységes álláspontot az elismerés kérdésében, az egyes tagállamok maguk döntenek a kapcsolatfelvétel mellett. Ennek ellenére az Arab Liga a függetlenség leglelkesebb támogatója, a tagállamok zöme már 1988-ban elismerte a függetlenséget és mára a szervezet minden tagja és Eritrea kivételével a megfigyelők is valamennyien elismerték a függetlenséget.
|
OIC | Az Iszlám Konferencia Szervezete nem alakított ki egységes álláspontot az elismerés kérdésében, az egyes tagállamok maguk döntenek a kapcsolatfelvétel mellett. Az OIC is erősen függetlenség-párti szervezet, mára a teljes jogú tagok közül csak Kamerun nem ismerte el a függetlenséget.
|
Nemzetközösség | Palesztina már jelezte csatlakozási igényét a Nemzetközösségbe. Eddig azonban a tagállamok egy része (19 állam) még nem lépett diplomáciai kapcsolatba az országgal.
|
Karib-tengeri Közösség | A Karib-tengeri Közösség a két állam elvét támogatja, nemzetközileg rögzített határokkal.
A Közösség azonban a tagállamokra bízza az elismerés és a diplomáciai kapcsolat felvételének dátumát és eddig még 9 tagország nem élt ezzel.
|
Csendes-óceáni Fórum | A Csendes-óceáni Fórum tagállamai a szeptember elején Wellingtonban tartott közgyűlésen megállapodtak, hogy támogatják Palesztina függetlenségét és a két államiság mellett foglalnak állást. A Fórum 16 tagállamából azonban az Amerikai Egyesült Államokkal szoros kapcsolatot tartó, korlátozott külügyi függetlenséggel bíró három állam (Marshall-szigetek, Mikronézia, Palau) valószínűleg nem fogja a közeljövőben elismerni Palesztina függetlenségét. Új-Zéland két társult államának a Cook-szigeteknek és Niuénak az álláspontja nem ismert, de mivel ezen államok nagyon korlátozott külkapcsolatokkal rendelkeznek, igen valószínűtlen, hogy a közeljövőben nyilatkozatot tegyenek.
A Közösség a tagállamokra bízza az elismerés és a diplomáciai kapcsolat felvételének dátumát.
|