A Simkent alábbi cikkében az ehhez az elemhez kapcsolódó témák és nézőpontok széles skáláját vizsgáljuk meg. A társadalomra gyakorolt hatásától kezdve a történelmi eredeten át a jelenlegi és jövőbeli vonatkozásain keresztül átfogóan foglalkozunk a Simkent-hez kapcsolódó összes releváns szemponttal. Mély és szigorú elemzéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk ezt a témát, és olyan teljes és árnyalt látásmódot nyújtsunk az olvasónak, amely lehetővé teszi számukra, hogy megértsék annak összetettségét és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Függetlenül attól, hogy kifejezetten érdeklődik a Simkent iránt, biztosak vagyunk benne, hogy ebben a cikkben értékes információkat és betekintést fog találni a téma megértéséhez.
Simkent (Шымкент Şımkent) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Kazahsztán | ||
Alapítás éve | 12. század | ||
Polgármester | Gabidulla Abdrahimov | ||
Irányítószám | 160000 | ||
Körzethívószám | (+7) 7252 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | |||
– agglomeráció | 854 500 fő | ||
– elővárosokkal | 1 400 000 fő | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 506 m | ||
Terület | 347 km² | ||
Időzóna | BTT (UTC+6) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 42° 18′, k. h. 69° 36′Koordináták: é. sz. 42° 18′, k. h. 69° 36′ | |||
Simkent weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Simkent témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Simkent (Шымкент/Şımkent/شىمكەنت), korábbi nevén 1993 előtt Csimkent (Чимкент/چىمكېنت, oroszul Чимкент') Kazahsztán harmadik legnagyobb városa, 629 600 fős lakosságával (2011). Az ország legsűrűbben lakott régiója, a Türkisztáni területen fekszik, attól közigazgatásilag független. A város fontos közlekedési csomópont a Turkesztán–Szibéria vasútvonalon, egyben jelentős kulturális központ. Repülőtere a simkenti nemzetközi repülőtér. A város Almatitól 690 km-re nyugatra, az üzbegisztáni Taskenttől 120 km-re északra fekszik.
Simkentet a 12. században alapították karavánszerájként, hogy védjék a Selyemúton fekvő Szajram városát, amely tíz kilométerre keletre feküdt tőle. Simkent a nomád törökök és a letelepedett szogdok közti kereskedelem egyik központjává vált. Többször is elpusztították, többek közt Dzsingisz kán csapatai, a déli kánságok seregei és nomádok is. A 19. század elején a kokandi kánság része lett. 1864-ben az oroszok foglalták el. 1914-ben a Csernajev, 1924-ben a Simkent nevet kapta. Az orosz hódítás után a nomád és a letelepedett törökök közti kereskedelem zajlott a városban, mely híres volt kumiszáról.
Simkent közelében gulág is volt, és sok orosz anyanyelvű ember fogolyként érkezett a területre.
A Csimkent név két üzbég szóból ered: a csim pázsitot jelent, a kent vagy kand pedig várost, így „fűben lévő város” a jelentése. Miután Kazahsztán elnyerte függetlenségét a Szovjetuniótól, a várost 1993-ban átnevezték, annak a kormány által indított mozgalomnak a keretén belül, melynek célja az volt, hogy a városoknak kazah neve legyen. A városnak az ország alkotmányában is szereplő írásmódja, a Шымкент (Simkent) szembemegy az eredeti üzbég helyesírási szabállyal, mely szerint sosem következik ы a ш után; emiatt az új, Simkent nevet a cirill betűt használó országok közül csak Kazahsztán használja, a többiek továbbra is Чимкент (Csimkent) formában írják a város nevét.
2015 januárjában Simkent kérelmezte az UNESCO-tól, hogy ismerjék el ősi városként.
Simkent a mediterrán és a száraz kontinentális éghajlat határán fekszik. A nyár forró, viszonylag száraz, a tél hideg, de érezhetően melegebb, mint az olyan, északabbra fekvő városokban, mint Almati és Asztana. A leghidegebb hónap, a január középhőmérséklete -1 fok körül van, az éves csapadék kicsivel 600 mm alatti.
Lakosok száma | 854 500 | 885 799 | 912 300 | 951 605 | 1 038 152 | 1 074 167 | 1 184 113 | 1 191 877 |
2014 | 2016 | 2017 | 2018 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 |
A városban korábban az ólombányászat volt jelentős, a gazdasági fejlődés az 1930-as években indult meg. 1934-ben vagy 1938-ban ólomolvasztó kemence épült Simkentben, amely a Szovjetunió nagy részét ellátta ólommal, rézzel és más fémekkel, többek közt innen származott a Vöröshadsereg töltényeinek háromnegyede. Az olvasztás 2008-ig zajlott, és hatalmas talajszennyezéssel (ólom, kadmium) járt. 2010-ben viták közepette rövid ideig újraindította egy, az Egyesült Királyságban bejegyzett cég, a Kazakhmys. A városban cinkfinomítás, valamint karakuljuhgyapjú feldolgozása is zajlik, textil-, élelmiszer- és gyógyszeripara is van, valamint egy közepes méretű olajfinomító, melynek tulajdonosa és üzemeltetője a PetroKazakhstan.
A Command & Conquer: Generals számítógépes játékban szerepel a város.
Város | Ország |
---|---|
Stevenage | Egyesült Királyság |
İzmir | Törökország |
Adana | Törökország |
Mahiljov | Belarusz |
Grosseto | Olaszország |
Pattaja | Thaiföld |
Hudzsand | Tádzsikisztán |