Ma belépünk a Seregháza lenyűgöző világába. A történelem során a Seregháza számtalan ember érdeklődését és kíváncsiságát keltette fel, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a kulturális szférában betöltött jelentősége, akár a mindennapi élet különböző aspektusaiban betöltött jelentősége miatt. Ezzel a cikkel arra törekszünk, hogy a Seregháza-hez kapcsolódó összes szempontot alaposan megvizsgáljuk és elemezzük, az eredetétől a lehetséges jövőbeli következményekig. Ennek számos aspektusában elmélyülünk, feltárva jelentőségét és értékét a jelenlegi kontextusban, azzal a céllal, hogy olvasóinknak teljes és gazdagító képet adjunk erről az izgalmas témáról.
Seregháza (Serdica) | |
Seregháza látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovénia |
Statisztikai régió | Pomurska |
Község | Szarvaslak |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1366 |
Polgármester | Edvard Mihalič |
Irányítószám | 9262 |
Rendszám területkód | MS |
Népesség | |
Teljes népesség | 541 fő (2020. jan. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 240 m |
Terület | 4,99 km² |
Időzóna | UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 45′ 59″, k. h. 16° 01′ 27″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 59″, k. h. 16° 01′ 27″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Seregháza témájú médiaállományokat. |
Seregháza (korábban Szerdicsa, szlovénül: Serdica, vendül Serdiča, németül: Saldinhof) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Szarvaslakhoz tartozik.
Muraszombattól 30 km-re, Felsőlendvától 4 km-re északnyugatra a Vendvidéki-dombság a Goričko területén az osztrák határ mellett a Lendva partján fekszik.
A települést 1366-ban "Villa seu poss. Saldinhowf prope caput fluvii Lindua" alakban említik először. Felsőlendva várának tartozéka volt. A Széchy család birtoka volt, akik Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval, köztük Seregházával együtt ekkor kapták I. Lajos magyar királytól Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért cserébe. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.
Vályi András szerint "SZERDICZA. Magyar falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Györgyhöz közel, mellynek filiája; határja középszerű, javai jelesek."
Fényes Elek szerint "Szerdicsa, vindus falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban, 328 kath., 48 evang. lak. Savanyuvizzel. Ut. p. Radkersburg."
Vas vármegye monográfiája szerint "Seregháza, régi nemesi község a Lendva patak mentén. Házainak száma 115, lélekszáma 665. Lakosai vendek és németajkúak. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Szarvaslak, távírója Szt-Gotthárd. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútat."
1910-ben 737, többségben szlovén lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben ismét Magyarországhoz került, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. 2002-ben 528 lakója volt a falunak.