Vaszary János (színművész)

Napjainkban a Vaszary János (színművész) nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma a társadalomban. A Vaszary János (színművész) hosszú ideje tanulmányozás és vita tárgya volt különböző területeken és tudományágakban. Jelentősége az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​közvetlen hatásában rejlik, valamint politikai, kulturális, gazdasági és társadalmi befolyásában. Ebben a cikkben a Vaszary János (színművész)-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat fogjuk feltárni, elemezve annak időbeli alakulását és mai relevanciáját. Ezen kívül reflektálunk azokra a lehetséges kihívásokra és lehetőségekre, amelyeket a Vaszary János (színművész) jelent a jelenlegi kontextusban. Multidiszciplináris megközelítéssel átfogó képet kívánunk nyújtani a Vaszary János (színművész)-ről és annak fontosságáról a kortárs társadalomban.

Vaszary János
Vaszary János 1925 körül
Vaszary János 1925 körül
SzületettVaszary János Antal
1899. január 11.
Budapest
Elhunyt1963. november 27. (64 évesen)
Madrid
Állampolgársága
HázastársaMuráti Lili
Foglalkozása

A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszary János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vaszary János (Budapest, 1899. január 11.Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse.

Életpályája

Vaszary Gábor (1866–1932) főjegyző és Csipka Auguszta (1876–?) gyermekeként született. 1920-ban a Magyar Színházban kezdte pályáját, játszott ezenkívül az Új Színházban is. Ez utóbbiban 1920-ban és a Belvárosi Színházban 1923-ban rendezőként is dolgozott. A rendezést Pitoëffnél tanulta. 1925-ben Magyar Kamara Társulat néven Párizsban alapított vállalkozást, 1926-ban azonban hazatért. 1927–1929 között a Magyar Színházban dolgozott rendezőként. 1932–33-ban a Terézkörúti Színpad művészeti vezetője volt, majd ezt követően két évig az Andrássy úti Színház rendezője, 1935–36-ban főrendezője volt. 1933–34-ben a Budapesti Operettszínházban, 1936-ban a Nemzeti Színházban is rendezett. 1939–1941 között a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház főrendezőjeként, 1941–1944 között az Andrássy úti Színház igazgatójaként tevékenykedett. 1945-ben, feleségével Muráti Lili színésznővel emigrált, két évre rá Madridban telepedett le. Ott halt meg, 1963-ban.

Magánélete

Első házastársa Siklossy Janka színésznő volt, akit 1929. szeptember 10-én Budapesten vett nőül, ám 1938-ban elváltak. Második felesége Muráti Lili színésznő volt.

Írói tevékenysége

1928-tól kabaréjelenetekkel, 1930-tól vígjátékokkal jelentkezett. Rendezőként is elsősorban saját műveit állította színpadra, a könnyű műfaj avatott művelője volt. Filmforgatókönyveket is írt, továbbá filmet is rendezett.

Rendezései

  • Walter Hasenclever: Emberek
  • Jean Sarment: Hamlet házassága
  • Carl Zuckmayer: Kristóf Katica
  • Békeffy István – Stella Adorján: Jöjjön elsején!
  • Vaszary Gábor: Bubus
  • Hermann Bahr: Josephin

Művei

  • Szőke Szakáll: VIII. Albert / Vaszary János: Braun ki lesz csapva / Békeffy László: Kitöltjük az összeíró ívet; Globus Ny., Bp., 1932 (Színházi élet színdarabjai)
  • Szajnaparti kaland. Regény; Írás, Bp., 1942
  • Zörgetik az ajtót... Naplójegyzetek 1944 karácsonyától 1946 júniusáig az oroszok által megszállt Magyarországon; Hungária, Bad Wörishofen, 1949
  • A macska felugrott az asztalra. Regény; Magyarok útja, Buenos Aires, 1950
  • Tubák csodálatos élete (regény, 1958)
  • Kaland a vöröshajú lánnyal (regény, 1990)
  • Ma éjjel szabad vagyok (dráma, 1934)
  • A vörös bestia (dráma, 1934)
  • Angyalt vettem feleségül (dráma, 1939)
  • A pénz nem boldogít (dráma, 1942)

Filmjei

Jegyzetek

Források

További információk