A mai világban a Sánta Ferenc (hegedűművész, 1945) állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. Akár a társadalomra, akár a munkahelyre, a politikára vagy az emberek magánéletére gyakorolt hatása miatt, a Sánta Ferenc (hegedűművész, 1945) olyan elem, amely ma sem marad észrevétlen. Ahogy a világ fejlődik és a körülmények változnak, a Sánta Ferenc (hegedűművész, 1945) egyre fontosabbá válik, és hatása a mindennapi élet minden területén érezhető. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Sánta Ferenc (hegedűművész, 1945) szerepét és fontosságát, elemezve annak különböző aspektusait, és azt, hogy hogyan hat a társadalom egészére.
Sánta Ferenc | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1945. március 2. (79 éves) Kaposvár |
Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1963–1969) |
Pályafutás | |
Aktív évek | 1958– |
Hangszer | hegedű |
Díjak |
|
Tevékenység | zenész |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ifj. Sánta Ferenc (Kaposvár, 1945. március 2. –) A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, prímás, a Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti vezetője.
Cigányzenész családba született, édesapja, id. Sánta Ferenc elismert, híres cigányzenész volt, de már a dédapja is hegedült, édesanyja Horváth Gizella. Klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, de kilencévesen már apja zenekarában is bemutatkozott. 1952-től a kaposvári zeneiskolában Lehota Dezsőnél tanult hegedülni, és 13 évesen már a Kaposvári Szimfonikus Zenekarban játszott. Két évvel később Gréf Matild szakfelügyelő javaslatára felvételi nélkül bekerült a Pécsi Zeneművészeti Szakközépiskolába. 1963-tól a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult Ney Tibornál, de eközben már országjáró cigányzenész volt, Kovács Apollóniát kísérte. Hegedűművészi és tanári diplomáját 1969-ben szerezte meg.
Első népi zenekarát 1973-ban alakította meg. Cigányzenészként bejárta a világot, de időről időre klasszikus zenét is játszik; pályafutása elején például tagja volt a budapesti Operaház zenekarának, 1969-ben a Göteborgi Szimfonikus Zenekarnak is zenésze volt. Európa szinte minden országában játszott, járt az Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában stb. Alapító tagja volt a 100 Tagú Cigányzenekarnak, jelenleg az 1990-es képek közepén alakult Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti igazgatója és vezető prímása. Magyar nóta- és csárdásfeldolgozások sorát készítette el. Tanított is az OSZK Stúdiójában, ahonnan sok sikeres növendéke került ki.
A Magyar Rádióban már 1972-ben elkészítette első önálló hangfelvételét, és azóta folyamatosan jelennek meg rádiós, televíziós és hanglemez-felvételei. Ezeken és koncertjein a cigányzene klasszikus darabjai mellett – többek között – Johannes Brahms, Liszt Ferenc és Bartók Béla műveit is játssza.
Ifj. Sánta Ferenc nős, felesége Bódi Magdolna, gyermekei Ferenc és Beatrix, mindketten tanult zenészek.
1981-ben megkapta a Magyar Televízió, 1982-ben a Magyar Rádió nívódíját. 1995-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 2002-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2007-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. 2009-ben Prima Primissima díjat kapott, 2011-ben Budapest, 2024-ben pedig Kaposvár díszpolgára lett.