Szabó Zoltán (szívsebész)

Ebben a cikkben a Szabó Zoltán (szívsebész) témáját különböző nézőpontokból tárgyaljuk, hogy elemezhessük és megértsük annak mai relevanciáját. A Szabó Zoltán (szívsebész) olyan téma, amely számos területen nagy érdeklődést váltott ki, és hatása a személyestől a társadalmi szféráig terjed. Ezen a vonalon fogjuk feltárni a Szabó Zoltán (szívsebész)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, részletes információkat és mélyreható elemzéseket nyújtva, amelyek lehetővé teszik olvasóink számára, hogy átfogó képet kapjanak erről a témáról. Továbbá megvizsgáljuk a Szabó Zoltán (szívsebész) hatását különböző történelmi és földrajzi kontextusokban, annak érdekében, hogy megértsük annak időbeli alakulását. Adatok, ajánlások és szakértői vélemények bemutatásával arra törekszünk, hogy olvasóinknak teljes és gazdagító betekintést nyújtsunk a Szabó Zoltán (szívsebész)-be.

Ez a szócikk az orvosról, szívsebészről szól. Hasonló címmel lásd még: Szabó Zoltán (egyértelműsítő lap).
Nem tévesztendő össze a következővel: Szabó Zoltán (1914–2007) (orvos, miniszter).
Szabó Zoltán
Született1929. október 23.
Elhunyt2015. december 6. (86 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • orvos
  • sebész
  • egyetemi oktató
Iskolái
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Szabó Zoltán (Sásd, 1929. október 23. – Budapest, 2015. december 6.) Széchenyi-díjas orvos, szívsebész, egyetemi tanár. Az első sikeres magyarországi szívtranszplantáció elvégzője.

Élete

1929. október 23-án született Sásdon Szabó József falusi körzeti orvos és Bind Ilona gyermekeként. Elemi iskoláit szülőhelyén végezte el. Középiskolai tanulmányait Dombóváron kezdte, de a második világháború miatt Pécsre került, ahol először a Ciszterci Gimnáziumba járt, majd a jezsuitáknál érettségizett le. 1948 és 1954 között a Pécsi Orvostudományi Egyetemen tanult és szerzett diplomát.

1954-ben a pécsi II. számú Sebészeti Klinikán kezdett el dolgozni. 1957 év elejétől Budapesten, a III. számú Sebészeti Klinikán folytatta munkásságát Kudász József professzor munkacsoportjában. Kudászt még ez év márciusában a Városmajor utcai IV. számú Sebészeti Klinika igazgatójává nevezték ki, ahova Szabó Zoltán is követte. Ugyan ebben az évben szerzett általános sebészeti szakképesítést. 1958-ban Gömöry Andrással tanulmányi úton vett részt Csehszlovákiában, Brünnben, ahol Jan Navrátil professzor klinikáján megismerkedtek az Egyesült Államokból kapott szívmotorral, amely nélkülözhetetlen eszköze a nyitott szívműtéteknek. Ez alapján kezdték el megtervezni a magyar szívmotort Gerber Antal mérnök bevonásával. Az eszközt az Irodagép-javító Vállalat kezdte el gyártani és ezzel megnyílt a lehetőség a hazai nyitott szívműtétek végrehajtására. Az első ilyen műtétre 1960-ban került sor. 1961-ben az NDK-ban, Halléban segédkezett Gömöry Andrással az első keletnémet nyitott szívműtétnél. 1964-ben Münchenben tett szakmai útja során a szívritmus-szabályozóról szerzett új tapasztalatokat, mely alapján elkezdődött a hazai pacemakerek fejlesztése, majd azok beültetése. 1969-ben az orvostudományok kandidátusa lett. 1975-ben Kudász József nyugdíjba vonult. Utódja az érsebész Soltész Lajos lett. Szabó Zoltán ebben az időben a szívsebészeti területet vezette. Soltész halála után, 1981-től a Városmajori Klinika igazgatója lett 1992-ig.

1978-ban egyetemi tanárrá nevezték ki és 1979 és 1985 között a Semmelweis Egyetem Orvoskari dékánja, majd három esztendőn át általános rektorhelyettese volt.

1987-ben kezdett hozzá kollégáival a hazai szívátültetés megszervezéséhez. A felkészített csoport 1991 nyarán már készen állt a szívátültetésre. Az első riadó novemberben volt, de a donor szíve végül is nem volt megfelelő az átültetésre. Az első szívátültetésre 1992. január 3-án került sort. Az akkor 29 éves beteg a műtét után családot alapított és két gyermeke született. Schwartz Sándor 56 évesen 2019 novemberében hunyt el.

1992-ben a MOTESZ Magazin alapító főszerkesztője volt. 1992-ben nyugdíjba vonult és 2003-ig a Biotronik Hungária Kft. igazgatója volt. Haláláig a Semmelweis Egyetem emeritus professzora volt.

Tagságai

  • az MTA klinikai-műtéti orvostudományi szakbizottságának (1990-es évek)
  • a Magyar Kardiológusok Társasága Tanácsadó testületének (1990-es évek)
  • a MOTESZ elnökségének volt tagja (1990-es évek)
  • a Magyar Angiológiai Társaság elnöke (1991–1992)
  • a Magyar Aneszteziológiai Társaság tiszteletbeli tagja (1989-től)
  • a bécsi orvostársaságnak (1991)
  • a Skandináv Mellkas, Szív és Érsebészeti Társaság tiszteletbeli tagja (1999)
  • az Európai Pacemaker Társaság vezetőségi tagja (1978–1982)
  • az európai Ér és Szívsebészeti Társaság tudományos bizottságának (1990–1991)

Kitüntetései

Művei

  1. Pacemaker therapia (1974)
  2. Current Problems of Cardiovascular Surgery (1986)
  3. A szívátültetés jelenlegi helyzete (1988)
  4. Az első hazai szívátültetés tapasztalatai (1992)

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. január 5.)
  2. ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2022. június 8.)
  3. ↑ Elhunyt az első sikeres magyar szívtranszplantációt elvégző orvos
  4. ↑ Meghalt Schwartz Sándor, az első hazai szívátültetett beteg
  5. ↑ Elhunyt Schwartz Sándor, az első magyar újszíves

Források

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot