Napjainkban a Vaszary János (színművész) nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma a társadalomban. A Vaszary János (színművész) hosszú ideje tanulmányozás és vita tárgya volt különböző területeken és tudományágakban. Jelentősége az emberek mindennapi életére gyakorolt közvetlen hatásában rejlik, valamint politikai, kulturális, gazdasági és társadalmi befolyásában. Ebben a cikkben a Vaszary János (színművész)-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat fogjuk feltárni, elemezve annak időbeli alakulását és mai relevanciáját. Ezen kívül reflektálunk azokra a lehetséges kihívásokra és lehetőségekre, amelyeket a Vaszary János (színművész) jelent a jelenlegi kontextusban. Multidiszciplináris megközelítéssel átfogó képet kívánunk nyújtani a Vaszary János (színművész)-ről és annak fontosságáról a kortárs társadalomban.
Vaszary János | |
Vaszary János 1925 körül | |
Született | Vaszary János Antal 1899. január 11. Budapest |
Elhunyt | 1963. november 27. (64 évesen) Madrid |
Állampolgársága | |
Házastársa | Muráti Lili |
Foglalkozása |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszary János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vaszary János (Budapest, 1899. január 11. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse.
Vaszary Gábor (1866–1932) főjegyző és Csipka Auguszta (1876–?) gyermekeként született. 1920-ban a Magyar Színházban kezdte pályáját, játszott ezenkívül az Új Színházban is. Ez utóbbiban 1920-ban és a Belvárosi Színházban 1923-ban rendezőként is dolgozott. A rendezést Pitoëffnél tanulta. 1925-ben Magyar Kamara Társulat néven Párizsban alapított vállalkozást, 1926-ban azonban hazatért. 1927–1929 között a Magyar Színházban dolgozott rendezőként. 1932–33-ban a Terézkörúti Színpad művészeti vezetője volt, majd ezt követően két évig az Andrássy úti Színház rendezője, 1935–36-ban főrendezője volt. 1933–34-ben a Budapesti Operettszínházban, 1936-ban a Nemzeti Színházban is rendezett. 1939–1941 között a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház főrendezőjeként, 1941–1944 között az Andrássy úti Színház igazgatójaként tevékenykedett. 1945-ben, feleségével Muráti Lili színésznővel emigrált, két évre rá Madridban telepedett le. Ott halt meg, 1963-ban.
Első házastársa Siklossy Janka színésznő volt, akit 1929. szeptember 10-én Budapesten vett nőül, ám 1938-ban elváltak. Második felesége Muráti Lili színésznő volt.
1928-tól kabaréjelenetekkel, 1930-tól vígjátékokkal jelentkezett. Rendezőként is elsősorban saját műveit állította színpadra, a könnyű műfaj avatott művelője volt. Filmforgatókönyveket is írt, továbbá filmet is rendezett.