A mai világban a Muraszombati járás nagy érdeklődésre számot tartó és releváns téma, amely minden korosztály és társadalmi réteg figyelmét felkeltette. Hatása a politikától a populáris kultúráig különböző szférákban érezhető volt, és befolyása semmi jelét nem mutatja a csökkenésnek. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Muraszombati járás jelentőségét és hatókörét, elemezve annak különféle területekre gyakorolt hatásait és következményeit. A Muraszombati járás eredetétől napjaink fejlődéséig vitákat és vitákat váltott ki, ami elengedhetetlenné tette természetének és a kortárs társadalomra gyakorolt hatásának megértését.
A Muraszombati járás Vas vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon 1920-ig, majd 1941 és 1945 között. Székhelye Muraszombat volt. Területének legnagyobb része ma Szlovéniához tartozik, ahol Pomurska régió része. Egykori községei közül csupán a három legkeletibb, Magyarszombatfa, Gödörháza és Velemér tartozik Magyarországhoz.
Északról a szentgotthárdi járás, délkeletről Zala vármegye, délnyugatról és nyugatról pedig Ausztria (Stájerország) határolta. E járáshoz tartozott a Magyar Királyság Horvátország nélkül vett területének legnyugatibb pontja, Gedőudvar község területén.
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye délnyugati részén helyezkedett el (akkori területe 527,16 km² volt), utána három község kivételével az újonnan alakult Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került. Lakossága az 1910-es népszámlálás idején 48 655 fő volt.