Vaszary Gábor
A mai világban a Vaszary Gábor olyan témává vált, amely az emberek és az ágazatok széles körében nagyon fontos és érdekes. A technológia fejlődésével és a társadalmi változásokkal a Vaszary Gábor központi szerepet kapott életünkben, és mindenre hatással van a kommunikációtól kezdve a modern világ kihívásaival szembeni megoldásig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vaszary Gábor jelentőségét és a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását, elemezve relevanciáját a személyes, szakmai és társadalmi szférában. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Vaszary Gábor hogyan fejlődött az idők során, és milyen kilátások várnak rád.
| Vaszary Gábor | |
 | |
| Született | Vaszary Gábor János Arthur 1897. június 7. Budapest |
| Elhunyt | 1985. május 22. (87 évesen) Lugano |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Vaszary Gábor Csipka Auguszta |
| Foglalkozása |
|
| Írói pályafutása | |
| Első műve | Mesekönyv (1928) |
| Fontosabb művei | Monpti (1934) |
 | |
| Vaszary Gábor aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszary Gábor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vaszary Gábor (Budapest, 1897. július 1. – Lugano, 1985. május 22.) magyar író, újságíró, forgatókönyvíró. Vaszary János színész, író és Vaszary Piri színésznő bátyja.
Életpályája
Festeni tanult a Képzőművészeti Főiskolán Vaszary Jánosnál, majd abbahagyva tanulmányait, újságíró lett. 1921-ben a Szinyei Merse Pál Társaság jutalomban részesítette. 1924-től Párizsban élt, ahol lapoknál volt rajzoló. 1932-ben tért haza. Mint regényíró és humorista nagy népszerűségre tett szert; derűs hangú írásait többnyire maga illusztrálta. 1947-ben emigrált, Svájcban telepedett le. Rövid ideig a Szabad Európa Rádió munkatársaként dolgozott.
Munkássága
Cikkei, regényei saját illusztrációival jelentek meg. Sorra jelentek meg népszerű regényei. Monpti című regényét 28 nyelvre fordították le, háromszor filmesítették meg. Állítólag a német nyelvű kiadások példányszáma elérte a kétmilliót. Színházakban is játszották német nyelven. Színpadon Magyarországon is feltűnt a Monpti, sőt egyes előadásaiban állítólag maga Vaszary játszotta a főhőst, míg a női főszerepet az író nagy szerelme, Gervay Marica alakította. Amellett, hogy nagy sikerű regényeket írt és kiválóan rajzolt, Vaszary Gábor újságíróként is jelentős szerepet vállalt az 1930-as és 1940-es években. Kiállt a kulturális élet szélsőjobb oldal felé orientálódó képviselőivel szemben. Elbeszéléseket és színdarabokat is írt.
Családja
Szülei Vaszary Gábor (1866–1932) fővárosi főjegyző és Csipka Auguszta (1876–?). Apai nagyapja, Vaszary Mihály (Keszthely, 1827. július 13. – Kaposvár, 1892. augusztus 13.) volt, aki fiatal korában uradalmi ispán, majd Kaposváron tanár lett, apai nagyanyja hosszufalusi Szabó Kornélia volt. Dédapjának, Vaszary Antal (Keszthely, 1797. július 16. – ?) szűcsmesternek a féltestvére, Vaszary Kolos esztergomi érsek volt.
Színházi művei
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma íróként: 36.
- A meztelen lány (1946, 1948, 2004)
- Az ördög nem alszik (1946, 1948, 1987, 1990, 1992, 2001–2002, 2011)
- Őszinteség (1946)
- Ő vagy ő? (1947)
- Bubus (1948–1949, 1982, 1985, 1991, 1998, 2004, 2009)
- Meztelen hazugság (1949)
- Ki van odafenn? (1986)
- Potyautas (1991, 1994)
- Ki a harmadik? (1993)
- A hölgy vetkőzik (1995)
- Klotild néni (1997)
- Ez is nászéjszaka? (2002)
- A vörös bestia (2005–2006)
- Ránk fér... (2006)
- Kakasülő (2008)
Művei
- Mesekönyv (1928)
- Monpti, ill. a szerző (regény, 1934)
- Ő, ill. a szerző (regény, 1935)
- Csak te!; Nova, Bp., regény, 1936
- Vigyázz, ha jön a nő, ill. a szerző (regény, 1936)
- Amiről a férjek álmodoznak (1937)
- Ketten Párizs ellen (regény, 1938)
- Kislány a láthatáron (regény, 1939)
- A szőkékkel mindig baj van (1939)
- Hárman egymás ellen (1939)
- Szegény fiatalok. Regény; Singer és Wolfner, Bp., 1939
- Az ördög nem alszik (regény, 1940)
- A nő a pokolban is úr (1940)
- Tavaszi eső (regény, 1941)
- Kain (1942)
- Tíz deka boldogság. Regény; Nova, Bp., 1942
- Alszik az Isten (regény, 1943)
- Volt egyszer (regény, 1943)
- Kuki (regény, németül, 1963)
- Pók. Regény; ill. a szerző; Kárpát, Cleveland, 1979
- Édesanyánk. Regény; ill. a szerző; Kárpát, Cleveland, 1980
Filmjei
- Tokaji rapszódia (1937)
- Mámi (1937)
- Mai lányok (1937)
- Végre! (1941)
- Egy éjszaka Erdélyben (1941)
- Az ördög nem alszik (1941)
- Bubus (1943)
- Makkhetes (1944)
- Boldoggá teszlek (1944)
- Monpti (1957)
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Babelio (francia nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 14.)
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári születési akv. 649/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 29.)
- ↑ Aranylant.hu
- ↑ 2013. május 17-i lekérdezés
Források
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942) 6058. old.
- Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935) 576. old.
További információk
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Vaszary Gábor az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Vaszary Gábor a PORT.hu-n (magyarul)
