A mai világban a Pinkatótfalu minden korosztály és társadalmi réteg számára rendkívül fontos és érdekes téma lett. Akár a Pinkatótfalu-ről beszélünk, mint a történelem kiemelkedő alakjáról, a társadalom vitatott témájáról vagy az emberiség számára jelentős dátumról, jelentősége tagadhatatlan. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Pinkatótfalu hatását és relevanciáját, elemezve a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatásait. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a politikában és a gazdaságban betöltött szerepéig a Pinkatótfalu nagy viták és elmélkedések témájaként emelkedett ki. Részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy jobban megértsük a Pinkatótfalu jelentőségét a mai világban, és azt, hogy hogyan alakította ki gondolkodásunkat és cselekvésünket.
Pinkatótfalu (Winten) | |
Szent József kápolna | |
Közigazgatás | |
Ország | Ausztria |
Tartomány | Burgenland |
Rang | Monyorókerék településrésze |
Járás |
|
Alapítás éve | 1221 |
Polgármester | Walter Strobl (ÖVP) |
Irányítószám | 7521 |
Forgalmi rendszám | GS |
Népesség | |
Teljes népesség | 73 fő |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 223 m |
Terület | 3,72 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 07′, k. h. 16° 26′Koordináták: é. sz. 47° 07′, k. h. 16° 26′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pinkatótfalu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pinkatótfalu (németül: Winten) Monyorókerék településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.
Myonyorókeréktől 2 km-re északnyugatra fekszik.
A települést 1221-ben "Villa Sclavorum" néven említik először. 1297-ben "Tothfolu", 1369-ben és 1496-ban "Touthfalu, Thothfalw", 1489-ben "Locus Lupisdorff supra poss. Thotfalu vocatam versus poss. Zenthkatherina" alakban említik. Ősi szlávok lakta település volt, mely messze megelőzve a horvát betelepülést talán már a magyar honfoglalás előtt is létezett. A monyorókeréki váruradalom része volt.
III. András király 1297-ben más birtokokért cserébe az uradalommal együtt Héderváry Jakab mesternek a Németújvári grófok ősének adományozta. 1369-ben I. Lajos király mint királyi birtokot udvari vitézének, Ellerbach Vilmosnak adta. 1496-ban a monyorókeréki uradalmat Erdődy Bakócz Tamás esztergomi érsek vásárolta meg, majd 1517-ben birtokainak felosztása után a monyorókeréki uradalom unokaöccsének Erdődy Péternek jutott. 1556-ban Erdődy Péter az uradalommal együtt Zrínyi Miklósnak adta zálogba. A Zrínyiek 1613-ig maradtak birtokosai, amikor Erdődy Tamás a birtokot visszaváltotta.
1720-ban 10 portát számláltak a településen. 1787-ben 20 háza és 111 lakosa volt. 1828-ban 19 házában 125 lakos élt. 1857-ben 25 házat és 143 lakost találtak itt.
Vályi András szerint „TÓTFALU. Wieden. Vas Várm. földes Ura Gr. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, 521fekszik Sz. Péterfalvához nem meszsze, mellynek filiája; határja hegyes, fája, legelője, és eladásra módgya van.”
Fényes Elek szerint „Tótfalu, horvát falu, Vas vmegyében, Monyorokkerék mellett, 116 kath. lak. F. u. gr. Erdődy. Ut. post. Szombathely.”
Vas vármegye monográfiája szerint „Tótfalu (Winten), 38 házzal és 199 r. kath. vallású, németajkú lakossal. Postája Monyorókerék, távirója Szombathely. Határában fogják elvezetni a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasútvonalat. Kath. kápolnája 1746-ban épült.”
1910-ben 188, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték. 1971-ben közigazgatásilag Monyorókerékhez csatolták. 2001-ben 80 lakosa volt.