Rábaőr
Napjainkban a Rábaőr olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Relevanciájával és változatos fókuszával a Rábaőr a különböző területeken folyó viták és viták döntő pontjává vált. A társadalomra, a gazdaságra és a kultúrára közvetlen hatással lévő Rábaőr-et minden korosztály és háttérrel rendelkező ember közös érdeklődési köreként mutatják be. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Rábaőr hatását, és azt, hogy hogyan alakítja mai világunkat.
| Rábaőr (Oberdrosen) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Rábaszentmárton településrésze |
| Járás | Rábaszentmárton (1971. január 1. – ) |
| Alapítás éve | 1387 |
| Polgármester | Franz Kern (SPÖ) |
| Irányítószám | 8383 |
| Forgalmi rendszám | JE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 270 m |
| Terület | 7,05 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 53′ 15″, k. h. 16° 07′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 15″, k. h. 16° 07′ 07″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rábaőr témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rábaőr (korábban Alsó- és Felső-Strázsa, németül: Oberdrosen) Rábaszentmárton településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
Fekvése
Gyanafalvától 7 km-re délre, a magyar határ mellett fekszik.
Története
A települést 1387-ben "Strason superior et inferior" alakban említik először. Dobra várának uradalmához tartozott. 1387-ben Luxemburgi Zsigmond Dobra várát az uradalommal együtt a Széchy családnak adományozta. A település már ekkor két részből, Alsó- és Felsőstrázsából állt.
1605-ben a Rába völgyével együtt Bocskai hajdúi dúlták fel. 1607-ben a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka lett. 1699-ben egy fél, tíz negyed és 16 nyolcad portával adózott és 9 zsellér is élt a falvakban. 1720-ban 24 házat számláltak a két településen. 1787-ben 60 házában 279 lakos élt. 1830-ban 47 háza volt 330 lakossal. 1857-be 67 házat és 463 lakost számláltak a két településen.
Vályi András szerint "Alsó, Felső Sztrázsa. Két német falu Vas Várm. földes Ura mind a’ kettőnek Gróf Batthyáni Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Német Sz. Mártonynak szomszédságában, mellynek filiáji; határbéli földgyeik meglehetős termésűek."
Fényes Elek szerint "Alsó és Felső Strázsa, két német falu, Vas vgyében, közel a Rábához, 871 kath. lak. Hegyes, sovány határral, fenyvessel. F. u. Gr. Batthyáni. Ut. p. Radkersburg."
Vas vármegye monográfiája szerint "Felső-Strázsa, 81 házzal és 513 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és kevés ág. ev. Postája Rába-Szt.-Márton, távírója Gyanafalva. Földesura a Batthyány-család volt."
1910-ben 486, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték. 1971-ben közigazgatásilag Rábaszentmártonhoz csatolták. 2001-ben 268 lakosa volt.
Nevezetességei
- Szűz Mária-kápolnája 1903-ban épült.
- Fa haranglába.
- Hősi emlékmű.
Jegyzetek
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest 1890)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
Külső hivatkozások
- Rábaőr a dél-burgenlandi települések portálján
- Rábaszentmárton hivatalos oldala
- A burgenlandi települések történeti lexikona PDF
