Szilvássy Margit

Mai cikkünkben elemezzük a Szilvássy Margit jelentőségét az életünkben. A Szilvássy Margit téma az elmúlt években egyre fontosabbá vált, és egyre többen szeretnek többet megtudni róla. Ebben a cikkben a Szilvássy Margit-hez kapcsolódó különféle szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől és fejlődésétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Szilvássy Margit milyen hatással volt különböző területekre, mint például a kultúra, a technológia, a gazdaság, sőt a politika. Kétségtelenül a Szilvássy Margit meghatározó tényező a mai életünkben és gondolkodásunkban. Csatlakozzon hozzánk a Szilvássy Margit felfedezéséhez, és fedezze fel, miért olyan releváns a világ számára, amelyben élünk.

Szilvássy Margit
Vajda M. Pál felvétele
Vajda M. Pál felvétele
Született1910. október 16.
Beszterce
Elhunyt1988. február 7. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaoperaénekes
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1934)
KitüntetéseiMagyarország Érdemes Művésze díj (1966)
SírhelyeFarkasréti temető (6/15-1-155)
Zenei pályafutása
Műfajokopera
operett
Aktív évek1934–1968
Hangszerénekhang
Hangszoprán
mezzoszoprán
DíjakAz Operaház örökös tagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilvássy Margit témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szilvássy Margit (Beszterce, 1910. november 16. – Budapest., 1988. február 7.) operaénekes (szoprán), érdemes művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.

Életpályája

1929 és 1934 között a budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanult, mesterei Hilgermann Laura, Molnár Imre és Sík József (ének), valamint Palotay Árpád és Budanovits Mária voltak. A főiskola operai tanfolyamán 1934-ben megszerzett oklevéllel a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasa lett, majd 1936-tól 1968-ig magánénekese. Nyugdíjba vonulása után 1968-tól énektanítással foglalkozott. A budapesti Operaház egyik legsokoldalúbb tagja volt, egyaránt kitűnően énekelte a szoprán- és a mezzoszoprán szerepeket; szerepköre az operettprimadonnától a szubretteken át a drámai hősnőkig terjedt. Európa több országában lépett fel vendégként.

1943 decemberében a Lippay Produkció felkérésére énekelte el Kodály Zoltán énekhangra és kamarazenekarra átírt népballadai feldolgozását Szőts István Kádár Kata című kisjátékfilmjének zenéjéhez.

A 2002 óta a Nemzeti Örökség Intézete kezelése alatt álló, védett sírja a Farkasréti temetőben található .

Főbb szerepei

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  2. ↑ Szentpály 1943.
  3. ↑ Nemzeti sírhelyek – Szilvássy Margit.

Források

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot