Puhatestűek
Ma a Puhatestűek olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki különböző területeken. A politika területétől a tudományig és a technológiáig a Puhatestűek felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét. Ebben a cikkben elemezzük a Puhatestűek következményeit és következményeit, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatását. Különféle nézőpontokat és véleményeket fogunk feltárni az üggyel kapcsolatban, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító áttekintést nyújtsunk erről a nagyon releváns témáról. A Puhatestűek eredetétől egészen fejlődéséig döntő szerepet játszott az emberiség történetében és fejlődésében, és hatása az elkövetkező években is vitatéma lesz.
 | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Közönséges tintahal (Sepia officinalis)
| ||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Osztályok | ||||||||||
| ||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Puhatestűek témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Puhatestűek témájú médiaállományokat és Puhatestűek témájú kategóriát. |
A puhatestűek (Mollusca) az állatok (Animalia) országának egyik törzse.
Az ízeltlábúak után az állatvilág második legnépesebb törzse. Méretük néhány milliméterestől 14 méteresig terjedhet. Jellemzőjük az ízeletlen test, mely három részre osztható: fej – láb – zsigerzacskó. Ez utóbbi választja ki a külső, kemény, kalcium-karbonát alapanyagú héjat. E váz felépítése többé-kevésbé egységes a puhatestűeken belül, és csak ritkán csökevényesedik el.
Rendszerezés
A törzsbe az alábbi osztályok tartoznak:
- Féregcsigák (Aplacophora) osztálya, egyes rendszertanok az önálló Solenogastres és Caudofoveata osztályokra bontja
- Cserepeshéjúak vagy bogárcsigák (Polyplacophora) osztálya
- Maradványcsigák vagy egyteknőjűek (Monoplacophora) osztálya
- Kagylók (Bivalvia) osztálya
- Ásólábúak (Scaphopoda) osztálya
- Csigák (Gastropoda) osztálya
- Fejlábúak (Cephalopoda)
- †Rostroconchia osztály
Anatómia
A puhatestűek elsődlegesen kétoldalian szimmetrikusak, ami ősi (pleziomorf) jelleg, de bizonyos csoportjaik másodlagosan elvesztették ezt a tulajdonságukat. Testük szeldeletlen, habár a Monoplacophora és Polyplacophora csoportokon megfigyelhetők a szeldeltség jeleinek vélhető jegyek.
Testfelépítésük olyannyira eltérő formákat ölt, hogy nehéz olyan közös bélyeget találni, ami e csoportnál fejlődött ki először, és az összes képviselőjüket egyformán jellemzi (szinapomorfia). Több olyan tulajdonság is van azonban, ami egy-egy kivételt leszámítva, általánosságban jól jellemzi a puhatestűeket. Hagyományosan a három fő testtájat, a köpenyt, a fejet és a lábat emelik ki közös tulajdonságként. A köpeny minden puhatestűben megtalálható a test dorzális részén, legfontosabb feladata a szilárd váz vagy tüskék kiválasztása. A terjedelmes, izmos láb is általános, kivéve a féregcsigáknál, ahol redukált vagy teljesen hiányzik, a fejlábúaknál pedig erősen módosult. A fej, és ezzel együtt a radula, a kagylóknál hiányzik. Ezek mellett igaz még, hogy az ivarszervek és a végbélnyílás mindig a köpenyüregbe nyílik, valamint, hogy a testen két pár ventrális idegköteg fut végig.
Vérkeringés
Egyszerű vérkeringési rendszerük van, bár a hajszálrendszer kezdeménye a magasabbrendű puhatestűeknél már kimutatható. Vérük színtelen, kék vagy piros. Szívük egykamrás a pitvarok száma pedig 1, 2 vagy 4 lehet. Kopoltyúval vagy tüdővel (szárazföldi csigák) lélegzenek.
Evolúció
Fosszilis előfordulás
Törzsfejlődés
A puhatestűek nagyobb csoportjainak egymással, valamint a törzs más törzsekkel való rokonsági viszonyai máig tisztázatlanok. Ezek felderítésében a legfontosabb támpontokat a morfológiai és a genetikai vizsgálatok jelentik.
A puhatestűek törzsfejlődését tekintve alapvetően két modern elmélet létezik, az úgynevezett Aculifera- és a Testaria-hipotézis. Az Aculifera-hipotézis szerint a Polyplacophora és az Aplacophora (Solenogastres és Caudofoveata) csoportokkal alkotja az Aculifera kládot, minden más puhatestűt a Conchifera kládba helyez. A Testaria-hipotézis szerint a Polyplacophora távolabb áll a Aplacophora csoporttól, és minden más puhatestűvel együtt a Testaria kládot alkotja. Az alábbi kladogrammok ezen elméleteket szemléltetik:
Aculifera-hipotézis
|
Testaria-hipotézis
|
Egy 2009-es, morfológiai és molekuláris genetikai kutatás úgy találta, hogy a hagyományos Mollusca nem monofiletikus; a Scaphopoda és Bivalvia osztályok különálló, monofiletikus leszármazási vonalakat képviselnek.
Jegyzetek
- ↑ Giribet, G., Okusu, A., Lindgren, A.R., Huff, S.W., Schrödl, M., and Nishiguchi, M.K. (2006. május 1.). „Evidence for a clade composed of molluscs with serially repeated structures: Monoplacophorans are related to chitons”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 103 (20), 7723–7728. o. . DOI:10.1073/pnas.0602578103. PMID 16675549. (Hozzáférés: 2008. szeptember 30.)
- ↑ Ruppert, E.E., Fox, R.S., and Barnes, R.D.. Invertebrate Zoology, 7, Brooks / Cole (2004). ISBN 0030259827
- ↑ Puhatestűek - Kertészeti lexikon. https://www.tuja.hu
- ↑ Sigwart, J.D., and Sutton, M.D. (2007. október 1.). „Deep molluscan phylogeny: synthesis of palaeontological and neontological data”. Proceedings of the Royal Society: Biology 274 (1624), 2413–2419. o. DOI:10.1098/rspb.2007.0701. PMID 17652065.
- ↑ Goloboff, P.A. et al. (2009. április 1.). „Phylogenetic analysis of 73,060 taxa corroborates major eukaryotic groups”. Cladistics 25 (3), 211–230. o. DOI:10.1111/j.1096-0031.2009.00255.x.
Források
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. november 16.)
