Urnesi dongatemplom
Ebből az alkalomból a Urnesi dongatemplom témával szeretnénk foglalkozni, amely kétségtelenül napjainkban is nagyon aktuális téma. A Urnesi dongatemplom téma számos területen váltott ki érdeklődést és vitát akadémiai, tudományos, politikai és társadalmi téren. A történelem során a Urnesi dongatemplom alapvető szerepet játszott az emberiség jövőjében, közvetlenül és közvetve hatással volt a társadalom egészére. Ebben a cikkben a Urnesi dongatemplom különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg, elemezve annak hatását, fejlődését és relevanciáját különböző kontextusokban. Kétségtelen, hogy a Urnesi dongatemplom izgalmas és összetett téma, amely megérdemli, hogy különböző nézőpontokból közelítsük meg, hogy megértsük jelentőségét és hatását a mai világban.
| Az urnesi dongatemplom | |
| Világörökség | |
 | |
| Az urnesi dongatemplom | |
| Adatok | |
| Ország | Norvégia |
| Világörökség-azonosító | 58 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III |
| Felvétel éve | 1979 |
| Elhelyezkedése | |
 Urnesi dongatemplom
Pozíció Norvégia térképén
| |
 é. sz. 61° 18′, k. h. 7° 19′Koordináták: é. sz. 61° 18′, k. h. 7° 19′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Urnesi dongatemplom témájú médiaállományokat. | |
Az urnesi dongatemplom Norvégia legrégebbi fatemploma. Eredete a 11. század közepéig nyúlik vissza, a mai épület az 1130-as évek körül épült. A tradicionális skandináv faépítészet kiemelkedő példája. Egyesíti a kelta vonásokat, a viking építészet hagyományait és a román térelrendezést. 1979 óta a világörökség része.
Története
A templom minden valószínűség szerint magánkápolnának épült a gazdag és hatalmas Ornes család számára, akik vezető szerepet játszottak baglerek mellett a polgárháborúkban. A IV. Haakonnal 1217-ben megkötött béke után a király bizalmi emberei voltak.
A templom építői jól ismerték a nemzetközi építészeti trendeket, és ezeket alkalmazták kő helyett fa alapanyagra. Az urnesi templom díszítésének kivételes minősége és gazdagsága az építtetők hatalmát és gazdagságát tanúsítja.
A templom díszítésének stílusa érdekes, és az 1050–1100 közötti időszakra jellemző. Ez arra utal, hogy a díszítőelemek nagy része egy korábbi templomból származik. A feltételezések szerint a korábbi templomot a 12. század közepe felé lebontották, és az anyagát felhasználták a ma is álló templom építéséhez.
A templom alatti talaj vizsgálata azt mutatja, hogy biztosan állt ott korábban is épület, amelyet minden valószínűség szerint abban az időben építettek, amikor Norvégiába megérkezett a kereszténység.
Irodalom
- Bérczi Sz., Bérczi Zs, Bérczi K. (2000): Viking kifestő. Beretzk PTKE, Röszke (ISBN 963-00-6323-9)
- Bérczi Sz., Bérczi Zs, Bérczi K. (2001): Viking-malebog. Maribo afdelingen, Maribo
Jegyzetek
- ↑ a b Urnes Stave Church (angol nyelven). Riksantikvaren. . (Hozzáférés: 2008. október 22.)
Külső hivatkozások
- Urnes Stave Church – UNESCO Világörökség Központ (angol, francia)
- A tanácsadó testület értékelése – UNESCO Világörökség Központ (angol, francia)
- Urnes Stave Church (1979) – Nordic World Heritage Foundation (angol)
- Urnes Stave Church, Riksantikvaren (angol)
- Die Stabkirche von Urnes Archiválva 2008. május 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, Schätze der Welt (német)
 | Természeti | Nyugat-norvégiai fjordok – a Geiranger-fjord és a Nærøy-fjord |  |
|---|---|---|---|
| Kulturális | Bryggen · Az urnesi dongatemplom · Røros bányaváros · Alta sziklarajzai · Vegaøyan – A Vega-szigetvilág · A Struve földmérő vonal (nemzetközi) | ||
| Javasolt | Viking emlékek: Hyllestad malomkő bányái és Vestfold megye hajótemetkezései · A Spitzbergák · A Jan Mayen-sziget és a Bouvet-sziget · A Lapponiai térség, Tysfjord, valamint Hellemobotn és Rago fjordjai · A Lofoten-szigetek | ||
