A mai világban a Sarmisegethuza a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma lett. A Sarmisegethuza megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, a szakértők, a szakemberek és a nagyközönség figyelmét, vitát generálva, amelyben többféle nézőpontot mutatnak be és elemeznek a témához kapcsolódó különböző szempontokat. Az idők során a Sarmisegethuza fejlődött, alkalmazkodva a mai világban felmerülő változásokhoz és kihívásokhoz, és befolyása számos szférára kiterjedt, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a szórakoztatásig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Sarmisegethuza legfontosabb aspektusait, megvizsgálva a társadalomra gyakorolt hatását és a mai világban betöltött szerepét.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Sarmisegethuza | |
Ország | Románia |
Terület | 0,1783 km² |
Világörökség-azonosító | 906-001 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 37′ 22″, k. h. 23° 18′ 37″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 22″, k. h. 23° 18′ 37″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarmisegethuza témájú médiaállományokat. |
Sarmisegethusa vagy Sarmizegetusa Regia (királyi rezidencia) régészeti lelőhely, dák erőd és szentélyek romjaiból áll, amelyek a mai Románia területén fekszenek. A dák állam fővárosa és legfontosabb katonai, vallási és politikai központja volt a Római Birodalommal vívott háborúk előtt. A dák erődítmények néven ma a kulturális világörökség része.
A romok Gredistye közelében, Hunyad megyében, Erdélyben találhatók. Valószínűleg az i. e. 1. században építették Burebista dák király uralkodása idején, aki egyesítette az addig különálló dák törzseket, s egy egységes országnak erős fővárost építtetett.