Ma ebben a cikkben a Európa kulturális fővárosa-ről fogunk beszélni. A Európa kulturális fővárosa téma az évek során sok ember érdeklődését és kíváncsiságát váltotta ki. Akár a mai társadalomban betöltött relevanciája, akár a történelemre gyakorolt hatása, akár a jövőre vonatkozó potenciálja, akár egyszerűen csak érzelmi értéke miatt, a Európa kulturális fővárosa olyan téma, amelyet érdemes elemezni és megvitatni. Ebben a cikkben a Európa kulturális fővárosa különböző aspektusait fogjuk feltárni, eredetétől és fejlődésétől az élet különböző területeire gyakorolt hatásáig. Reméljük, hogy ez az olvasmány informatív és gazdagabb mindazok számára, akik szeretnék jobban megérteni a Európa kulturális fővárosa-et.
Európa kulturális fővárosa | |
Díjazott | elsősorban az Európai Unió tagállamainak városai |
Szervezet neve | Európai Unió Tanácsa |
Alapítás éve | 1985. |
Díjátadás | |
Első díjátadás | 1985. |
Legutóbbi díjátadás | 2023. |
Hivatalos weboldal | |
hivatalos oldal | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Európa kulturális fővárosa témájú médiaállományokat. |
Az Európa kulturális fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ezidő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és fejlődésének bemutatására. Számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte.
Az Európa kulturális fővárosa programot Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1983-ban. Javaslatára az Európai Unió Tanácsa eredetileg Európa kulturális városa néven 1985-ben indította útjára a programot, és a görög főváros, Athén kezdte a sort. Azóta a kezdeményezés egyre sikeresebbé vált.
1990-ben útjára indult az Európai Kulturális Hónap program is, ami hasonló a Kulturális Városhoz, de rövidebb ideig tart és kimondottan közép- és kelet-európai országok részére lett kitalálva.
1999-ben keresztelték át a programot az Európa kulturális fővárosa névre, így ezt a címet az írországi Cork városa viselhette először. 2000-ben kivételesen kilenc fővárost választottak. A 2005 és 2019 közötti időszakra új kiválasztási módszert vezettek be: ez alatt az idő alatt minden tagországnak lehetősége lesz arra, hogy egyik városa megkapja a címet. 2007-től kezdve évente két város osztozik a címen.
2006. március 11-én a törökországi Isztambult, a magyarországi Pécset és a németországi Essent választották Európa kulturális fővárosának 2010-re.
2023-ban Temesvár és Elefszína mellett Veszprém (a Balaton régióval) lett Európa kulturális fővárosa.
Jóllehet csak a tagállamok városai kaphatják meg a címet, a Tanács évente még egy nem EU-tag városnak is odaítélheti, amennyiben ezt a javaslatot a Tanácsban egyhangúlag támogatják.
Az aktuális kulturális főváros neve vastagon szerepel a térképen.
A 2010-es kulturális fővárosok egyikét Magyarország városai közül választották ki. A 2004. december 31-ei határidőig tizenegy magyar város adott be pályázatot a címre (Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém), melyek közül a zsűri március 7-én kihirdetett döntésében egyhangú döntéssel továbbjuttatta Egert, Miskolcot és Pécset, egyszerű többséggel pedig Budapestet, Debrecent, Győrt és Sopront. Végül a magyar városok közül a címet Pécs nyerte el 2005. október 19-én. A második helyezett Miskolc, a harmadik Debrecen lett.
Pécs mellett még a németországi Essen és Isztambul volt 2010 hivatalos fővárosa.
Pécs négy fejlesztési kulcsprojekttel készült az eseményre: