Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Személykocsi hatását a kortárs társadalomra. A Személykocsi számos tanulmány és vita tárgya volt, amelyek ellentmondó véleményeket és szenvedélyes vitákat szültek. Megalakulása óta a Személykocsi felkeltette a kutatók, akadémikusok és szakemberek figyelmét különböző területekről, és egyetemes érdeklődésre számot tartó témává vált. Annak érdekében, hogy teljes mértékben megértsük hatását, megvizsgáljuk eredetét, fejlődését és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Hasonlóképpen elemezzük a társadalomnak a Személykocsi-gyel kapcsolatos felfogását és attitűdjét, valamint annak kulturális, gazdasági és politikai szférára gyakorolt hatását. Ezzel a kimerítő elemzéssel arra a témára kívánunk fényt deríteni, amely ma is elemzés és elmélkedés tárgya.
A személykocsi személyek és poggyász szállítására szolgáló, önálló hajtógépezet nélküli, vontatott vasúti jármű. A
személykocsikat különféle személyszállító vonatokba sorozzák be. A motorvonatok szerelvényébe sorozott személykocsikat motormellékkocsinak nevezik.
Kocsiszolgálati (üzemi) szempontból személykocsinak tekintik az áruszállításra (is) szolgáló poggyász- és postakocsikat, valamint a személyvonatokba sorozható személygépkocsi-szállító kocsikat is. Műszaki szempontból személykocsinak minősülnek azok a – nem elsődlegesen személyszállításra szolgáló – kocsik is, melyek járműszerkezete a személykocsikhoz hasonló (például fűtőkazánkocsi, villamos fűtőkocsi, mérőkocsi, műhelykocsi stb.)
A személykocsik szerkezetük, rendeltetésük, kényelmi szintjük és szolgáltatásaik szerint csoportosíthatók.
A jármű szerkezeti jellemzői határozzák meg, hogy a kocsi milyen pályán (ívsugarak, lejtviszonyok), milyen sebességű vonatba sorozható be. A járműszerkezet jellegzetességei behatárolják a jármű befogadóképességét is. A szerkezeti jellemzők ismérvei:
A közlekedtetési terület meghatározza a járművek felszereltségének, szolgáltatásainak, utazási komfortjának szintjét, közvetve a járművel kényelmesen leutazható időtartamot. A közlekedtetési területek felosztása vázlatosan:
A személykocsikat alapvetően az utasok számára nyújtott elsődleges szolgáltatásaik alapján osztják fel.
Az azonos rendeltetésű személykocsik közül a belső kiképzés kényelme, azaz az egy utasra jutó alapterület és légtér szempontjából a személykocsik különböző kocsiosztályokba sorolhatók. A magasabb kényelmű kocsiosztályok emelt menetdíj ellenében vehetők igénybe. Történelmileg a vasutak 3-4 díjszabási kocsiosztályt különböztettek meg. Az 1960-as évektől Európában a kocsiosztályok száma kettőre csökkent. Egyes vasutak az egyes kocsiosztályokhoz (a hagyományos 1. és 2. osztálytól eltérő) külön elnevezést rendelnek (például „standard” vagy „turista” a 2. osztályra, „preferente” az 1. osztályra). A magasabb kocsiosztályokon utazók számára a nagyobb tér mellett általában többletszolgáltatásokat (újság, fedélzeti szórakoztatórendszer, ülőhelyi ételfelszolgálás) is biztosítanak. Egyes vasúttársaságoknál az emelt kényelmű kocsiosztály csak hosszabb távú utazásokra vehető igénybe.