Tóka (Ausztria)
A mai világban a Tóka (Ausztria) nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma lett. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár az akadémiai területen betöltött fontossága miatt, a Tóka (Ausztria) számos vitát és elmélkedést generált, amelyeket érdemes részletesen elemezni. Ebben a cikkben a Tóka (Ausztria)-hez kapcsolódó különböző szempontok feltárására törekszünk, annak eredetétől és fejlődésétől a lehetséges jövőbeli következményekig. Egy kimerítő és kritikai elemzéssel igyekszünk elmélyíteni a Tóka (Ausztria)-ről szerzett ismereteinket, és megérteni annak mai jelentőségét.
| Tóka (Tauka) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Liba településrésze |
| Járás | Liba |
| Alapítás éve | 1610 |
| Polgármester | Helmut Sampt (SPÖ) |
| Irányítószám | 8383 |
| Forgalmi rendszám | JE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 4,54 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 51′ 48″, k. h. 16° 04′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 48″, k. h. 16° 04′ 29″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tóka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tóka (németül Tauka) Liba településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenlandban, a Gyanafalvi járásban.
Fekvése
Gyanafalvától 10 km-re délre a szlovén-osztrák-magyar hármashatár közvetlen közelében fekszik.
Története
A település 1610-ben tűnik fel az írott forrásokban. Neve szláv eredetű lehet, talán a Dudka személynévből származik. 1637-ben "Tawka", 1698-ban "Tauca", 1773-ban "Tunka" alakban említik. Dobra várának tartozéka, a Batthyány család birtoka volt. 1637-ben 5 háza volt. 1699-ben 28, 1720-ban 16, 1751-ben 24 házat számláltak a településen. 1767-ben 13 negyed, 15 nyolcad jobbágytelke volt, valamint egy zsellérház is állt itt. 1787-ben 46 házában 261 lakos élt. 1830-ban 40 háza volt 294 lakossal. 1857-be 48 házat és 378 lakost számláltak itt.
Vályi András szerint " TAUCHA. Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, fekszik Dobrához közel, mellynek filiája."
Fényes Elek szerint " Taucha, német falu, Vas vmegyében, 35 kath., 304 evang. lak. F. u. gr. Batthyáni Lajos zártömege s a dobrai urad. tartozik."
Vas vármegye monográfiája szerint " Tauka, 67 házzal és 404 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Dobra, távírója Gyanafalva. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútat."
1910-ben 685, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték. 1971-ben Libához csatolták. 2001-ben 348 lakosa volt.
Nevezetességei
- A falutól északkeletre egyórányi járásra a hármashatáron emlékmű áll, országcímerekkel és Trianon dátumával.
- Kopjafa, 1989-es dátummal, a határnyitás emlékére szentelve
Külső hivatkozások
- Liba weboldala[halott link]
- Tóka a dél-burgenlandi települések portálján
- A burgenlandi települések történeti lexikona
Források
- Juhász László: Ausztria magyar emlékei (Lakitelek, 2005)
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
