Sásd

Ebben a cikkben a Sásd lenyűgöző univerzumát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztálytól és hátterű embertől megragadta a figyelmét és kíváncsiságát. A Sásd eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig számos vita és elemzés tárgya volt, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy gazdagabbá tegyük ezt a kérdést. A történelem során a Sásd döntő szerepet játszott különböző területeken, a tudománytól és a technológiától a művészetig és a populáris kultúráig. Ezen az utazáson keresztül elmélyülünk azon számos szempontban, amelyek a Sásd-et egyetemes érdeklődésre számot tartó témává teszik, és foglalkozunk annak következményeivel, ellentmondásaival és lehetséges jövőbeli kihívásaival.

Sásd
Sásd központja
Sásd központja
Sásd címere
Sásd címere
Sásd zászlaja
Sásd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásHegyháti
Jogállásváros
PolgármesterDr. Jusztinger János (független)
JegyzőDr. Kajdon Béla
Irányítószám7370
Körzethívószám72
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség2817 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség205,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 15′ 16″, k. h. 18° 06′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 16″, k. h. 18° 06′ 21″
Sásd (Baranya vármegye)
Sásd
Sásd
Pozíció Baranya vármegye térképén
Sásd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sásd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sásd (horvátul: Šardin, németül: Schaschd) város Baranya vármegyében. A megye Hegyháti járásának a székhelye.

Fekvése

A város egy napsütötte, nyitott medencében fekszik, nagyjából félúton Pécs és Kaposvár között, mindkettőtől körülbelül 32 kilométerre, a 66-os főút mentén. Dombóvártól 15 kilométerre délre helyezkedik el, azzal a 611-es főút köti össze. Komlótól 19 kilométerre található.

A környező kisebb települések (jobbára zsákfalvak) közül Vázsnokra a 611-esből kelet felé kiágazó, másfél kilométer hosszú 65 192-es számú mellékút vezet; Vargára és Felsőegerszegre a város déli határszélén a 66-osból keletnek kiágazó 65 189-es (illetve utóbbi az abból északnak kanyarodó 65 191-es) úton juthatunk el, Palét pedig csak egy önkormányzati út köti össze a 66-ossal, Sásd északnyugati peremén.

Áthalad a városon a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon és a Dombóvár–Komló-vasútvonal is, közös állomásuk, Sásd vasútállomás a belvárostól északra található, közúti megközelítését a 611-esből nyugat felé a 65 366-os számú mellékút biztosítja.

Közigazgatási területén keresztülfolyik a Baranya-csatorna, a város belterületétől keletre.

Története

Sásd és környéke már a bronzkorban lakott hely volt, területén bronzkori hamvasztásos sírokat tártak fel. A római korban kereskedelmi útvonal haladt át rajta.

A település neve már 1332-ben említve volt a pápai tizedjegyzékben. A 14. században a Dombai család birtoka volt, később a Werbőczyek is birtokosok voltak itt.

A hódoltság idején a törökök palánkvárat építettek itt. A hódoltság utáni időkben vámhely volt, később Eszterházy Pál nádor birtoka lett, mint a dombóvári uradalom része.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Kovács Sándorné (független)
  • 1994–1998: Kovács Sándorné (SZDSZ)
  • 1998–2002: Kovács Sándorné (SZDSZ)
  • 2002–2003: Kovács Sándorné (SZDSZ)
  • 2003–2006: Fodor István (független)
  • 2006–2010: Székely Szilárd (MSZP)
  • 2010–2014: Székely Szilárd (MSZP)
  • 2014–2019: Rabb Győzőné (független)
  • 2019-től: Dr. Jusztinger János (független)

A településen 2003. május 18-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3165
3124
2964
2934
2949
2841
2817
2013201420182019202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben lakosságának 1,6%-a német, 2,5%-a pedig cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 6,1% cigánynak, 0,2% horvátnak, 6,8% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,1%, református 2,6%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,7% (23,4% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% cigánynak, 3,7% németnek, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és lengyelnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42% volt római katolikus, 1,9% református, 0,6% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 14% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).

Nevezetességei

  • Római katolikus templom, Nepomuki Szent János-szoborral.
  • Református imaház
  • Temetőkápolna: a település központjában lévő régi temetőben található. Szoborkert második világháborús emlékművel, egy kopjafával.
  • Hősök tere: a város központjában.
  • Művelődési Központ és Könyvtár
  • Turul-szobor

Híres sásdiak

Testvérvárosok

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. a b Sásd települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  4. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
  5. Sásd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Sásd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  7. Sásd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  8. Sásd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  9. a b c Sásd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. május 18. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  10. Sásd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  11. Sásd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  12. Sásd települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  13. MTI: Fodor István lett Sásd polgármestere (HTML). Index.hu. Index.hu Zrt., 2003. május 18. (Hozzáférés: 2022. február 7.)
  14. Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  15. Sásd Helységnévtár
  16. Sásd Helységnévtár
  17. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  18. Sásd Város Önkormányzata. www.sasd.hu. (Hozzáférés: 2020. január 29.)

Kapcsolódó szócikkek