V. Olaf norvég király
A V. Olaf norvég király témája nagy érdeklődést váltott ki a modern társadalomban. Gazdag és összetett történetével a V. Olaf norvég király döntő szerepet játszott az emberek életében szerte a világon. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a politikára és a gazdaságra gyakorolt hatásáig a V. Olaf norvég király továbbra is vita és vita tárgya. Ebben a cikkben a V. Olaf norvég király legfontosabb elemeit fogjuk feltárni, az eredetétől a mai relevanciáig. Ezen túlmenően elemezzük a V. Olaf norvég király-ről létező különböző nézőpontokat és véleményeket azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a fontos témáról.
| V. Olaf | |
| Olav Alexander Edward Christian Frederik | |
 | |
| Norvégia királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1957. szeptember 21. – 1991. január 17. | |
| Koronázása | Nem koronázták meg |
| Elődje | VII. Haakon |
| Utódja | V. Harald |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Glücksburg-ház |
| Született | 1903. július 2. Anglia, Norfolk, Appleton House |
| Elhunyt | 1991. január 17. (87 évesen) Norvégia, Oslo |
| Nyughelye | Akershus Fortress |
| Édesapja | VII. Haakon norvég király |
| Édesanyja | Matild norvég királyné |
| Házastársa | Márta svéd hercegnő |
| Gyermekei | Ragnhild hercegnő Asztrid hercegnő Harald koronaherceg |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz V. Olaf témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
V. Olaf (teljes nevén Olav Alexander Edward Christian Frederik; Norfolk, 1903. július 2. – Oslo, 1991. január 17.) Norvégia királya 1957. szeptember 21-től haláláig.
Pályafutása
Korai évei
Olaf Sándor dán hercegként született Károly dán herceg és Matild brit királyi hercegnő egyetlen gyermekeként. Miután édesapját 1905-ben Norvégia királyává választották VII. Haakon néven, az Olaf nevet vette fel.
A középkor óta ő volt az első norvég trónörökös, aki Norvégiában nőtt fel. Magánoktatást kapott a kastélyban, majd helyi iskolákba járt. Középfokú tanulmányait az oslói Halling iskolában végezte matematika-fizika tagozaton; 1921-ben érettségizett. Három évvel később végzett a Norvég Katonai Akadémián, ezt követően az oxfordi Balliol College-ban tanult politikatudományt, történelmet és közgazdaságtant.
Olaf egész életében szívesen sportolt. Lelkes sífutó volt, de fiatal korában a holmenkolleni síugróversenyen is részt vett. Több mint 70 éven át részt vett hazai és nemzetközi vitorlázó-versenyeken; az 1928. évi nyári olimpiai játékokon aranyérmet nyert a méteres hajóosztályban Norna nevű hajójával.
Érdeklődött a kultúra és a művészetek, különösen az irodalom iránt is.
Családja
1929. március 21-én feleségül vette unokatestvérét, Márta svéd hercegnőt, Károly svéd királyi herceg és Ingeborg hercegnő lányát. Márta annak a II. Oszkár svéd királynak volt az unokája, aki 1905-ben, a Norvégia és Svédország közti unió felbomlásakor lemondott a norvég trónról. A házasságot a norvégok és a svédek is jónak tartották; utóbbiak úgy vélték, hogy ez a két ország közötti feszültségek végét is jelzi.
Három gyermekük született:
- Ragnhild hercegnő (1930. június 9. - 2012. szeptember 16.)
- Asztrid hercegnő (1932. február 12.)
- Harald koronaherceg (1937. február 21.), a későbbi V. Harald király
A család az Oslo melletti Skaugum kastélyában élt, melyet nászajándékba kapott a hercegi pár.
Márta hercegnő 1954. április 5-i halála súlyos veszteség volt a királyi család és Norvégia számára.
Haakon király támogatása
Olaf és apja, Haakon közel álltak egymáshoz; a herceg fontos támogatója és tanácsadója volt a királynak, különösen a II. világháború alatt.
Az 1930-as években aggódtak a norvég védelmi képességek miatt. Megpróbáltak támogatást szerezni a katonai erő növeléséhez, de fáradozásuk hasztalan maradt. Amikor 1940. április 9-én német csapatok támadták meg Norvégiát, a király és a koronaherceg a norvég csapatokkal együtt vonult vissza észak felé, majd a londoni emigrációba.
A második világháború alatt
Márta hercegnő a második világháború alatt a német megszállás elől Svédországba menekült. Később az Amerikai Egyesült Államokba utazott a gyermekeivel, mert az amerikai elnök, Franklin D. Roosevelt védelmet ajánlott fel a hercegnőnek Washingtonban.
Olaf herceg és édesapja azonban az ország északi részébe menekültek, ahol a norvég hadsereg maradék részével ellenálltak a német túlerőnek, de pár hónap múlva nekik is el kellett hagyniuk az országot. Az Egyesült Királyságba mentek, és Londonból szervezték meg az ellenállást. Rengeteg norvég menekült Angliába, és csatlakozott a királyhoz és a herceghez, valamint a hadsereg megmaradt részéhez. A norvég kereskedelmi flotta is a németek ellen fordult; egészen a háború végéig nem kötöttek ki a norvég partoknál, nehogy a németek kezére kerüljenek.
1945-ben, a világháború végével a nép hatalmas lelkesedéssel ünnepelte a hazatérő királyi családot. Márta hercegnő, Olaf felesége meghalt 1954-ben, mielőtt a férje trónra léphetett volna.
Királyként
Olaf herceg 1957. szeptember 21-én lépett a norvég trónra, miután édesapja meghalt. A király hatalmas népszerűségre tett szert; Norvégiában még életében szobrot állítottak neki, és a „Nép királyának” hívták. Az olajválság idején nem ült autóba, és tömegközlekedéssel ment be parlamentbe. Olaf király rendszeresen fogadta az alattvalóit magánkihallgatásokon. Sokat utazott, és nem csak európai országokba; ellátogatott például Etiópiába is.
A király megkérte Erzsébet angol anyakirályné kezét, azonban ajánlatát elutasították. A király és az anyakirályné ennek ellenére továbbra is jó barátságban álltak egymással.
Halála
1990 nyarán a király egészsége megromlott, de még az év karácsonyára meggyógyult. 1991. január 17-én viszont agyvérzést kapott, és meghalt. Halálhírére ezrek gyújtottak gyertyát a királyi palota előtt, a nagy hó és a hideg ellenére. Utódja egyetlen fia, Harald herceg lett.
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g h King Olav V (1903-1991) – Biography (angol nyelven). Norvég királyi ház, 2007. január 8. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ↑ Csak egyházi felszentelésben részesült 1958. június 22-én. A norvég királyokat 1906 óta, az utolsó királykoronázás óta nem koronázzák meg, hanem az uralkodói jelvényeket a felszenteléskor az oltárra teszik.
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Norsk biografisk leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven). Kunnskapsforlaget. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
- ↑ Roglo
- ↑ http://www.royalcourt.no/artikkel.html?tid=28671&sek=28577
- ↑ Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai; K.u.K. Kiadó, 2002; 160. oldal
- ↑ Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai; K.u.K. Kiadó, 2002; 161. oldal
Források
- Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai; ISBN 963-9384-32-1
További információk
| Előző uralkodó: VII. Haakon |
|
Következő uralkodó: V. Harald |
| Yngling-ház (872 – 1319) | I. Harald · I. Erik · I. Haakon · II. Harald · I. Haakon Jarl · I. Olaf · Erik Jarl · Svend Jarl · II. Olaf · II. Haakon Jarl · Knut · Svend Alfivason · I. Magnus · III. Harald · II. Magnus · III. Olaf · Haakon Magnusson · III. Magnus · I. Eystein · I. Sigurd · (IV.) Olaf · IV. Harald · IV. Magnus · I. Inge · II. Eystein · II. Sigurd · II. Haakon · III. Sigurd · V. Magnus · Sverre · III. Haakon · Guttorm · II. Inge · IV. Haakon · VI. Magnus · II. Erik · V. Haakon |  |
|---|---|---|
| Folkung-ház (1319 – 1387) | ||
| Valdemár-ház (1387–1389) | Margit (régens királyné) | |
| Griffin-ház (1389 – 1442) | ||
| Wittelsbach-ház (1442 – 1448) | ||
| Knutsson-ház (1448–1450) | ||
| Oldenburg-ház (1450 – 1814) | ||
| Holstein-Gottorp-ház (1814–1818) | ||
| Bernadotte-ház (1818–1905) | ||
| Glücksburg-ház 1905-től | ||
