Szarvaslak
A Szarvaslak neve sokak fejében visszhangzik, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a mai világban való jelentősége, akár egyszerűen történelmi öröksége miatt. A Szarvaslak az évek során vita, tanulmányozás és csodálat tárgya volt, hatása pedig túlmutat határokon és generációkon. Ebben a cikkben a Szarvaslak különböző aspektusait tárjuk fel, az eredetétől a mai hatásig, beleértve az eredményeit, a vitákat és a társadalomban hagyott örökséget. Egy részletes elemzés révén felfedezzük a Szarvaslak fontosságát és szerepét azon a területen, ahol működik, átfogó perspektívát kínálva, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük jelentőségét a mai világban.
| Szarvaslak (Rogašovci) | |||
 | |||
| Szarvaslak látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovénia | ||
| Statisztikai régió | Pomurska | ||
| Község | Szarvaslak | ||
| Rang | községközpont | ||
| Alapítás éve | 1365 | ||
| Polgármester | Edvard Mihalič | ||
| Irányítószám | 9262 | ||
| Rendszám területkód | MS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3046 fő (2020. júl. 1.) | ||
| Népsűrűség | 28,88 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 238 m | ||
| Terület | 40,1 (2,95) km² | ||
| Időzóna | UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 48′, k. h. 16° 02′Koordináták: é. sz. 46° 48′, k. h. 16° 02′ | |||
 | |||
| Szarvaslak község elhelyezkedése | |||
| Szarvaslak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvaslak témájú médiaállományokat. | |||
Szarvaslak (korábban Rogasócz, szlovénül: Rogašovci, régen vendül Rotgašovci, németül: Reissen) falu és Szarvaslak község központja a Muravidéken, Szlovéniában.
Fekvése
Muraszombattól 30 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén, a Lendva-patak partján, a szlovén-osztrák határ mellett fekszik.
A község (járás) települései
Szarvaslakon kívül Dióslak (Nuskova), Gedőudvar (Ocinje), Határfalva (Kramarovci), Hegyszoros (Sotina), Kismáriahavas (Fikšinci), Perestó (Pertoča), Rétállás (Ropoča), Seregháza (Serdica), Vasvecsés (Večeslavci) és Vízlendva (Sveti Jurij) falvak tartoznak a községhez.
Története
1365-ben még "Pezkfolua" néven említik először abban az oklevélben, melyben Széchy Miklós és testvére átengedik a királynak Éleskő várát, Miskolcot, tartozékaival, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságával együtt, viszont a király Felsőlendva várát adja a hozzátartozó 73 birtokkal, köztük Peszkfaluval, a mai Szarvaslakkal.
A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.
Eredetileg "Rogasócz" néven szerepelt a térképeken. Fényes Elek a tótsági járásról is szóló könyvében Rotgacsócsként írja és 278 lakót említ, amelyből ketten evangélikusok voltak. A falu a vízlendvai templom fiókegyháza volt. A 19. században lett neve Szarvaslakra magyarosítva.
Vályi András szerint " ROGASOCZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Sz. Györgyhöz közel, mellynek filiája, jeles javai vagynak, de határja sovány."
Fényes Elek szerint " Rogasócz, vindus falu, Vas vgyében, a felső-lendvai uradalomban, 200 lak."
Vas vármegye monográfiája szerint " Szarvaslak, Lendva menti község, 66 házzal és 413 r. kath. és ág. ev. vallású, vend és német lakossal. Postája helyben van, távírója Muraszombat. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútvonalat. Földesurai a Nádasdyak voltak."
1910-ben 526, többségben szlovén lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott.
1919-ben a Vendvidéki Köztársaság vette birtokába, ezt követően a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia). 1941-ben a magyar hadsereg a német Wehrmachttal közösen foglalta el, 1945-től ismét Jugoszlávia része, ekkor a kollektív bűnösség nevében a környék német kisebbségét is elűzték.
1991-ben, Szlovénia függetlenségének kimondása óta Szarvaslak is a része.
A településnek a legutóbbi 2002-es adatok szerint 278, az egész községnek 3399 lakója volt. 1991-ben még 358-an laktak itt.
Nevezetességei
- Szűz Mária tiszteletére szentelt torony nélküli kápolnája.
- A faluban található ásványvízforrás és mész gyártásával is foglalkoznak, a környező hegyvidék ugyanis rendelkezik ezen ásványi anyagokkal.
Jegyzetek
- ↑ "Prebivalstvo po starosti in spolu, občine, Slovenija, polletno". Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 18.)
- ↑ Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. (Budapest, 1890)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
Források
- III. A' TÓTSÁGI JÁRÁS
- Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 509. o. ISBN 963-9257-15-X
Külső hivatkozások
- Szarvaslak község hivatalos oldala
- Szarvaslak Szlovénia térképén
- A Szlovén Statisztikai Hivatal honlapja
