A Pinkakertes világban végtelenül sok olyan szempont létezik, amelyek megérdemlik a feltárást és a megvitatást. Legyen szó a Pinkakertes személyről, témáról, dátumról vagy bármilyen más fogalomról, relevanciája és életünkre gyakorolt hatása nyilvánvalóvá válik, ha mélyebben ásunk a jelentésében és következményeiben. A Pinkakertes eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig nyomot hagyott a társadalomban, a kultúrában és a történelemben, vitákat, elmélkedéseket és elemzéseket generálva, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük jelentőségét. Ebben a cikkben elmélyülünk a Pinkakertes világában, hogy felfedezzük annak számos oldalát, és többet megtudjunk a jelenlegi kontextusunk szerinti jelentéséről.
Pinkakertes (Gaas) | |
Szent Anna-templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Ausztria |
Tartomány | Burgenland |
Rang | Monyorókerék településrésze |
Járás |
|
Alapítás éve | 1221 |
Polgármester | Walter Strobl (ÖVP) |
Irányítószám | 7521 |
Forgalmi rendszám | GS |
Népesség | |
Teljes népesség | |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 209 m |
Terület | 6,82 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 04′ 53″, k. h. 16° 27′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 53″, k. h. 16° 27′ 47″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pinkakertes témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pinkakertes (németül Gaas) egykor önálló község, ma Monyorókerék településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban.
Németújvártól 20 km-re északkeletre, a magyar határ mellett, a Pinka jobb partján fekszik.
A települést 1221-ben "Villa que Kertes vocatur" alakban említik először. Területe már ősidők óta vaslelőhely volt. Itt állt a 12. században épült Kertes vára, melyet 1271-ben említenek a Hermán nembeli Hermán fia János birtokaként. 1369-ben második említésekor, amikor Hermán fia János összes birtokát a várban bírt részével együtt eladta rokonának, Balaj fia Györe mesternek már valószínűleg rom. Feltételezések szerint az egykor itt álló erődítmény része volt a nyugati magyar határt biztosító várrendszernek. Felszíni nyoma nem maradt, valószínűleg a mai zarándoktemplom és az azt övező temető helyén állt. A templom nagy valószínűséggel eredetileg várkápolnaként épült, hiszen a sekrestyéjében található kronogramma szerint már 1155-ben felszentelték a Nagyboldogasszony tiszteletére. A gótikus templomot 1475 és 1524 között építették a 15. század óta búcsújáróhely. 1475-ben IV. Sixtus pápa búcsút biztosított mindazoknak, akik hozzájárultak a templom fenntartásához. A megnagyobbított templomot 1524-ben szentelték fel Mária mennybevételének tiszteletére.
A települést 1369-ben, 1410-ben, 1437-ben és 1458-ban "Kerthes", 1398-ban "Kertyus", 1401-ben "Kertheus", 1447-ben "Kerthews" néven említik a korabeli források. A Polyáni, az Unyani és a Kertesi családok birtoka volt.
Kertes plébániája már 1475-ben létezett. 1538-ban 14 portát számláltak a településen. 1570-ben 15 portájából 12 puszta volt. A falu német neve csak 1698-ban tűnik fel. 1720-ban 22 ház állt itt. 1787-ben 88 házában 507 lakos élt.
Vályi András szerint „ KERTES. Gááz. Mező Város Vas Várm. földes Ura Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pinka vize mellett, Körméndhez más fél mértföldnyire, apátúrsága és az itten tartatni szokott bútsú járások nevezetesítik. Határbéli földgye termékeny, réttye elég van, és jó szénát terem, legelője, fája, és szőleje meg lehetős.”
1828-ban 89 háza volt 566 lakossal.
Fényes Elek szerint „ Kertes, (Gaas), német mv., Vas vmegyében, ut. p. Szombathely. Fekszik a Pinka mellett, 560 kath. lak., paroch. templommal. Határa meglehetős; rétjei jók; bort termeszt és erdeje van. Itt népes bucsujárások szoktak történni. Birja gr. Erdődy.”
1857-ben 85 házat és 470 lakost számláltak a településen.
Vas vármegye monográfiája szerint „ Kertes, búcsújáróhely, a Pinka patak mellett, 115 házzal és 670 németajku r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Pinka-Mindszent, távírója Körmend. Plébániája 1555-ben már virágzott.”
A településnek 1910-ben 719, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Körmendi járásához tartozott. 2001-ben 354 lakosa volt.